Magyarország árvaszúnyog-faunájának (Diptera: Chironomidae) jegyzéke az előfordulási adatok és sajátosságok feltüntetésével | Checklist of the non-biting midges (Diptera: Chironomidae) of Hungary with notes on records and peculiarity of the occurence of the species

Az árvaszúnyogok (Chironomidae) családja a legjelentősebb vízi gerinctelen állatcsoportok közé tartozik. Képviselőik lárváit egyaránt megtalálhatjuk állóvizekben és vízfolyásokban, az üledékben és a vízinövényzet között, sőt egyes fajaik (pl. több Smittia faj, Axarus fungorum) terresztris élőhelyeken (ürülékben, gombákban) fejlődnek. Ezen kívül ismerünk hínár- és mocsárinövényekben aknázó (pl. Glyptotendipes gripekoveni), illetve gerincteleneken ektoparazita (pl. Epoicocladius flavens) lárvájú fajokat is. Az imágók gyakran nagy csapatokban rajzanak a part menti növényzet, illetve a víz felszíne felett. A sok és sokféle ökológiai igényű faj, amelyek között szép számmal vannak több környezeti tényezőre is szűk tűrőképességűek, nagy indikátorértéket ad a családnak, s így rendkívül jelentőssé válnak a vízminőség jellemzésében, amiről hazánkban is számos munkában beszámoltak (DÉVAI 1990; DÉVAI et al. 1980, 1993, 1994; SZÍTÓ 1997a, 1997b, 1998a, 1998b, 1999c). A tavak tipizálását is elvégezték az árvaszúnyog-fauna alapján, amelynek hazai kérdéseivel BERCZIK (1957a) foglalkozott. Az árvaszúnyogok fontos elemei a táplálékláncnak, növényevők, ragadozók és törmelékevők egyaránt megtalálhatók közöttük. Jelentős haltáplálékszervezetek (BERINKEY és FARKAS 1956; BÍRÓ P. 1974; BÍRÓ P. és B. MUSKÓ 1995; BÍRÓ P. et al. 1999, 2003; ENTZ 1957; ENTZ és LUKACSOVICS 1957; JÁSZFALUSI és PAPP 1966; SPECZIÁR és BÍRÓ P. 1999a; SPECZIÁR et al. 1997; TÁTRAI és PONYI 1976; TÖLG 1959, 1960). Az árvaszúnyogok szerepe meghatározó lehet az anyagforgalomban is, például egy-egy kirepülés során jelentős mennyiségű szerves anyagot távolíthatnak el a víztérből (BERCZIK 1962b; DÉVAI 1984, 1988, 1992, 1993; DÉVAI et al. 1979; OLÁH 1976; SPECZIÁR 2000; SPECZIÁR és BÍRÓ P. 1999b; TÁTRAI 1982a, 1982b, 1985, 1986, 1989). Gazdasági jelentőségük sem elhanyagolható, kártételük számottevő lehet például rizsföldeken (BOGNÁR 1958; BOGNÁR és NAGY 1962; MEGYERI és SZEKÉR 1957; SZEKÉR 1953; SZILVÁSSY 1963; SZILVÁSSY és SZÍTÓ 1971, 1982; SZÍTÓ 1971, 1972; ZILAHI-SEBESS 1954). Jelentőségük ellenére a hazai faunát kevéssé ismerjük, ami elsősorban taxonómiai nehézségekre vezethető vissza. Az árvaszúnyogok jelenlegi osztályozása az összes életstádium jellemzőinek egyidejű figyelembe vételével történik. Ez nem mindig volt így, és a legújabb taxonómiai vizsgálatokig az árvaszúnyogoknál kétféle osztályozás létezett. Az egyik kizárólag az imágók vizsgálatán alapult, ami kevés és nagy fajszámú génuszt eredményezett. A másik, csak a lárvák vizsgálatán alapuló rendszerre a sok, kis fajszámú génusz volt jellemző. A kétféle osztályozás egymástól elkülönülten létezett, amely rendkívüli módon megnehezíti a régebben közölt fajok modern szemlélet alapján történő besorolását. Leírtak fajokat bábok, illetve bábbőrök vizsgálata alapján is, ami tovább bonyolítja az egyes fajok pontos taxonómiai besorolását. További gondot jelent, hogy sok taxonnál napjainkban is folyik a taxonómiai revízió (pl. Procladius, Einfeldia), ennek köszönhetően sok faj taxonómiai hovatartozása még mindig nem egyértelmű. Sok esetben (pl. Chironomus génusz) a rokon fajok morfológiai bélyegek alapján nem különíthetők el egymástól egyértelműen, a biztos azonosítás csak modern taxonómiai módszerek (kariológia, enzimológia, pásztázó elektronmikroszkópia) segítségével végezhető el, amint erre a hazai fauna vizsgálata során a Chironomus fajokon DÉVAI és munkatársai (DÉVAI et al. 1983b, 1984a; DÉVAI és PRECZNER 1985) is rámutattak. Munkánk célja a hazai árvaszúnyog-fauna minél alaposabb feltárása és megismerése. Ennek első állomása a teljes hazai szakirodalom feldolgozása, majd ennek alapján a hazánk területéről eddig leírt fajok számbavétele és a legfrissebb taxonómiai eredmények alapján történő revíziója volt. | The family of non-biting midges (Chironomidae) is one of the largest families of Diptera. Although it is one of the best known and studied families of dipterous flies, the knowledge on the chironomid fauna of Hungary is still largely incomplete. This is a checklist of non-biting midges found through the end of 2004 with the utmost references to their reliable records in the territory of modern Hungary. The list is based mainly on a review of the literature. During the last 104 years 227 works on Chironomidae have been published. 114 of them include faunistical data. Hitherto a total of 6 subfamilies, 96 genera and 228 species are known to occur in Hungary, and further 26 genera and 90 species are expected to occur. In addition, the list includes 34 nomina dubia and 11 names which cannot be placed in the modern classification. In the cases of all species the synonymies, the distributional and the ecological data are given and the citations on their occurrence in Hungary are listed

