A Barrett nyelőcső klinikai és kísérletes vizsgálata = Clinical and experimental investigation of Barrett's esophagus

Klinikai vizsgálatok Megvizsgáltuk a laparoscopos Nissen féle fundoplicatio hatékonyságát Barrett-nyelőcső (BNY) miatt operált betegeken (n=78). A műtét után 64 beteg utánkövetése történt, átlagosan 42±16.19 hónapig. Vizsgálataink szerint a low-grade dysplasia kialakulásában szerepet játszik a súlyos epés reflux. A kontroll vizsgálatok 10 esetben mutatták a Barrett-metaplasia (BM) teljes regresszióját. Részleges regresszió 9 esetben volt, 34 betegnél nem volt progresszió, 11 esetben volt progresszió (cardiális vagy intestinális metaplasia kialakulása). Az antireflux műtétek a betegek nagy részében kontrollálják a reflux betegséget, megakadályozzák a BM progresszióját és elősegítik a BM regresszióját. In vitro vizsgálatok Kísérleti rendszert dolgoztunk ki, amely alkalmas a humán nyelőcső epitél sejtek (NYES) iontranszport folyamatainak karakterizálására és toxikus ágensek NYES kifejtett hatásának a vizsgálatára. Kidolgoztunk egy új módszert, melynek során nyelőcső biopsziás mintákból enzimatikus úton NYESeket tudunk izolálni, mikrofluorometriás módszerrel karakterizáltuk a Na+/H+ és a Cl-/HCO3- kicserélő és a Na+/HCO3- kotranszporter jelenlétét. Humán NYES vonalon kimutattuk a pH regulációs transzporterek jelenlétét, megvizsgáltuk az epesav terhelés hatását a sejtek intracelluláris pH-jára, összehasonlítottuk a NYES ion transzportját más gasztrointesztinális epitél sejtek működésével. | Clinical studies: We investigated the efficacy of laparoscopic Nissen fundoplication in patients with Barrett’s esophagus (BE) (n=78). We assessed effect of fundoplication on symptoms of reflux disease, the changes of Barrett’s metaplasia (BM) in these patients. Clinical follow-up was available in the case of 64 patients at a mean of 42±16.19 months after surgery. Check-up examination revealed total regression of BM in 10 patients. Partial regression was seen in 9 cases, no further progression in 34 patients, and progression into cardiac or intestinal metaplasia in 11 patients. No cases of dysplastic or malignant transformation were registered. Severe biliary reflux is presumed to be a factor in the development of low grade dysplasia.Antireflux surgery can appropriately control the reflux disease and it may inhibit the progression and induce the regression of BM in these patients. In vitro studies: We developed a system for the characterization of ion transport mechanisms of human oesophageal epithelial cells (HOEC) and to study the effects of toxic agents on them. We used a novel method for the isolation of HOEC from oesophageal biopsy samples and characterized the presence of Na+/H+, Cl-/HCO3- exchanger and Na+/HCO3- cotransporter on HOEC. We confirmed the presence of pH regulatory transporters in HOEC line. We studied the effect of bile acids on the intracellular pH of HOEC and compared the HCO3- transport mechanisms of HOEC to those of other epithelial cells

A daganatos és stroma sejtek közötti interakciók vizsgálata a gyomorrák kialakulásában és progressziójában. Klinikai és kísérletes vizsgálatok. = The role of tumor-stroma interactions in the initiation and progression of gastric cancer. Clinical and experimental studies.

Kísérleteink azt mutatták, hogy a humán gyomor miofibroblaszt sejtek (HGM) száma a rákos szövetben nagy mértékben megnövekedett, továbbá morfológiai és szerkezeti károsodást szenvedtek a normál szöveti sejtekhez képest. Általunk sikerült először karakterizálni sejtkultúrában tartott miofibroblasztokon (HGMs) a Na+/H+ cserélő (NHE) 1-es, 2-es és 3-mas izoforma, a Na+/HCO3- kotranszporter (NBC) és az anion cserélő (AE) expresszióját és funkciónális aktivitását. Eredményeink arra utalnak, hogy az NHE1 nélkülözhetetlen szerepet játszik a miofibroblasztok IGF-II indukálta proliferációjában. Továbbá kimutattuk, hogy az NHE1 aktivitása hozzájárul az IGF-II és carbachol stimulálta migrációhoz. Ismert, hogy a natrium-calcium cserélők (NCX) fontos szerepet töltenek be a kontraktilis sejtek calcium homeosztázisában. Kísérleteinkben a miofibroblasztok 50%-a spontán calcium oszcillációs aktivitást mutatott, mely spontán oszcilláció gátolható volt NCX inhibitorokkal. Miofibroblaszt sejtekben az NCX1 és NCX2 mind mRNS mind fehérje szinten kimutatható volt, melyek az oszcillációs aktivitástól függetlenül hozzájárulnak az intracelluláris natrium és calcium homeosztázishozhoz. Továbbá az NCX inhibitorok szignifikánsan gátolták a bazális és IGF-II stimulálta migrációt illetve profliferációt. Eredményeink azt mutatták, hogy az NCX-ek potenciális terápiás targetként szolgálhatnak hiperproliferatív gyomor megbetegedésekben. | Our data showed that human gastric myofibroblasts (HGMs) originating from gastric cancer are greatly increased in number, their morphology is distorted and the architecture is damaged compared to those originating from nomal tissue. Then we characterized (for the first time) the expression and functional activities of the Na+/H+ exchanger (NHE) isoforms 1, 2 and 3, and the functional activities of the Na+/HCO3 - cotransporter (NBC) and the anion exchanger (AE) in cultured HGMs using microfluorimetry, immunocytochemistry, RT-PCR and immunoblot analysis. Our results indicate that NHE1 is necessary for IGF-II-induced proliferation of HGMs. In addition, we demonstrated that NHE1 activity contributes to both IGF-II- and carbachol stimulated migration. Sodium-calcium exchangers (NCX) are known to act crucial role in calcium homeostasis of contractile cells. We showed that 50% of the HGMs present calcium oscillations, which depend on extracellular calcium and sodium, and can be blocked by NCX inhibitors. NCX1 and NCX2 are present in mRNA and protein level in HGMs and they contribute to the intracellular calcium and sodium homeostasis as well – regardless of the oscillatory activity. NCX inhibitors significantly block the basal and IGF-II stimulated migration and proliferation rates of HGMs. In conclusion we showed that NCX plays a pivotal role in regulating the calcium homeostasis of HGMs, and may be a potential therapeutic target in hyperproliferative gastric diseases

