Az Európai Unió regionális politikája és annak eredményei Portugáliában. Konvergencia és divergencia a gyakorlatban = The European Union's regional policy and its results in Portugal. Convergence and divergence in practice

Portugáliát gyakran a régi kohéziós tagállamok egyik mintapéldájaként emlegetik. Az ország fejlődése azonban nem folyamatos és nem hozta magával valamennyi régió felzárkózását, egyes esetekben még bizonyos fokú lemaradás is tapasztalható egy-egy időszakon belül. Portugáliában az Európai Közösségekhez történt csatlakozás után, valamint az első és a második Közösségi Támogatási Keret időszaka alatt jelentős konvergencia folyamat érvényesült az ország európai fejlettségi átlaghoz történő felzárkózása terén. Az ezredfordulót követően ugyanakkor stagnálás következett be és a folyamat divergenciába hajlott át a harmadik Közösségi Támogatási Keret idején. Ez a folyamat még most sem fordult vissza, s a portugál egy főre jutó GDP továbbra is jóval az európai uniós átlag alatt van. Mindez annak ellenére alakult így, hogy Portugália – mint az Európai Unió regionális politikájának egyik legnagyobb kedvezményezettje – lassan majdnem negyedszázada kapja a strukturális támogatásokat, amelyek éppen az ország felzárkózását, az országon belüli kohézió megteremtését hivatottak elősegíteni. A strukturális alapok 2007-ben megkezdődött, negyedik támogatási időszaka alatt Portugália területének nagy része, a lakosság 71,6 százaléka még mindig a legfejletlenebb régiók számára kialakított konvergencia célkitűzés alá tartozik. A disszertáció célkitűzése egyrészt a Portugáliának nyújtott strukturális támogatások eredményeinek értékelése, másrészt annak vizsgálata, hogy az időszakról időszakra növekvő támogatások függvényében miként alakult az egyes portugál régiók fejlődése. A kutatás egyik fő kérdése tehát az volt, hogy milyen eredményekkel és hatással járt az Európai Unió strukturális támogatási stratégiája Portugáliában az elmúlt majdnem negyedszázadban. Az ezzel kapcsolatban elvégzett forráselemzés és a makroökonómiai modellek szimulációi alapján igazoltnak látom a disszertáció hipotézisét arra vonatkozóan, hogy a strukturális támogatások Portugáliát olyan előnyökhöz juttatták, amelyek a támogatások nélkül nem valósultak volna meg. A kutatás második kérdése arra kereste a választ, hogy mennyiben valósult meg a konvergencia az egyes portugál régiók és az országos átlag között a strukturális támogatások tükrében. Az ezzel kapcsolatos forráselemzésből, szigma és béta számításokból, valamint saját számításaimból adódóan igazoltnak látom a kutatás másik hipotézisét, vagyis, hogy a strukturális támogatások nyomán nem minden időszakban, illetve nem mindig a támogatások arányában vagy azok hatására valósult meg a konvergencia az egyes portugál régiók között. Ilymódon az Európai Unió regionális politikájának az a célkitűzése, miszerint a támogatások eredményeképpen az egyes régiók között meglévő fejlődésbeli különbségek csökkennek, a portugál régiók esetében nem valósult meg teljes mértékben

Chlamydia pneumoniae fertőzés szerepe a makula degeneráció kialakulásában angiográfiával igazolt koszorúérbetegekben = The role of chlamydia pneumoniae infection in the pathogenesis of age-related macular degeneration in patients with proven coronary artery disease

Célul tűztük ki, hogy megvizsgáljuk: - a Chlamydia pneumoniae fertőzöttség mértékét AMD-ben (age related macular degeneration) szenvedő és koszorúér betegeken. - a cytokinek kiválasztását pathologias human könnymintákban (1. postoperativ állapotnál (cataracta és PKP [perforáló keratoplastica] műtét), 2. corneális idegentest kapcsán, 3. bakteriális conjunctivitisben). Az IL-6 koncentráció mellett meghatároztuk az IL-6 release-t is. - AION-ban (anterior ischaemiás opticus neuropathia) milyen arányban fordul elő a ma egyik leggyakoribb thrombosist okozó kockázati tényező, az APC-rezisztencia és az ezt előidéző FV (Leiden)-mutáció. Új eredmények: • Chlamydia titer vizsgálataink alapján a kontrollcsoportban észlelt alacsonyabb szeropozitivitási arány alátámasztja a Chlamydia pneumoniae pathológiás szerepét az AMD és a coronaria betegség kialakulásában. Mindezek alapján feltételezzük, hogy a Chlamydia pneumoniae az egyéb rizikótényezők hatását fokozva, együttesen hajlamosíthat az AMD kialakulására. • Az IL-6 nemcsak a szemfelszíni gyulladásokban, hanem postoperatív állapotokban is fontos szerepet játszik az inflammatorikus folyamatokban. Az IL-6 release korai markere a gyulladásos folyamatoknak. • AION-ban szenvedő betegek jelentős részénél igazoltuk az aktivált protein-C rezisztencia és a Leiden-mutáció jelenlétét. Feltételezzük, hogy ezen betegeknél a thrombophil állapot hozzájárult a vascularis opticus neuropathia kialakulásához. | Aims of the study were as follows: - to find correlation among chronic Chlamydia pneumoniae infection and age-related macular degeneration, AMD) in patients with coronary heart disease (CAD). - to determine the secretion kinetics of interleukin-6 (IL-6) in human tears collected from patients with different eye diseases (1. penetrating keratoplasty /PKP/ or cataract operation, 2. corneal foreign body and 3. acute bacterial conjunctivitis). The total IL-6 amount and release were calculated. - to examine the prevalence of APC resistance and Leiden mutation in patients with non-arteric ischaemic optic neuropathy (NAION). The resistance of coagulation factor V (FV) to activated protein C (APC), mostly due to FV Leiden mutation, is a common cause of inherited thombophilia. New results • Our result supports the assumption that chronic Chlamydia pneumoniae infection plays a role in the development of AMD, and CAD. • The release of IL-6 into the tears is enhanced not only in various anterior segment eye inflammations, but also in postoperative conditions. IL-6 seems to be a sensitive indicator of the different types of irritative eye diseases, especially in postoperative PKP condition. • APC resistance and Leiden mutation were found significantly more frequenently among patients with NAION than in control group members with similar risk factors. FV Leiden mutation may play an important role in the development of the disease