Árvaszúnyog-faunisztikai (Diptera: Chironomidae) vizsgálatok felső-Tisza-vidéki holtmedrekben | Faunistical investigation on non-biting midges (Diptera: Chironomidae) from backwaters at the Upper-Tisza region

2004-ben és 2005-ben végzett vizsgálataink során kilenc felső Tisza-vidéki holtmederből gyűjtöttünk árvaszúnyoglárvákat. Összesen 41 taxont azonosítottunk, amelyek közül 8 a Tanypodinae, 2 az Orthocladiinae, 31 a Chironominae alcsaládba tartozott. A vizsgált fajok közül 11 (Tanypus kraatzi, Chironomus cingulatus, Chironomus nuditarsis, Chironomus nudiventris, Dicrotendipes lobiger, Dicrotendipes notatus, Glyptotendipes viridis, Phaenopsectra flavipes, Polypedilum cultellatum, Synendotendipes impar, Synendotendipes lepidus) eddig kevesebb, mint öt lelőhelyről került elő hazánk területén. Emellett újabb adatokkal járultunk hozzá az eddig tisztázatlan taxonómiai helyzetű Glyptotendipes caulicola hazai elterjedésének megismeréséhez. | In 2004 and 2005 chironomid larvae were collected from 9 backwaters of the Upper-Tisza-region. 41 chironomid taxa were identified (8 Tanypodinae, 2 Orthocladiinae, 31 Chironominae). Among the collected species 11 (Tanypus kraatzi, Chironomus cingulatus, Chironomus nuditarsis, Chironomus nudiventris, Dicrotendipes lobiger, Dicrotendipes notatus, Glyptotendipes viridis, Phaenopsectra flavipes, Polypedilum cultellatum, Synendotendipes impar, Synendotendipes lepidus) are very rare, found in less than 5 localities in Hungary. New data are given to the Hungarian distribution of the Glyptotendipes caulicola, which had a taxonomically uncleared status until now

Recent river channel change detections in the section of the River Tisza above Tiszaújlak (Vilok)

In the section above Tiszaújlak, despite the presence of embankments, the River Tisza shows active meandering tendency and it splits into branches resulting in side channels, dead channels and backwaters that follow the main channel. In our work we examined the right- and the left-side riverbank sections of the River Tisza, between Tiszaújlak (Вилок) and Tiszasásvár (Тросник), as well as between Tiszaújlak and Tiszapéterfalva (Пийтерфолво), to reveal the extent of bar depositions between 2006 and 2015, and to what extent the intensity and direction of the riverbank formation processes were influenced by the material of the bank and the plant coverage, its rate and characteristics. We tried to reveal which sections were eroded by the river and what security risks they have for the safety of the settlements along the Tisza River. On the right side of the Tisza River riverbank 51, and on the left side 62 main measuring points were recorded by GPS positioning satellite in 2009, 2010 and 2015. Our results were compared to the satellite images of Google Earth taken in 2006, too. According to our experience, in several bends of the examined sections of the river, active bar deposition can be observed; in some cases more than 100 m of bar depositions were detected

