52 research outputs found
A vállalkozói aktivitás egyes sajátosságai és tényezői Erdélyben
A rendszerváltást követ
ő
két évtizedben a vállalkozás mint társadalmi jelenség egyre
elterjedtebbé vált Romániában, és az új évezredben soha nem látott méreteket öltött.
A társasági formában jegyzett, m
ű
köd
ő
vállalkozások száma a 2000. évi 320 ezerr
ő
l tíz
év leforgása alatt több mint 550 ezerre ugrott,
a legnagyobb növekedési rátát produkálva
Európában. A növekedéssel párhuzamosan azonban úgy t
ű
nik, hogy a jelenség iránti tár-
sadalomtudományi érdekl
ő
dés nem növekedett hasonló mértékben. S
ő
t azt mondhatjuk,
hogy az 1990-es évek termékeny közgazdaságt
ani és gazdaságszociológiai irodalma után
az érdekl
ő
dés látványosan lankadt a vállalkozáskutatás iránt. Mindez annak ellenére tör-
ténik így, hogy az uniós integrációval az or
szág egyre több tematikus nemzetközi össze-
hasonlító vizsgálatban vesz részt (
General Entrepreneurship Monitor, Flash Euro-
barometer
stb.), az adatnyilvántartás nemzetközi standardjainak az átvétele miatt a vál-
lalkozások számáról, m
ű
ködésér
ő
l egyre pontosabb, részletesebb és – ami a legfontosabb –
megbízható adatok állnak a rendelkezésünkre.
Ezen felül pedig egyre sokasodó kisebb
hatókör
ű
, de meglehet
ő
sen költséges vállalkozói vizsgálat készül az Európai Unió által
támogatott fejlesztési programokban (például humáner
ő
forrás-fejlesztési programokban,
HEFOP–POSDRU) vagy a helyi és megyei önkormányzatok megrendelésére. Ezekb
ő
l
számtalan vázlatos elemzés és gyorsjelentés sz
ületett, de átfogóbb szintetizálásukra, ösz-
szegzésükre még nem került sor. Hasonlóképpen ezeknek az információknak a tematikus
rendszerezése és mélyebb, problémacentrikusabb elemzése is várat magára.
Elemzésem ezeket a hiányosság
okat próbálja részlegesen pótolni azzal, hogy részlete-
sen bemutatja az erdélyi vállalkozásokra vonatkozó statisztikákat, különös hangsúlyt
fektetve a vállalkozói aktivitásban és a vállalkozói szándékban mutatkozó területi diszpa-
ritásokra
Reflections on the economic aspects of multilingualism in Transylvania
Using an economic perspective, the study is dealing with fairness problems associated with language use in multi-ethnic Transylvania. It showcases empirical findings to demonstrate that asymmetric bilingualism in its current state creates economic disadvantages for linguistic minorities. Among the theoretical solutions offered by the economics of language, it examines the possibility of the introduction of the English, as a lingua franca and some of the institutional conditions for a symmetric bilingualism. It argues that these scenarios are highly improbable to be accepted by the linguistic majority especially if they are backed by confrontational ethical arguments used so far. As an alternative it analyses the promotion of multilingualism through the economy with reference to the extra revenues and aggregate welfare benefits ethno-linguistic diversity can have for the society as a whole
A fogyasztói magatartás etnikai vonatkozásai a kolozsvári magyar egyetemi hallgatók körében
Elemzésünk
a
kolozsvári
magyar
egyetemi
hallgatók
fogyasztói
tudatosságát,
gazdasági
etnocentrizmusát,
valamint
az
ezek
mértékét
meghatározó
szocio
‐
demográfiai
tényez
ő
k
hatásait
vizsgálja.
1
Külön
fejezetben
foglalkozunk
a
többnyelv
ű
séget
ösztönz
ő
Igen,
tessék!
mozgalom
ismertségével
és
társadalmi
megítélésével
a
magyar
hallgatók
körében.
Az
elemzés
egy
2014.
február
‐
április
közötti
id
ő
szakban
lezajlott
online
kérd
ő
íves
kutatás
eredményei
alapján
készült,
melyet
a
Babe
ş‐
Bolyai
Tudományegyetem
Magyar
Szociológia
Intézete
tervezett
meg
és
bonyolított
le
az
Igen,
tessék!
mozgalommal
és
a
Kolozsvári
Magyar
Diákszövetséggel
együttm
ű
ködésben.
A
felmérés
során
összesen
445
alany
töltötte
ki
a
kérd
ő
ívünket,
mintánk
a
kolozsvári
egyetemek
és
karok
magyar
hallgatói
létszáma
szerint
reprezentatív.
A
mintavételi
eljárás
véletlen
voltát
feltételezve
becsléseink
95
százalékos
valószín
ű
ség
mellett
+/
‐
4,5%
‐
os
hibahatárral
érvényesek
Etnikai törésvonalak a munkaerőpiacon – a koetnikus alkalmazás jellemzői Erdélyben
A tanulmány azt vizsgálja, hogy Erdélyben mennyire jellemző a koetnikus alkalmazás jelensége a munkaerőpiacon, és előfordulását milyen tényezők magyarázzák. Az elemzésből kiderül, hogy munkaadók számára az eltérő nyelvi kompetenciájú alkalmazottak tevékenységének az összehangolása egy komoly koordinációs kihívást jelent. Ennek gondozatlansága rontja a munkahelyi teljesítményt: a nyelvhasználat aszimmetrikus szokásrendje kapcsán felmerülő feszültségek bizalmi repedéseket okoznak a szervezetben – növelve az együttműködés tranzakciós költségeit. A vezetők egy része a megoldást a koetnikus alkalmazásban, az egynyelvű szervezetekben látja. Ezeknek a döntéseknek azonban jelentős haszonáldozat-költségei, negatív jóléti következményei is lehetnek
Munkaerőpiaci egyenlőtlenségek Romániában, etnikai metszetben
A tanulmány a munkaerőpiaci helyzet és a jövedelmek etnikai eltéréseit vizsgálja a népszámlálási statisztikák, valamint a Labor Force Survey romániai adatai alapján. Az eredmények azt mutatják, hogy az etnicitás mentén erősödnek a társadalmi egyenlőtlenségek. A romák többsége a társadalom perifériáján, rendkívül kiszolgáltatott helyzetben él. Kisebb hányaduk, aki keresőtevékenységet végez, javarészt a másodlagos munkaerőpiacon dolgozik, ahol csupán rosszul fzetett, alkalmi állást talál magának. Ugyan a lemaradás összehasonlíthatatlanul kisebb mértékű, de a magyarok társadalmi pozíciói is rosszabbak az átlagnál, ez előnytelenebb állásokat és relatív értelemben gyorsan romló jövedelmeket jelent. Az elemzés egy további fontos következtetése, hogy az alkalmazottak körében az
etnikai metszetben észlelt jövedelemkülönbségek egy jelentős része már nem magyarázható azzal a strukturális útfüggőséggel, amelyről úgy gondoljuk, hogy a szocialista diktatúra diszkriminatív gyakorlatának örökségeként maradt ránk. A jövedelemeloszlást magyarázó modellünkben ugyanis kontroll alatt tartottuk azokat a tényezőket, amelyek a magyarok hagyományosan rossz pozícióit tükrözik (pl. alacsonyabb képzettség, kevesebb magyar a vezetői pozíciókban stb.)
- …