Vízjárta területek tájhasználatának anomáliái a Duna-Tisza közi síkvidék középső részén

Az időszakosan vízjárta területek kiemelt ökológiai jelentőségű vizes élőhelyeként is megjelenhetnek, de a gazdálkodási és a települési-infrastrukturális területhasználatok szempontjából káros víztöbbletek előfordulási helyei is egyben. A vizes élőhelyek védelmi igénye mellett különféle (szántógazdálkodási, szőlőművelési, beépítési stb.) céllal a tájátalakítás szándéka is gyakran felmerül a több kevesebb rendszerességgel vízzel borított térszíneken, ami különösen figyelemre méltó a korlátos hasznosíthatóság miatt. Az ökológiai szempontból nem megfelelő hasznosítást tájhasználati anomáliának tekintjük, melyet térinformatikai módszerrel tártunk fel a Duna-Tisza közi síkvidék középső részén. Napjaink vízjárta területeket érintő tájhasználati anomáliáinak bemutatása mellett arra is választ kerestük, hogy a múltban jelentkeztek-e, és ha igen, milyen mértékben ezek az anomáliák. Az időszakosan vízjárta területeken jelentkező felszínborítási változásokat történeti és mai térképek, ortofotók, valamint ingatlan-nyilvántartási adatbázisok felhasználásával elemeztük a 19. század végétől napjainkig. 25×25 km-es kutatási területünk jelentős része a befoglaló tájnak, ezért az erre a területre jellemző megállapítások nagyobb területre is vonatkoztathatók. Tanulmányunk célja a fentieken túl, hogy megerősítse azt a szemléletet, amely a vízjárta területeken a vizes élőhelyek megőrzését tekinti elsődleges társadalmi feladatnak, és felhívja a figyelmet arra, hogy a gazdálkodási célra átalakított, elpusztult növényzetű területeken is számolni kell a talaj túlnedvesedett állapotával, a felszíni víz gyakori megjelenésével, ezáltal a tájhasználat korlátosságával. Eredményeink alapján már a történelmi múltban is nem ritkán fennálltak a vízjárta területeket érintő tájhasználati anomáliák és azok a táj fokozódó antropogén átalakításával párhuzamosan gyakoribbá váltak. Az átalakítási módok közül kiemelkedik a szántóművelés, mely amellett, hogy a vizes élőhelyek, gyepek feltörése révén jelentős ökológiai kárt okoz, a belvízveszély miatt hosszú távon ésszerűtlen is. Napjainkban a vízjárta területeken a feltöltések vagy a földkitermelések után gyakran lakóépületek, építmények és vízilétesítmények jelennek meg, míg az erdősítés és a gyümölcsültetvények létesítése alárendeltebb jelentőségű a vizes élőhelyek átalakítása szempontjából és csak elvétve fordul elő

Effect of the fat content on the thermal effusivity in food products : an inverse photopyroelectric study

Photopyroelectric (PPE) methods are capable to measure thermal properties of foods in a relatively fast and simple way. In this study a variant of PPE (the so called inverse photopyroelectric configuration, IPPE) was applied to determine the thermal effusivity of cooking cream, mayonnaise and sour cream as a function of their fat content. The effusivity decreases linearly with the increasing fat content. The change of thermal effusivity expressed as a change in effusivity for 1% change in fat content of the cooking cream, sour cream and mayonnaise samples are13.97 WsV2K - 1 , -11.53 Ws*m'2K"' and -12.11 WsV2K° respectively

A kutyák vokalizációja mint a domesztikáció során kialakult speciális kommunikációs eszköz - etológiai és akusztikus megközelítésből = The vocalization of dogs as a means of communication formed by domestication - an ethological and acoustic approach

Akusztikai elemzéssel szignifikáns és konzisztens eltéréseket mutattunk ki meghatározott szituációkban felvett kutyaugatások között. Kimutattuk, hogy felnőtt emberek képesek magasan a véletlen szint felett felismerni az ugatás alapján azt a szituációt, amelyben az ugatást felvettük. Felnőttek képesek csoport szinten egyöntetűen megállapítani, hogy az adott ugatásnak milyen belső állapot (agresszió, félelem, játékosság stb.) felelhet meg. Az emberek kutyaugatás-felismerő képessége nem függ attól, mennyi és milyen tapasztalatuk van kutyákkal kapcsolatban. Születetten vak személyek, illetve kisgyermekek is megbízhatóan felismerik az ugatások kontextusát, illetve hangulatát. Mesterségesen (három akusztikai paraméter - alapfrekvencia, tonalitás, vakkantásközti idő - alapján szelektált vakkantásokból) összeállított ugatás-szekvenciák felhasználásával kiderítettük, hogy az ugatás kommunikációs jelentése ember számára azonos akusztikai alaptörvényeken nyugszik, mint amelyek alapján az emlősök és madarak akusztikus kommunikációja általában működik. Szívritmus mérésekkel kiderítettük, hogy a kutyák is képesek megkülönböztetni az eltérő egyedektől, illetve eltérő szituációkban felvett ugatásokat. Francia kutatókkal kooperálva kifejlesztettünk egy olyan öntanító számítógépes szoftvert, amely hangjelzések (így kutyaugatás is) elemzésére, megkülönböztetésére alkalmazható. Ezzel sikerült reprodukálni, illetve felülmúlni az emberek korábban említett teljesítményét, illetve több száz akusztikus paraméterből kiválasztani a legfontosabbakat, melyek meghatározzák a kutyaugatás minőségét. | With acoustical analysis we found consistent and significant differences between barks originating from different situations. With playback method we showed that adult humans can recognize barks from different contexts above chance level. We found also that adult humans can consistently evaluate the emotional content of dog barks along the main scales of inner state, like aggression, fear, happiness etc. We found that the accuracy of context and inner state recognition in humans does not depend on the quality and quantity of experience with dogs. Congenitally sightless persons as well as young children can recognize reliably the context of dog barks. We constructed artificially selected bark sequences (on the base of three acoustic parameter: main frequency, tonality and inter-bark interval), and with these we proved that the communicative meaning of dog barks follow the same acoustic-emotional rules, as the majority of the mammal and bird species acoustic signals do. With heart rate measuring we found that dogs can differentiate between barks, which were recorded in different contexts, or from different dogs. In cooperation with French researchers we developed a self-teaching software for the acoustic analysis of acoustic signals (based on dog barks). The software successfully reproduces our results from playback experimenst with humans, and gives a good opportunity for finding the relevant acoustic parameters, which cause contextual, individual and emotional differences in dog barking