Az inferotemporális kéreg szerepe az illuzórikus kontúrok feldolgozásában

A látás egyik alapvető mozzanata az alak elkülönítés a háttértől. Az, hogy a látórendszer hogyan képes megoldani ezt a feladatot azonban még mindig kérdés. Az illuzórikus kontúrok (IC) agyi feldolgozásának vizsgálatával megoldhatónak tűnik a probléma. Fiziológiai tanulmányok támasztják alá a VIés V2 szerepét az IC percepciójában, a magasabb kérgi területek szerepére azonban csak utalások vannak, elsősorban léziós vizsgálatokból. Jelen tanulmányban egysejt regisztrációs módszerrel megvizsgáltuk makákó majmoknál az inferotemporális kéreg (IT) szerepét az IC-k feldolgozásában. Eredményeink szerint az IT-ben IC-re alakszelektív sejtek találhatók, ezzel ismét alátámasztottuk az IT szerepét a formalátásban és kiterjesztettük azt az illuzórikus kontúrok által megalkotott formákra is. Feltételezhetjük, hogy Kanizsa illúziók a különböző felületek elkülönítésével segíthetnek a határoló kontúrok azonosításában. One of the fundamental aspects of vision is the figure-ground discrimination. However, how the visual system is able to solve this problem is a yet to be answered. It seems that with the help of illusory contours (IC) the problem can be solved. Physiological studies support the role of VI and V2 in the perception of IC, however there are only a few indications about the role of the superior cortical areas from lesion examinations. In the study we examined the role of the inferotemporal cortex (IT) in the processing of the IC-s in macaque monkeys with single-cell recording. We managed to pinpoint IC figure-selective cells in the IT. Our results support the existing theory about the role of the IT in seeing figures, but we extended it to the figures created by the illusory contours too and we assume that the Kanizsa illusions may help in the identification of bordering contours through the separation of different surfaces

LCD és CRT képmegjelenítők a vizuális kutatásban

A percepciós kutatásokat nagyban megkönnyítette a személyi számítógépek megjelenése. Inger megjelenítésére kezdetben könnyű hozzáférhetőségük, alacsony áruk és egyszerű használhatóságuk miatt katódsugárcsöves monitort (CRT) használtak. Később egyre jobban elterjedt az olcsóbb, Liquid Chrystal Display (LCD) monitorok használata. A tudományos világ azonban kezdetben bizalmatlansággal fogadta az új technikát. Mindkét technikának megvannak a működési elvükből eredő előnyeik és hátrányaik, amelyek nagymértékben hatást gyakorolhatnak az általunk használt inger észleletére és az arra adott válaszra egyaránt. Az alábbiakból kiderül, hogy a két megjelenítési technika közül nem lehet egyértelmű győztest hirdetni, csak az általunk használt vizsgálati kérdés fényében dönthetjük el, hogy számunkra mely technika a legmegfelelőbb

A vizuális tárgy és kontextusának vizsgálata a flicker-illúzióval

Kísérletünkben a flicker-illúziót teszteltük a szignáldetekciós elmélet alapján. Kutatási hipotézisként feltételeztük, hogy az illúziót az érzékenység (d’), nem pedig a kritériumszint (ß) változása okozza. Vizsgálatunkban 11 fő, 5 férfi és 6 nő vett részt, átlag életkoruk 21 év. Az Eredményeink alapján elmondható, hogy az illúzió a vizsgálati alanyok érzékenységi szintjének csökkenése következtében váltódott ki, habár a kritériumszintben is bekövetkezett egy enyhe csökkenés. Az illuzórikus villanások természetéről feltételezzük, hogy részben valós perceptuális hatások hozzák létre, nem pedig műtermékhatásról van szó. Eredményeinket a későbbiekben az alak-háttér elkülönítés vizsgálatára szeretnénk felhasználni

A nyelvi proceduralizáció - a procedurális emlékezeti rendszer és a munkamemória változó szerepe a mondatmegértésben

