A Kisalföld térszerkezetének történeti földrajzi vizsgálata = The Historic-Geographical Study of the Hungarian Little Plain's structures

Feladatunk adataink adatbázisba integrálása után a Kisalföld településhálózata átalakulásának felvázolása volt, amelynek időkerete a a II. vh-ig tartott. A Kisalföld jobbára megmenekült a török pusztításoktól, településállománya a XVIII. sz. elején a középkorból örökölt struktúrát követte: aprófalvas településszerkezet mellett kiépült a kis- és középvárosi hálózat. A térszervezés alsófokú központjainak szerepét a mezővárosok mellett az uradalmak központjai töltötték be, amelyek ezidőtájt a gazdaság szervezése-irányítása mellett közigazgatási, igazságszolgáltatási funkciókat is betöltöttek. Kutatásunk célja ezután az volt, hogy felderítse a városhálózat átalakulásának mozzanatait és eseményeit, rámutasson az átrendeződést kiváltó okokra és következményekre. Megpróbáltuk megrajzolni a térségben lévő egyes városok pályáit, a régió településfejlődési sajátosságait országos és nemzetközi keretekbe helyezze (Ennek során kitekintettünk a Kárpát medence más alföldi jellegű de merőben más pályát befutott tájára, a Bánátra is). A konkrét vizsgálatok során a hazai településföldrajz, gazdaság- és társadalomtörténet, néprajztudomány eredményeinek összegzése mellett kvantitatív módszerekkel kíséreltük meg az átalakulás modellezését. A kutatás a korábban fölépített, népszámlálásokra, az 1925-ös közigazgatási tájékoztató lapok anyagára, illetve más kiadott statisztikai forrásokra támaszkodó informatikai adatbázisra, illetve az ezt kiegészítő térinformatikai alaptérképre nyugodott. | Following the integration of our data into a database our task was to give an outline of the transformation of the network of settlements in the Kisalföld (Small Plain) region embracing the period up to the World War II. The Small Plain was mostly spared the ravages of the Turkish invasion and the settlements at the beginning of the 18th century reflected the structure inherited from the Middle-Ages: in addition to the tiny villages a network of small and medium-sized towns was established. At the lower levels of the settlement hierarchy agricultural towns as well as estate centres acted as centres; the latter performing administrative, jurisdictional functions in addition to the functions related to the organisation and management of the estate at the time. We presented the history of certain towns in the region and put the features characterising the development of the settlements in the region in national and international perspective. During the research itself we summarised data taken from sources such as national settlement geography, economic and social history, ethnography and we also applied quantitative methods in order to provide a model for the transformation. The research was based on previously constructed IT database including data regarding national censuses, administrative information leaflets from 1925 and other published statistical sources as well as a GIS (geographic information system) map

A Bánát helye és szerepe a Kárpát-medence földrajzi munkamegosztásában (1718-2000) = The Place and the Role of the Region Banat in the Geographical Division of Labour in the Carpathian-Basin

A Bánság történeti földrajzi aspektusú kutatásainak eredményeként feltártuk a régió horizontális és vertikális tagoltsági szintjeit, az itt zajló földrajzi munkamegosztás specifikumait. A demográfiai, etnikai, gazdasági specifikumok elemzésével bizonyítottuk, hogy a Bánság a történelmi Magyarország önálló régiója, mely sajátos különállásával és különválásával megkülönböztetett helyet foglalt el a Kárpát-medencében. A kutatások alapján megállapítottuk és felhívtuk a figyelmet, hogy a Bánságnak, mint önálló régiónak saját fejlődési íve, struktúrája és jövője van. A régió belső kohézióval, sajátos textúrával rendelkezett, s az ott élő lakosság tudatában mindez entitásként tükröződik. A Bánság a helyi és helyzeti energiákra alapozott, társadalmi-gazdasági önfejlődésből született önálló régió volt, ahol a XVIII-XIX. században az államszerveződési folyamatok változásaival együttesen tükrözték a regionalizmus és regionalizáció összefonódását és egymásra utaltságát. A társadalmi-gazdasági és történeti folyamatok vonatkozásában több korszakban is határozott elkülönülést mutathattunk ki az Alföld más térségeitől. A társadalmi-gazdasági-települési tér elemeit kutatva megállapíthattuk, hogy a Bánság a XX. század elejére a Kárpát-medence egyik legfejlettebb régiójává vált, melyre a Trianonban megrajzolt új határok a térskizofréniát és a gazdasági ellehetetlenülést hozták, napjainkig megoldatlan, halmozottan hátrányos helyzetű, határmenti perifériákat alkotva és szétvágva a tradicionális társadalmi-gazdasági munkamegosztás szálait. | The historical geography of Bánság I have examined horizontal and vertical level especially the difference kind of work-site. We have state this region was absolutely independent region, in the last centuries. They have had very specially development and structure. We found out that difference kind of people in that mind nowadays also. It was independent region XVIII-XIX century but they have had very good connection the neighbor region. Especially some ages they have had special way and it was difference from the other region of the Hungarian great plane. At the end of the XX century its became the most development region inside the Carpathian basin. After the Trianon treatment it is changed many economical and other problems economical and nationalities and cut it down the traditional, economical and social connections