Az epesavak és a tripszin hatása a pankreász vezeték sejtek bikarbonát szekréciójára: klinikai és kísérletes vizsgálatok = The effects of bile acids and trypsin on pancreatic ductal bicarbonate secretion.

Az akut pankreatitisz egyik legyakoribb oka az epekövesség. A betegség kialakulásának pontos mechanizmusa azonban nem kellőképpen tisztázott. A projekt során célul tűztük ki az epesavak hatásának vizsgálatát pankreasz duktális epitél sejtekre (PDEC), illetve azok fő funkciójára, a bikarbonát szekrécióra. Azt tapasztaltuk, hogy a luminálisan adott kis dózisú nem konjugált kenodeoxikólsav (CDC) IP3-mediált kalcium szignalizáción keresztül stimulálja a bikarbonát szekréciót, míg a nagy dózis mind apikálisan, mind a bazalisan gátolta azt. A gátló hatás hátterében a CDC jelentős mitokondrium károsító hatása áll, mely következményesen ATP deplécióval jár. Kísérleteink során azt találtuk, hogy az ATP depléció önmagában is képes gátolni a bikarbonát szekréciót. A projekt másik célja az aktiválódott tripszin hatásának vizsgálata volt. Kísérleteinkben igazoltuk, hogy a luminálisan adott tripszin, vagy PAR2 aktiváló peptid (AP) gátolja a bikarbonát szekréciót. Kísérleteink alapján vaószínű, hogy , hogy a tripszin bikarbonát szekréciót gátló hatásának hátterében a luminális CFTR-ra kifejtett gátló hatás állhat. Jelen projekt eredményei nagy mértékben hozzájárulnak az akut pankreatitisz kialakulásának pontosabb megértéséhez. | Cholelithiasis is one of the most common reasons of acute pancreatitis. However the patomechanism of this disease is not well understood. Our aim was to investigate the effects of bile acids on pancreatic ductal epithelial cells (PDEC). We clearly showed that luminal admnistration of small doses chenodeoxycholate (CDC) stimulate bicarbonate secretion via IP3 mediated calcium signalisation. In addition. high doses of CDC administered either from the basolateral or the luminal membrane, inhibit bicarbonate secretion . CDC induced mitochondrial damage, wich evoked intracellular ATP depletion. We fuond, that ATP depletion by itself can inhibit pancreatic bicarbonate secretion. The other aim of the project was to investigate the effects of activated trypsin. We found, that luminal administration of trypsin, or PAR-2 activating peptide (AP) inhibit pancreatic bicarbonate secretion. Furthermore, patch clamp experiments revealed that the inhibitory effect of trypsin on bicarbonate secretion is caused via the inhibition of CFTR Cl- channel. Our results considerably contibute to the pathogenesis of acute pancreatitis

Pancreastumor vagy autoimmun pancreatitis: az endoszonográf mint diagnosztikus revizor | Pancreatic cancer or autoimmune pancreatitis: endosonography as a diagnostic reviser