Dragonfly assemblages in the upper parts of the River Tisza: a comparison of larval and exuvial data in three channel types

We studied dragonfly assemblages in the Ukrainian section of the River Tisza, which still shows several natural (unregulated) properties. In 2010 and 2011 larvae and exuviae were collected in the vicinity of the villages Vilok (Вилок, Tiszaújlak), Nove Szelo (Нове Cело, Tiszaújhely), Tiszobikeny (Тисабикень, Tiszabökény) and of the towns Vinohragyiv (Виноградiв, Nagyszőlős) and Huszt (Хуст, Huszt). We collected our samples from 8 sites in the main channel, 2 sites in side channels and 3 sites in two dead channels. We collected 255 larvae and 1587 exuviae, from which 8 species of dragonflies were identified [Gomphus vulgatissimus (Linnaeus, 1758), Stylurus flavipes (Charpentier, 1825), Onychogomphus forcipatus (Linnaeus, 1758), Ophiogomphus cecilia (Fourcroy, 1785), Somatochlora metallica (van der Linden, 1825), Calopteryx splendens (Harris, 1782), Platycnemis pennipes (Pallas, 1771), and Sympecma fusca (van der Linden, 1820)]. We compared the species composition of dragonflies in the three habitats. In the case of larvae in the main channel G. vulgatissimus (48.0%), C. splendens (29.6%) and O. forcipatus (20.8%) dominated, while in the dead channels C. splendens (49.5%) and P. pennipes (23.7%) were found most frequently. In the side channels G. vulgatissimus, O. forcipatus and C. splendens were the most frequent species. S. flavipes appeared only in the main and side channels, while S. metallica and S. fusca were only detected in the dead channels

A makrozoobentosz tér- és időbeli változásai a Tisza Tiszamogyorós és Lónya közötti keresztszelvényében | Changes in spatial and temporal distribution of benthic macroinvertebrates at a cross-section of the river Tisza between Tiszamogyorós and Lónya

A vízfolyások változó hidrológiai jellemzői jelentősen befolyásolják a bentikus makroszkópikus gerinctelenek tér- és időbeli elterjedési sajátosságait (BENKE et al. 1984; BUSKENS és MOLLER PILLOT 2000; COFFMAN 1989; COGERINO et al. 1995; MATTHAEI et al. 1997). A térbeli elterjedésben mutatkozó eltérések a vízfolyás egy adott szakaszán belül jelentősebbek lehetnek, mint a vízfolyás teljes hosszában tekintve (DOISY és RABENI 2001; FESL 2002). Az időbeli eloszlási sajátosságokat a hidrológiai tényezők változása mellett az élőhelyek minősége és az élőlények fenológiai sajátosságai is nagy mértékben befolyásolják (BENKE et al. 1984; BOULTON et al. 1992; GRAY 1981; HURYN 1990). A Tisza – Magyarország második legnagyobb folyója – bentikus makroszkópikus gerinctelen állategyütteseivel és ezek összetételének hosszszelvényben való változásával számos munka foglalkozott (FERENCZ 1974a, 1974b; JUHÁSZ et al. 1998; KOVÁCS et al. 2001, 2002; SZÍTÓ 1974, 1978, 1996, 2001, 2002; SZÍTÓ és BOTOS 1989). Az üledéklakó állategyüttes összetételének akár térbeli, akár időbeli változásait egy keresztszelvényben jóval kevésbé vizsgálták (FERENCZ 1974a). Vizsgálatsorozatunk célja az volt, hogy a Tisza egy keresztszelvényében leírjuk az üledéklakó makroszkópikus állategyüttes tér- és időbeli változásait. | In 2003 benthos samples were taken six times (from March to November) at a cross-section of the River Tisza between Tiszamogyorós and Lónya. Three sampling site were assigned within the cross-section based on the water depth and water velocity conditions: (1) at the main flow, (2) at midbed: at the half of the distance between the right and left bank and (3) at close to left bank. The changes in the spatial and temporal distribution of the assemblages of the benthic macroinvertebrates are described. The most diverse assemblages was detected at spring. The chironomids dominated the benthic fauna especially in summer. Our results show the importance of the habitats near the bank for the benthic macroinvertebrates

