Adatok a Felső-Tisza árvaszúnyog-faunájához (Diptera: Chironomidae) = Contribution to the chironomid fauna (Diptera: Chironomidae) of the Upper-Tisza, NE Hungary

A Tisza árvaszúnyog-faunája az egyik legjobban ismert a hazai vízterek közül. A folyón végzett vizsgálatok 2004-ig megjelent faunisztikai eredményeit MÓRA & DÉVAI (2004) foglalta össze. Azóta mindössze két munka közölt újabb adatokat a Tisza faunájáról: BÍRÓ & KLINK (2005) a Paratendipes nubilus nevű faj bábbőrének (exuvium) leírását adja, míg MÓ- RA és munkatársai (2005) a Tisza hossz-szelvényében végzett faunisztikai gyűjtések eredményeiről számolnak be. Az eddigi adatok közös sajátossága, hogy – néhány szórványos esettől eltekintve – az eredmények lárvák gyűjtésén alapulnak. Ezek faji szintű azonosítása sok esetben bizonytalan, sőt egyes esetekben a fajokat morfológiai bélyegek alapján nem lehet egymástól megkülönböztetni. A bábbőrök alapján jóval több faj azonosítható (LANGTON & VISSER 2003), illetve az is bizonyítást nyert, hogy egy adott víztérből exuviumok alapján sokkal több faj jelenlétét lehet kimutatni, mint lárvák alapján (GARCIA & LAVILLE 2000; WILSON 1980). Jelen dolgozatban a Felső-Tiszán és két mellékfolyóján (Kraszna, Öreg-Túr) végzett vizsgálataink árvaszúnyogokra vonatkozó faunisztikai eredményeit mutatjuk be, amelyek kisebb részt lárvák és bábok, nagyobb részt exuviumok gyűjtésén alapulnak

A makrozoobentosz tér- és időbeli változásai a Tisza Tiszamogyorós és Lónya közötti keresztszelvényében | Changes in spatial and temporal distribution of benthic macroinvertebrates at a cross-section of the river Tisza between Tiszamogyorós and Lónya

A vízfolyások változó hidrológiai jellemzői jelentősen befolyásolják a bentikus makroszkópikus gerinctelenek tér- és időbeli elterjedési sajátosságait (BENKE et al. 1984; BUSKENS és MOLLER PILLOT 2000; COFFMAN 1989; COGERINO et al. 1995; MATTHAEI et al. 1997). A térbeli elterjedésben mutatkozó eltérések a vízfolyás egy adott szakaszán belül jelentősebbek lehetnek, mint a vízfolyás teljes hosszában tekintve (DOISY és RABENI 2001; FESL 2002). Az időbeli eloszlási sajátosságokat a hidrológiai tényezők változása mellett az élőhelyek minősége és az élőlények fenológiai sajátosságai is nagy mértékben befolyásolják (BENKE et al. 1984; BOULTON et al. 1992; GRAY 1981; HURYN 1990). A Tisza – Magyarország második legnagyobb folyója – bentikus makroszkópikus gerinctelen állategyütteseivel és ezek összetételének hosszszelvényben való változásával számos munka foglalkozott (FERENCZ 1974a, 1974b; JUHÁSZ et al. 1998; KOVÁCS et al. 2001, 2002; SZÍTÓ 1974, 1978, 1996, 2001, 2002; SZÍTÓ és BOTOS 1989). Az üledéklakó állategyüttes összetételének akár térbeli, akár időbeli változásait egy keresztszelvényben jóval kevésbé vizsgálták (FERENCZ 1974a). Vizsgálatsorozatunk célja az volt, hogy a Tisza egy keresztszelvényében leírjuk az üledéklakó makroszkópikus állategyüttes tér- és időbeli változásait. | In 2003 benthos samples were taken six times (from March to November) at a cross-section of the River Tisza between Tiszamogyorós and Lónya. Three sampling site were assigned within the cross-section based on the water depth and water velocity conditions: (1) at the main flow, (2) at midbed: at the half of the distance between the right and left bank and (3) at close to left bank. The changes in the spatial and temporal distribution of the assemblages of the benthic macroinvertebrates are described. The most diverse assemblages was detected at spring. The chironomids dominated the benthic fauna especially in summer. Our results show the importance of the habitats near the bank for the benthic macroinvertebrates

Contribution to the mayfly, aquatic and semiaquatic bug, aquatic beetle, caddisfly and chironomid fauna of the River Tisza and its main inflows (Ephemeroptera, Heteroptera: Nepomorpha and Gerromorpha, Coleoptera: Hydradephaga and Hydrophiloidea, Trichoptera, Diptera: Chironomidae)

