Pilóta nélküli légi járművek okozta kihívások a légiforgalmi irányításban

A pilóta nélküli légi járművek számának folyamatos emelkedése újabb kihívások elé állítja a légi közlekedési iparágat, azon belül is a légiforgalmi irányítást, amelynek feladata, hogy ellenőrzött légtérben a légi járművek biztonságos közlekedése érdekében fenntartsák a légtérfelhasználók közötti megfelelő és szükséges elkülönítést. A hagyományos légi járművek védelmére új működési környezet kialakítására van szükség, amely kellő garanciát nyújt a különböző légtérfelhasználók számára, miközben lehetővé teszi az adott repülési feladat elvégezését. A felvázolt problémákra megoldást biztosító lehetőségeket a következő számunkban megjelenő 2. rész tárgyalja

Food Retail Chains: Hungary in the EU

The role of retail chains is signifi cant, not only in the European but also in the Hungarian market. Major changes can be seen in the food trade, and hypermarkets and supermarkets are becoming more widespread, which has an international tendency. We are able to see the transformation of trade structure and changes in customer behaviour. On the customers’ side, this means newer demands on retail chains, which fact greatly determines the location and shape of stores. In Hungary, the presence of small shops is still signifi cant, in accordance with European and international trends; yet on the basis of turnover, the increasing dominance of larger sales centres can be seen

Myeloid derived suppressor cells and autoimmunity

K

Közvélemény-kutatások statisztikai szemszögből – ahol biztosan hibáztak

Jelen munka a brexitet és az amerikai elnökválasztást megelőző közvélemény-kutatások hibás előrejelzéseivel és a hibák okaival foglalkozik. Megvizsgáljuk az elemi statisztikai módszer, a populációarány-becslés szakirodalmát, és rámutatunk arra, hogy a közvélemény-kutatások során felhasznált minta nagysága elmaradt a pontos becsléshez szükséges szinttől. Bemutatjuk, hogy egy ilyen jellegű becslés technikája mögött meghúzódó normális eloszlás feltételezése nem minden esetben helytálló, így következtetéseink a statisztikai módszerek széles körét érintik.* Journal of Economic Literature (JEL) kód: C83, D72

A hitelértékelési kiigazítás tőketartalékolásának új szabályozása

A hitelértékelési kiigazításból (credit valuation adjustment, CVA) adódó veszteségek elleni tőketartalékolás szabályozása jelentős reformon megy keresztül. Az új szabályozásban a jelenleg hatályos standardizált módszert egy új, hivatalos nevén alap-CVA-formula váltja fel. Tanulmányunkban ezt a módszert ismertetjük és elemezzük. Bemutatjuk a szabályozói egyenlet mögött meghúzódó modellt, és kiemeljük a Bázel–III. szabályozástól vett eltéréseket. Az új előírás által adott tőkeszükségletet numerikus példákon keresztül hasonlítjuk a modell eredményeihez. Rámutatunk, hogy a javaslat jellemzően konzervatívabb tőketartalékolást vár el, mint elődje. Továbbá bemutatjuk, hogy a tökéletesen fedezett portfólió és a nulla tőkeszükségletű portfólió továbbra is eltér egymástól.* Journal of Economic Literature (JEL) kód: C15, C53, G12, G13, G32, G33

A partnerkockázat árazása - A hitelértékelési kiigazítás elemzése = Pricing counterparty credit risk - An analysis of the Credit Valuation Adjustment