A pancreatogen sárgaság differenciáldiagnosztikája során a hagyományos, kevésbé érzékeny radiológiai vizsgálatokkal (ultrahang, komputertomográfia) gyakran pontatlan a diagnózis. A gyulladásos eredetű gócok daganat képét utánozhatják, a valódi tumor pedig perifokális gyulladással jár téves szövettant eredményezve. A képet színezi a krónikus pancreatitisszel és sajátos formájával, az autoimmun pancreatitisszel járó magasabb rákkockázat. Magyarországon az utóbbi években elterjedő diagnosztikus, radiális endoszonográfia többek között a hasnyálmirigy képalkotásában hozott áttörést. Tanulmányok alapján kitüntetett jelentőségű a pancreas gócos (jó- és rosszindulatú) betegségeinek diagnosztikájában, lokalizálásában, a környező szervekhez, erekhez való viszonyának megítélésében, a tumor stádiumbesorolásában. A szerzők három esetében közös, hogy a hagyományos képalkotó vizsgálatokkal (ultrahang, komputertomográfia, endoszkópos retrográd cholangiopancreatographia) diagnosztizált hasnyálmirigy-daganatot a radiális endoszonográfia cáfolta vagy erősítette meg, utóbbinál a vastagtű-biopsziával szemben állva. A szerzők véleménye szerint a radiális endoszonográfia nélkülözhetetlen a hagyományos radiológiai vizsgálatok mellett a pancreas képalkotásában, a tumor stádiumbesorolásában. Elkerülhetőek felesleges műtétek, ami előny a betegnek és költségcsökkentő tényező a forráshiányban szenvedő egészségügynek. Orv. Hetil., 2013, 154, 62–68. | Conventional radiologic imaging (abdominal ultrasound, computer tomography) used in the differential diagnosis of post-hepatic jaundice can frequently provide inaccurate diagnosis. Inflammatory lesions may mimic neoplastic processes and malignancy may be accompanied by perifocal inflammation resulting in histological misdiagnosis. Furthermore, chronic and autoimmune pancreatitis are associated with an increased risk for pancreatic cancer. Radial endosonography has become a markedly important method in the imaging of the pancreas. It has a crucial role in the diagnosis and staging of pancreatic cancer. The authors present three cases where the diagnosis of pancreatic cancer determined by conventional imaging techniques (abdominal ultrasound, computer tomography, endoscopic retrograde cholangiopancreatography) was excluded or confirmed by the radial endosonography. The authors conclude that radial endosonography is an essential complementary method among imaging techniques of the pancreas and in tumor staging. Application of that may prevent unnecessary surgeries, which is obviously useful for patients and cost effective for health care providers. Orv. Hetil., 2013, 154, 62–68

Epidemiology and aetiology.

<p><b>A</b>. Sex distribution of AP cases. <b>B.</b> Age distribution of AP cases. <b>C.</b> AP severity groups. Mod: moderate; sev: severe. <b>D.</b> Age distribution of mild, moderate and severe AP cases and mortality. <b>E.</b> Overall mortality and distribution in the severity groups. p<0.001 was between the severe and other groups according to Fisher’s exact test. <b>F.</b> Days of hospitalization. Mann-Whitney U test with Bonferroni correction was used to compare the group pairs (p<0.001 between groups). <b>G.</b> Aetiology of AP. (<b>a:</b> p<0.001; <b>b:</b> p<0.001; <b>c:</b> p = 0.022, <b>d:</b> p = 0.030; <b>e:</b> p = 0.006; <b>f:</b> p<0.001; <b>g:</b> p = 0.011; <b>h:</b> p = 0.025).</p

Conservative therapy in AP.

<p><b>A.</b> Effect of fluid resuscitation on severity and mortality in the first 24 hours. The first dotted column represents the AP severity groups and mortality for each group in the entire cohort. Green: mild AP; yellow: moderate AP; red: severe AP; *: p = 0.030 (Fisher’s exact test on severity) versus the cohort (n = 8–185). A polynomial regression curve was fitted to demonstrate the mortality trend (n = 8–185). <b>B.</b> Enteral and parenteral feeding in AP. Mortality is shown for the severe AP group. NG: nasogastric feeding; NJ: nasojejunal feeding. <b>C.</b> Antibiotic therapy and its indications in AP. Table shows the indications for antibiotic therapy in the three severity groups. <b>D.</b> Probiotic therapy in AP.</p

Diagnosis, anamnestic data and symptoms at admission.

<p><b>A.</b> Anamnestic data. The percentages of severe AP and mortality in severe AP are also shown in relation to alcohol consumption, smoking, diabetes and history of earlier AP. <b>B.</b> Relationship between time of onset of abdominal pain and presentation at ER units. <b>C.</b> Time of onset of abdominal pain and presentation at ER in the three severity groups and association with mortality in the severe group. <b>D.</b> Diagnosis. Distribution of diagnostic criteria in the overall cohort (pie chart) and in the three severity groups (table) and association with mortality in severe AP (table). P: pain; E: enzyme elevation; I: imaging alteration. ^O p = 0.189 (Fisher’s exact test) * p = 0.005 (Chi-square test) *** p<0.001 (Chi-square test). <b>E.</b> Type and localisation of abdominal pain. EPI: epigastric pain; URA: upper right abdomen; ULA: upper left abdomen; MD: middle abdomen; L: lower abdomen; D: diffuse. <b>F.</b> Symptoms in the entire cohort and in the severe AP group and association with mortality in the severe AP group. ^O p = 0.189 (Fisher’s exact test) ^OO p = 0.051 (Chi-square test) * p = 0.029 (Chi-square test).</p