Kétszárnyúak (Diptera) minőségi és mennyiségi előfordulási viszonyai egy alföldi mocsárban | Qualitative and quantitative characteristics of the distribution of Diptera in a lowland marsh

A vízi és a vizes élőhelyek Diptera-együtteseiről viszonylag kevés ismerettel rendelkezünk. Ez elsősorban az azonosítási problémákra vezethető vissza, mivel a legtöbb kétszárnyúcsalád lárváit nem ismerjük kielégítően, vagy pedig a lárvák morfológiai bélyegek alapján nem, vagy csak nagyon bizonytalanul különíthetők el egymástól. Különösen keveset tudunk az állóvizek növényzete között élő kétszárnyúakról, habár ezek – különösen az árvaszúnyogok – jelentős alkotóelemei a metafitikus élőlényegyütteseknek, már csak magas egyedszámuk miatt is (pl. DANELL és SJÖBERG 1979, 1982; DVOŘAK és BEST 1982; KRECKER 1939; MARKLUND et al. 2001; SOSZKA 1975; VOIGTS 1976). Magyarországon kvantitatív vizsgálataik során ENTZ (1947), ANDRIKOVICS (1973a, 1973b), BÍRÓ és GULYÁS (1974) más makroszkópikus gerinctelenek mellett a különböző vízi- és mocsárinövényzet-típusokban élő kétszárnyúlárvák mennyiségi előfordulási viszonyairól is megállapításokat tettek. Kifejezetten kétszárnyúak ilyen szempontú vizsgálatával eddig csak két munka foglalkozott: FÖLDESI és munkatársai (2003) a katonalegyek, MÓRA és munkatársai (2003) az árvaszúnyogok előfordulási jellegzetességeit elemezték. A Hortobágy Magyarország egyik legkülönlegesebb tájegysége, több víztértípus (pl. mocsár, tömpöly, ér) sajátos, elsősorban erre a területre jellemző szikes változatával. Különlegességük ellenére ezeknek a víztereknek a vízi makroszkópikus gerinctelen faunájáról igen keveset tudunk (CSÁNYI et al. 1996; MAHUNKA 1981, 1983). Különösen igaz ez a megállapítás a vízi Diptera-fajok esetében, amelyekről csak néhány szórványos faunisztikai adat áll rendelkezésünkre (CSÁNYI et al. 1996; DÉVAI et al. 1983; FÖLDESI et al. 2003, KIEFFER 1919; MAHUNKA 1981, 1983; ZILAHI-SEBESS 1944). Tanulmányunk fő célja, hogy mennyiségi mintavétellel végzett vizsgálatsorozatunk eredményei alapján bemutassuk egy hortobágyi szikes jellegű, asztatikus mocsár különböző struktúrájú sásállományaiban élő Diptera-fajok térbeli mennyiségi előfordulási viszonyait és ennek időbeli változásait. | A quantitative investigation was carried out weekly by close-andharvest method in two sedge stands of the marsh Hagymás-lapos with different vegetation structures (Carex riparia and C. disticha dominated stands) near Tiszafüred. A total of 14 547 specimens belonging 14 dipteran families were collected (Limoniidae, Psychodidae, Chaoboridae, Culicidae, Dixidae, Chironomidae, Ceratopogonidae, Cecidomyiidae, Tabanidae, Stratiomyidae, Syrphidae, Sciomyzidae, Ephydridae, Muscidae). The mean number of specimens was highest in spring and shows decreasing tendency till the end of the investigation. The family Chironomidae was the dominant. There was significant difference between the two sedge stands based on the mean number of specimens of Chaoboridae, Culicidae, Dixidae, Ceratopogonidae, Stratiomyidae, Syrphidae and Sciomyzidae. The Dixidae and the Culicidae were significant quantitative characteristic families for the C. riparia stands, and the Ceratopogonidae, the Syrphidae and the Sciomyzidae were the significant characteristic families for the C. disticha stands. The number of specimens was mainly effected by water depth, the distance to the next open water surface and the patch size in the C. riparia stands and by the dry weight of the vegetation, the distance to the next open water surface, the distance from the bank, the distance to a watercourse and the water depth in C. disticha stands

Dragonfly assemblages of a shallow lake type reservoir (Tisza-tó, Hungary) and its surroundings

L