Kutatásunk a nyelvi és emlékezeti rendszerek fejlődésére és kapcsolódási pontjainak tisztázására irányult. Fő kérdésünk, hogy a munkamemória és a procedurális emlékezeti rendszer nyelvi működésbeli involváltsága a különböző életkorokban milyen arányú. Három korcsoportban(9-11, 14-15 és 18-26 év) vizsgáltuk a munkamemóriát (Számterjedelem, Hallási mondatterjedelem), a procedurális emlékezeti rendszer tanulási hatékonyságát (ASRT) és a mondatmegértési teljesítményt (online: önütemezett olvasási sebességmérés; offline: ellenőrző kérdések). A rendszerek önálló fejlődésével kapcsolatos eredményeink megfelelnek a szakirodalomban leírtaknak, minden rendszer az életkor előrehaladtával egyre jobb teljesítménnyel működik, de a procedurális rendszer egyre gyengébben tanul. Az emlékezeti rendszerek és a nyelv összefüggésére vonatkozó fő hipotézisünk — mely szerint a fejlődés során a nyelvi készség proceduralizálódik, és abban a munkamemória szerepe fokozatosan csökken — beigazolódott. Eredményeink alapján úgy tűnik, a nyelv proceduralizációjának hátterében nem egy egyre jobban tanuló, hanem egy elsajátított nyelvi készséget egyre jobban használó procedurális rendszer áll. Our study investigated the development of language and memory systems, and the degree of involvation of procedural and working memory in language processes. In three age groups we tested working memory by Digit Span and Listening Span tests, learning efficiency of the procedural memory by ASRT, online sentence comprehension performance by word-by-word self-paced reading task, and off-line sentence comprehension by questions referring the presented sentences. All three systems showed improving performance with age except procedural memory which showed decreasing learning efficiency — although it's working performance was increasing. Results confirm our main hypothesis about language proceduralization with age and the decreasing role of working memory in language processes

Monitoring the early signs of cognitive decline in elderly by computer games: an MRI study

BACKGROUND: It is anticipated that current and future preventive therapies will likely be more effective in the early stages of dementia, when everyday functioning is not affected. Accordingly the early identification of people at risk is particularly important. In most cases, when subjects visit an expert and are examined using neuropsychological tests, the disease has already been developed. Contrary to this cognitive games are played by healthy, well functioning elderly people, subjects who should be monitored for early signs. Further advantages of cognitive games are their accessibility and their cost-effectiveness. PURPOSE: The aim of the investigation was to show that computer games can help to identify those who are at risk. In order to validate games analysis was completed which measured the correlations between results of the 'Find the Pairs' memory game and the volumes of the temporal brain regions previously found to be good predictors of later cognitive decline. PARTICIPANTS AND METHODS: 34 healthy elderly subjects were enrolled in the study. The volume of the cerebral structures was measured by MRI. Cortical reconstruction and volumetric segmentation were performed by Freesurfer. RESULTS: There was a correlation between the number of attempts and the time required to complete the memory game and the volume of the entorhinal cortex, the temporal pole, and the hippocampus. There was also a correlation between the results of the Paired Associates Learning (PAL) test and the memory game. CONCLUSIONS: The results gathered support the initial hypothesis that healthy elderly subjects achieving lower scores in the memory game have increased level of atrophy in the temporal brain structures and showed a decreased performance in the PAL test. Based on these results it can be concluded that memory games may be useful in early screening for cognitive decline

Illusory flashes and perception

Information from the environment can be based on a single or several modalities. The simultaneous processing of information separated in space and/or time depends on multiple factors. Visual illusions serve as a good tool with which to investigate the parallel processing of information and their interactions. This study was designed to gain information about a unimodal illusion: a target that flashes once seems to flash more as a result of a simultaneously presented inducer flashing several times nearby. The first aim of this work was to understand whether the number of perceived flashes is merely a result of a bias in the criterion level or whether it is based on a real percept. We then clarified how the illusion finds its way into the percept. The final step was designed to establish the logic of the processing in the background by determining whether the modality appropriateness hypothesis, the information reliability hypothesis, or the discontinuity theory best explains the predominant role of the inducer