Ischaemiás szívbetegség és tumoros betegségek együttes előfordulása. Kérdések és problémák | Ischaemic heart disease in cancer patients. Questions and problems

Európában a tumoros és cardiovascularis betegségek okozzák a halálozások több mint felét, Magyarországon 2015-ben ez több mint 70% volt. Bizonyos onkológiai kezelések 4–7-szeresére emelhetik az akut coronariaszindróma kialakulásának lehetőségét, mindemellett az onkológiai betegségek önmagukban többszörösére növelik szívinfarktus esetén a halálozást. A kezeléseket tovább nehezíti, hogy nagyon kis esetszámú összesített klinikai adat áll rendelkezésre a tumoros betegek kardiológiai ellátásának hatásairól, mivel ezeket a betegeket rendre kizárták a klinikai vizsgálatokból. Onkológiai betegek esetében hiányosak a protokollok az esetleges konzervatív vagy invazív beavatkozás szükségességének eldöntésére, így egyéni tapasztalatokra, eseti közleményekre kell hagyatkoznunk. Az onkokardiológia fontosságát kiemeli, hogy az onkológiai kezelések fejlődése miatt egyre nő a daganatot túlélők aránya. Csak az Egyesült Államokban 2025-re 20 millió ilyen beteggel számolnak, így nem meglepő, hogy az American College of Cardiology 2014-ben az onkokardiológiát kiemelt területnek minősítette, az Európai Kardiológiai Társaság 2016-ban pedig kiadta első kardioonkológiai ajánlását. Cikkünkben a tumoros ischaemiás szívbetegek ellátásának főbb kérdéseit és javaslatait vesszük sorra a jelenleg használt ajánlásokat, publikációkat és helyi protokollokat alapul véve. Orv Hetil. 2017; 158(43): 1691–1697. | Abstract: Cardiovascular and oncologic diseases are the causes of more than 50 percent of mortality in Europe. In 2015 oncologic and cardiovascular mortality reached 70 percent in Hungary. Patients who receive anticancer therapies are at a 2- to 7-fold greater long-term risk of acute coronary syndrome; also concomittant oncologic diseases further increase the mortality of myocardial infarction. Unfortunately there is not enough data concerning cardiovascular treatment of oncologic patients because they were excluded from most of the studies and registries. Because there is no clear protocol to treat such patients, only small studies and personal experiences could guide our medical therapies. The role of cardio-oncology is even more important, because due to the new treatments the number of tumor survivors rapidly increases. In the US more than 20 millions survivals are expected by 2025 who were treated by any kind of malignant tumors. It is not surprising that in 2014 the American Society of Cardiology declared cardio-oncology as a special and important field in cardiology, and in 2016 European Society of Cardiology released the first cardio-oncologic guideline. In this review we summarize questions and problems concerning the treatment of oncologic patient with ischaemic heart disease based on resent guidelines, published studies and local protocols. Orv Hetil. 2017; 158(43): 1691–1697

Razvoj definicije i reinterpretacija kardiovaskularne toksičnosti

SUMMARY One of the guiding principles of cardio-oncology practice is to minimize the unnecessary interruption of antineoplastic therapy. The overall goal of the specialty is to ensure that cancer patients receive the best possible anticancer therapy safely, while minimizing cancer therapy-related cardiovascular toxicity (CTR-CVT) during oncology care. In this paper, we describe prior and current definitions of CTR-CVT and briefly present the landmark CARDIOTOX registry, as well as corresponding parts of the recently published, first cardio-oncology guideline of the European Society of Cardiology. In our paper, we aim to provide insight into the cardio-oncology-related aspects of precision medicine.SAŽETAK Jedno od vodećih načela kardioonkološke prakse jest minimiziranje nepotrebnog prekidanja antitumorskog liječenja. Glavni je cilj ove specijalizacije osigurati da bolesnici s karcinomom dobiju najbolju moguću terapiju na siguran način, a pri tome na najmanju moguću mjeru svesti kardiovaskularnu toksičnost povezanu s onkološkom terapijom (CTR-CVT) tijekom skrbi. U ovom su radu opisane prethodne i trenutačne definicije CTR-CVT-a i ukratko predočeni ključni CARDIOTOX registar te odgovarajući dijelovi nedavno objavljenih prvih kardioonkoloških smjernica Europskoga kardiološkog društva. U radu nastojimo dati uvid u aspekte precizne medicine povezane s kardioonkologijom