A stressz és a coping-stratégiák hatása a kevert depresszív-szomatoform tünetek gyakoriságára hazai serdülő populációban = The effect of stress and coping strategies on the frequency of mixed depressive-somatic symptoms in the hungarian adolescent population

Kutatásunkban a depresszív-szomatoform tünetek gyakoriságát vizsgáltuk a stressz, a stresszküzdő magatartásformák, valamint az önértékelés és a társas támogatás függvényében, hazai serdülő populációban. Demográfiai tényezőként az életkor és a nem szerepelt. Hipotézisek: Az átélt stressz fokozódása növeli, a magas önbecsülés, a nagyobb társas támogatás, valamint a problémamegoldó coping csökkenti a depresszív-szomatoform tünetek gyakoriságát. Módszerek: egy kisvárosi gimnázium teljes 14–18 év közötti korosztályából (201 fő) 183 fő (91%) töltötte ki az önkéntes, anonim, önkitöltős kérdőívünket (97 lány, 86 fiú). A depresszív-szomatoform tünetek gyakoriságát a Juhász-féle Neurózis Pontozó Skálával (JPNS), az átélt stressz mennyiségét a Rövid Stressz Kérdőívvel (Rahe), az önbecsülést Rosenberg, a társas támogatást Caldwell, a stresszel való megbirkózás típusait pedig Folkmann és Lazarus kérdőívével mértük fel. A függő és független változóink közötti kapcsolatot egy-, illetve többváltozós lineáris regresszióval, a nemi különbségeket F-próbával vizsgáltuk (SPSS 11.5). Eredmények: a depresszív-szomatoform tünetek gyakorisága alapján közepes szintű testi-lelki zavart jelzett a fiúk 22,1%-a, a lányok 32%-a, súlyos zavart pedig a fiúk 19,8%-a, a lányok 36%-a. A fiúk kevesebb panaszt (6,50 vs. 8,58 p<0,01) és magasabb önbecsülést (29,94 vs. 27,09 p<0,01) jeleztek, jellemzőbb volt rájuk az érzelmi indíttatású cselekvés (p<0,05), míg a lányok nagyobb fokban törekedtek külső segítség megszerzésére (p<0,001). Többváltozós elemzésünk alapján a pszichoszomatikus tünetek gyakoriságát az átélt stressz mennyiségén túl (β:0,586 p<0,001), a női nemhez tartozás (β:0,207 p<0,001), az életkor (β:0,116 p<0,05), és a problémaelemző coping magatartás növelte (β:0,183 p<0,01). Az önbecsülés és a társas támogatás nem bizonyult szignifikáns hatásúnak. Vizsgálatunkban egyetlen protektív tényezőt sikerült feltárni, a céltudatos cselekvés, mint a probléma-centrikus megközelítés egyik vállfaja, szignifikánsan csökkentette a depresszív-szomatoform tünetek előfordulási gyakoriságát (β:–0,170 p<0,01). Következtetések: Eredményeink alapján úgy véljük, hogy a serdülő populáció testi–lelki egészségvédelmének egyik kiemelt intervenciós lehetősége az őket ért stressz mennyiségének csökkentése, továbbá az adaptív stresszküzdő mechanizmusok kifejlesztése. | The effects of stress, coping strategies, self-esteem and social support on the frequency of depressive-somatic complaints have been studied in the Hungarian teenage-adolescent population (14–18 yrs). Demographic variables were age and gender. Hypotheses: Higher stress level is associated with more depressive-somatoform complaints while the frequency of these complaints is reduced by the increasing levels of self-esteem, social support, and problem-solving coping approach. Methods: The whole population between 14–18 years (No. of students: 201) of a rural secondary school were approached to participate in our study. 183 of them (91%) answered our voluntary, anonymous, self-administered questionnaire. (97 girls, 86 boys). We utilized the Juhász Neurosis Scale (JPNS) to assess the frequency of depressive-somatoform complaints, the Rahe Brief Stress Inventory to assess stress-level, the Rosenberg, Caldwell, and Folkmann-Lazarus questionnaires to measure self-esteem, social support and the ways of coping. Associations between our dependent and independent variables were examined by uni- and multivariate linear regression while gender differences in our variables were assessed by one-way-ANOVA (SPSS 11.5). Results: Analysis of the frequency of depressive-somatic symptoms revealed that 22.1% of boys and 32% of girls had moderate, while 19.8% of boys and 36% of girls had severe somatoform-depressive disorders. Boys showed a higher level of self-esteem (29.94 vs. 27.09 p<0.01), emotional acting approach (p = 0.014), had fewer depressive-somatic complaints (6.50 vs. 8.58 p<0.01), while girls tended to seek for social support more frequently than boys (p<0.001). Results of multivariate regression analysis indicate that a higher frequency of psychosomatic complaints was related to higher stress level (β:0.586 p<0.001), problem-analyzing coping approach (β:0.183 p<0.05), female gender (β:0.207 p<0.001) and higher age (β:0.116 p<0.05). Self-esteem and social support had no significant effect. We only revealed one protective factor, problem solving approach as a form of problem-centered strategy reducing significantly the number of depressive-somatic symptoms (β:–0.170 p<0.01). Conclusions: Our results indicate that reduction of stress and developing new adaptive coping strategies in adolescents would be a possible effective intervention for promoting somato-mental health of this population

Substituent and solvent effects on the photophysical properties of 3-azafluorenone derivatives

Fluorescence lifetimes, fluorescence yields and triplet yields have been determined for 3-azafluorenone and its 7-substituted derivatives in various solvents. The energy of the lowest excited singlet state and the rate of intersystem crossing are found to be significantly higher in hexane relative to those in more polar solvents. The substitution with fluor and methyl groups as well as the solvent polarity enhancement considerably decelerate the triplet formation. This effect is attributed to the increase in the activation energy of the transition from the lowest singlet to a close-lying higher triplet excited state. The internal conversion gains in importance with increasing solvent polarity and becomes the major excited state depopulating process for the substituted derivatives in polar media. The changes in the internal conversion rate constants can be rationalized based on the energy gap law. © 2001 Published by Elsevier Science B.V