Zu den ethnischen Disparitäten in Makedonien während der Transformation

Es gibt vielfältige internationale geographische Fachliteratur zu den Transformationsprozessen nach 1989 in den ehemaligen sozialistischen Staaten. Der vorliegende Beitrag beschäftigt sich speziell mit Makedonien und betrachtet Ergebnisse des gesellschaftlichen und wirtschaftlichen Übergangs. Im ersten Teil des Artikels stehen der historische Hintergrund und die ethnische Raumstruktur Makedoniens gemäß den Daten der letzten zwei Volkszählungen (1994 und 2004) im Mittelpunkt. Anschließend wird versucht, eine Gruppierung der Gemeinden Makedoniens auf der Grundlage ihrer allgemeinen wirtschaftlich-gesellschaftlichen Lage durchzuführen - soweit es die zur Verfügung stehenden Daten ermöglichen. Dadurch soll die Hypothese bewiesen werden, dass es zwischen der größten Minderheit des Landes und der Titularnation ein gravierendes wirtschaftliches Ungleichgewicht gibt. Dies könnte in Zukunft zu ethnisch motivierten, sozialen Unruhen führen. (Autorenreferat)Rather extensive international geographic literature is available dealing with the sweeping changes that took place in the former socialist block after 1989. The Macedonian region, however, has been given a backseat and relevant studies only provide readers with general information. In the first half of the study a summarising section in presented about the historical background of the ethnical spatial structure of the Republic of Macedonia (FYROM) based on the data of the last two official censuses (1994 and 2002). The summarising section is followed by the presentation of the economic spatial structure of the country based on the available data. The last section is dedicated to the testing of the hypothesis whether the fact that the largest minority groups -the Albanians- are concentrated in the most backward regions of the country and the consequent economic tension sow the seeds of ethnic conflicts. (author's abstract

A Divided Townscape? Ethnic Segregation in Bosnia and Herzegovina – the Mostar Case

In recent decades, Bosnia-Herzegovina has several times occupied the centre of interest for those watching events in European and global politics. This country is characterized by many specific features, which make it unique not only among the ex-Yugoslavian states, but in Central and Southeast Europe as well. The level of ethnic heterogeneity in this country is among the highest in Europe. The process of transformation after the fall of the communist regime in the 1990s, which was a common feature in the region, was also unique, as it ended in long-lasting bloodshed. After the Dayton accord, Bosnian ethnic communities became more and more isolated and instead of cooperating in building a common homeland they rather reinforced their foreign relationships. Serbs and Croatians turned towards their neighbouring Fatherlands, while the Bosnian Muslims have sought connections with the Islamic world. The ethnic diversity of Bosnia-Herzegovina – with its 51 thousand square kilometres framed by the high mountain chains of the Dinarides, dissected by rivers and polje-basins between them – is very similar to the Yugoslavia from which it seceded in 1992. Like its predecessor, the country only exists owing to the will of powers and not because of natural centripetal forces, as it consists of two entities with hardly any economic or political relations between them, a reality from which arises  the question of the maintenance of the state. Ethnic segregation – which was intensified by the events after 1992 – is observable in many towns, creating parallelisms not only in the structure of state administration, but in the usage of symbols, and of urban spaces. This study aims at investigating the roots of these differences and explaining the present, everyday conflicts between the different denominations and cultural groups from the perspective of ethnic geography and based on a case study of the town of Mostar