Localities and collecting data of 25 mayfly, 20 aquatic and semiaquatic bug, 49 aquatic beetle, 15 caddisfly and 55 chironomid taxa are given from 26 collecting sites of the River Tisza and its main inflows. The Helophorus arvernicus Mulsant, 1846 (Coleoptera: Helophoridae) is new to the Hungarian fauna

Az árvaszúnyogegyüttes jellemzése a Tisza keresztszelvényében különböző gyűjtési módszerek összehasonlításával | Characterization of the Chironomid assemblage at a crosssection of the river Tisza comparing different sampling methods

Az árvaszúnyogok jelentős szerepet töltenek be a vízfolyások élőlényegyütteseiben, ezért vizsgálatuk mindig a hidrobiológiai kutatások fontos részét képezte. Leggyakrabban ezekben a vizsgálatokban lárvákat használtak fel, ugyanakkor a család sajátosságai, főként a fajok azonosításával kapcsolatos nehézségek rendkívül kritikussá tették felhasználásukat az eredmények értékelésében. Az árvaszúnyog-bábbőrök gyűjtése kiválóan alkalmas és széles körben alkalmazott módszer a vízfolyások árvaszúnyog-együtteseinek jellemzésére, a tér- és időbeli, illetve minőségi és mennyiségi előfordulási viszonyok leírására (CASAS és VILCHEZ-QUERO 1989; COFFMAN 1973; GARCIA és LAVILLE 2000, 2001; RUSE és DAVISON 2000; WILSON 1977, 1989). Alkalmasságuk egyrészt abból adódik, hogy gyűjtésük a lárvákénál jóval könnyebb (WILSON 1980), másrészt sokkal több faj azonosítható bábbőr alapján (RUSE 1995). Az is bizonyítást nyert, hogy megfelelő gyűjtési stratégiával az árvaszúnyog-együttes hasonlóképpen írható le (FRANQUET és PONT 1996) mind a bábbőrök, mind a lárvák, mind pedig az imágók felmérése alapján. A bábbőrök gyűjtésének módszere nehezen hasonlítható össze más módszerekkel, mivel ez a vízfolyás egészét jellemzi, beleértve azokat a habitatokat is, ahonnan a lárvák gyűjtése nehéz, vagy egyáltalán nem is lehetséges (RUSE és WILSON 1984). Egy másik probléma, hogy nehéz lehatárolni azt a távolságot, amelyből a bábbőrök érkeznek a gyűjtés helyére. A bábbőrök kb. 1–3 napig úszhatnak a víz felszínén, de többnyire fennakadnak valamilyen akadályon (pl. köveken, faágakon), vagy pedig a víz örvénylése miatt süllyednek el hamarabb (RUSE 1995). Az általuk megtett távolság így kisvízfolyásokban 50–500 m (WILSON és BRIGHT 1973), nagyobb folyókon ennél több, de ritkán haladja meg a néhány kilométert (RUSE és WILSON 1984). A víz felszínén sodródó uszadék különleges élőhelyet jelent a vízi élőlények számára. Az uszadékban élő állatközösségeket eddig kevesen vizsgálták (STUR et al. 2000), pedig ezek gyűjtése fontos kiegészítő információkat szolgáltathat egy folyó élővilágáról (PRINGLE és RAMÍREZ 1998). Vizsgálatainkat a Felső-Tisza magyarországi szakaszának egyik keresztszelvényében végeztük. Dolgozatunkban azt elemezzük, hogy az árvaszúnyogegyüttesek jellemzésében mennyire eltérő eredményeket kapunk a lárvák, illetve a bábbőrök gyűjtésével. A mennyiségi adatok nehéz összehasonlíthatósága miatt elsősorban a fajkészletben tapasztalható eltéréseket vizsgáltuk az üledékből és az uszadékból gyűjtött lárvák és a bábbőrök esetében. | Different types of samples were investigated based on chironomid collections at a cross-section of the River Tisza between Tiszamogyorós and Lónya. Three types of samples were compared by their species composition: larval samples collected from the sediment, larval samples collected from the floating litter and drifting pupal exuvial samples. The cluster-analysis and the multidimensional scaling shows similar results, the species composition of the exuvial samples differed from the larval samples which were similar. The species were classified to groups based on their preference for biocoenotic regions. Discriminant analysis based on the ratio of these groups shows the correctness of the original three types of samples. The different types of samples can give different information on the chironomid assemblages. Our results shows that the collection of the pupal exuviae is more useful to explore the total fauna of a river section