A moldáv identitás rétegei = The layers of Moldavian identity

Tanulmányunkban a geopolitikai pufferzónában lévő moldáv népcsoport identitásának kialakulását vesszük górcső alá. A mai moldovai öndefiníció helyi tényezője a lakosság rurális karaktere, valamint a lassú urbanizációval kiéleződő város–vidék kettősség. Rámutatunk a moldáv etnikai tér városainak a 19. századtól folyamatosan kialakuló eltéréseire, amely a térség lakóinak identitásában jelenleg is a hely szerepét erősíti. Ennek további jellegzetességeként a két világháború közötti román centralizációs törekvések vidéki lakosság oldaláról történő elutasításának körülményeit, valamint a szovjet időszak város–vidék egyenlőtlenségének fennmaradását, illetve további elmélyülését fejtjük ki. A moldáv identitás megítélése regionális nézőpontból is eltéréseket mutat. A történelem során a politikai csatározások középpontjába állított területi viták, a migráció, a betelepítések a mai ország területén kulturális különbségeket, egzisztenciális és ezáltal társadalmi törésvonalakat hoztak létre. A jelenleg autonóm státuszt élvező Gagauziában, valamint a szakadár Transznyisztriában eltérő módon ítélték és ítélik meg a moldovai identitás kialakulását/kialakítását és a csoport románsághoz fűződő viszonyát. A moldáv nemzeti identitás ilyen előzmények után rendkívül rétegzett, így a moldáv nacionalizmusok egy átfogó keretrendszer helyett számos olyan, időben és térben összefonódó konstrukcióból táplálkoztak a helyhez kötődő, premodern elemek mellett, mint a modernizáció, az elitek projektje, valamint az ellenállás és a kirekesztés nyomán létrejött önvédelmi mechanizmusok. Ezek mellett jelenik meg a nemzeti projekt kulcselemeként a nyelv. A nacionalizmusok – az ország geopolitikai pufferzónajellege miatt – távoli hatalmi centrumok igényei szerint alakultak, amely jelen tanulmányunkban a posztkoloniális kritikai szempontok érvényesítését támasztja alá. A globalizáció a nemzetépítést is kihívás elé állítja, amelynek során a lokális, regionális, nemzeti és a már globális kulturális javak megjelenését magában hordozó szupranacionális léptékek keveredését látjuk, és egyúttal a moldáv nemzeti identitás fluid és dinamikusan változó jellegét tapasztalhatjuk

Die Romafrage in der Karpato-Pannonischen Region

Im vorliegenden Aufsatz werden die in der Karpato-Pannonischen Region lebenden ca. 2 Millionen Roma unter demographischen, ethnisch- und politisch-geographischen Aspekten charakterisiert, und es wird die Hauptrichtung dieser Prozesse in der Gegenwart und in der Zukunft dargestellt. Die Roma-Frage stellt eines der größten innenpolitischen Probleme Rumäniens, Ungarns, der Slowakei und Tschechiens dar. Die Hauptbestrebungen richten sich auf eine völlige Emanzipierung sowie die Verbesserung des Bildungsniveaus und der Beschäftigungslage der Roma. Gleichzeitig gibt es auch Stimmen auf lokalen Ebenen, die eine Segregation und Isolierung der Roma wünschen und sogar zu verwirklichen versuchen. (Autorenreferat)The essay characterises, the approx. 2 million Roma living in the Carpathian-Pannonian Region according to demographic, ethnical and political-geographical aspects. The main tendencies of development of these processes in the present and the future are outlined. The aforementioned Roma question is one of the largest homeland policy problems in Romania, Hungary, Slovakia and the Czech Republic. The main efforts are targeted at complete emancipation and improvement of the education levels and the employment situation among the Roma. At the same time, there are voices on a local level that call for segregation and isolation of the Roma and even attempt to put these policies into practice. (author's abstract

Human-environment relationships in modern and postmodern geography

In this article we analyse the human-environment relationships in geographical research from the end of the 19th to the beginning of the 21st century. We highlight paradigms, which aff ected our way of thinking about man-environment relations. Discussing scientifi c approaches and paradigms in geography the leading scientists who had infl uential thoughts and helped the shaping of a paradigm will also be mentioned. The research on human-environment relations has appeared in geography from time to time, but the connecting paradigms had also diff erent stories through time and space. Undoubtedly, the nowadays reviving determin- ism had the greatest infl uence, but possibilism has also had a signifi cant impact on our discipline. Research on human-environment relationships reappeared in a new form through the discourse on global climate change. Postmodern, poststructuralist, and postcolonial approaches changed radically the basis of human-environment research. In this paper, we argue that geography needs to renew not only its philosophical basis and theoretical context, but the connections between the two subdisciplines of geography (i.e. between physical and human geography) must be refreshed too