A dolgozat a partnerkockázat kezelésének egyik módszerével, a partnerkockázat árazásával foglalkozik. A partnerkockázat az OTC piacokon megkötött derivatív szerződések élettartama során, a partnerek lehetséges nemteljesítéséből eredő veszteség kockázata. Ez a pénzügyi kockázattípus a hitelkockázat családjához tartozik, és igazán csak a 2008-as gazdasági válság óta került a figyelem középpontjába. A partnerkockázat árazása a kockázat számszerűsítésének egy módját jelenti, amelyet hitelértékelési kiigazításnak (CVA) nevezünk. A CVA egy árkiigazítási tényező, amely egy nemteljesítési kockázattól mentes származtatott termék árát olyan irányba módosítja, hogy az tükrözze az aktuális partnerek nemteljesítési kockázatából adódó veszteségeket. A partnerkockázat az OTC piacok kialakulása óta létező fogalom, azonban a 2008-as gazdasági világválságig egy kevésbé fontos területnek számított. A válság előtt kialakult piaci gyakorlat szerint a partnerkockázat árát elhanyagolhatónak tekintették, avagy az csupán a nagy intézmények kiváltságának számított, amikor kisebb szereplőkkel szerződtek. Azonban a válság rámutatott, hogy minden derivatív szerződéssel rendelkező félnek alapvető fontosságú a partnerkockázat mérése, annak megfelelő tőke tartalékolása, és a partnerkockázat fedezése. Így a partnerkockázat modelljei is fejlődésnek indultak. A hitelértékelési kiigazítás témája több részre bontható. Elsőként megkülönböztetjük a számviteli és a szabályozói CVA mennyiségeket. A számviteli CVA alatt a már fentebb leírt árkiigazítási tényezőt értjük. A szabályozói CVA a számviteli CVA egyik mellékterméke, amely a hitelértékelési kiigazítás mozgásából adódó veszteségek miatti tőketartalékolást jelenti. A hitelértékelési kiigazítás komplexitása az azt befolyásoló tényezők számszerűsítésének nehézségeiből adódik. A probléma árazási jellege miatt egy számba kell tömöríteni olyan faktorok összességét, mint a partnerek nemteljesítésének időpontja, a fennálló tartozások mértéke vagy éppen a nemteljesítéskori veszteség nagysága. Ezen paraméterek meghatározása és azok összekapcsolása adják a hitelértékelési kiigazítás témájának további bontásait. A dolgozat célja, hogy egy átfogó képet adjon a hitelértékelési kiigazításról. Ennek érdekében a dolgozat 2. és 3. fejezetében a (számviteli) hitelértékelési kiigazítás különböző elemeivel foglalkozom és 4. fejezetben térek rá a szabályozói CVA részletes elemzésére. Az 1. fejezetet célja a hitelértékelési kiigazítás alapfogalmainak és a téma szakirodalmának ismertetése. A 2. fejezetben a kitettség meghatározására helyezem a hangsúlyt. Így olyan numerikus módszereket vezetek be, amelyek a kitettség profil vagy éppen a hitelértékelési kiigazítás meghatározására használhatóak. A módszerek újítása, hogy azok egyrészt bővítik, valamint fejlesztik a rendelkezésre álló eszköztárat, másrészt kisebb számítási kapacitást követelnek meg. A fejezetet két részre osztottam. Az első részben a kitettség profilok számítására vezetek be egy módszert, amit a többszintű Monte Carlo technikára építek. A fejezet második részében olyan komplex termékek hitelértékelési kiigazításának számításával foglalkozom, amelyek esetében nem létezik analitikus árazó formula. Elsőként a szakirodalomban népszerű legkisebb négyzetes Monte Carlo módszer fejlesztését teszem meg. Ezután bevezetem az eljárás egy alternatív változatát, amellyel csökkentem az eredeti módszer jelentősre növekvő memóriaigényét és megszüntetem az amiatt generált problémákat. A 3. fejezetben a hitelértékelési kiigazítás másik fő inputjára, a csődvalószínűségekre fókuszálok. A hitelértékelési kiigazítás modellezésénél már régóta vizsgált téma a csődesemények közötti korreláció hatása. Az ilyen korrelációs modellek egyik altípusa az úgynevezett fertőző csődesemények modellje, amelyek a csődesemények után fellépő piaci fertőzést számszerűsítik. A szakirodalom empirikus eredményei azonban rámutattak, hogy a csődesemények mellett a hitelminősítő intézmények bejelentései is járhatnak fertőző hatásokkal. Ezen hatások a csődvalószínűségek változásán keresztül érinthetik a hitelértékelési kiigazítás értékét is. A fejezetben meghatározok egy modellt, amellyel az empirikus megfigyelések előállíthatóak és elemezhetőek. A modellt egy megoldási algoritmussal egészítem ki, amely lehetőséget ad a körkörös csődesemények problémájának leküzdésére. A fejezetben elvégzett numerikus eredmények azt mutatják, hogy a fertőzés hatása nem elhanyagolható. A 4. fejezetben a szabályozói CVA témájával foglalkozom. A CVA mozgásából adódó veszteségek miatti tőketartalékolás mára már bevett gyakorlatnak számít. A tőketartalékolás szabályai azonban változáson mennek keresztül. Ebben a fejezetben az új szabályozás egyik módszerét az úgynevezett alap CVA módszert vizsgálom meg. A fejezet célja a szabályozás mögött meghúzódó módszertan ismertetése

Lipase-catalyzed kinetic resolution of 1-(2-hydroxycyclohexyl)indoles in batch and continuous-flow systems

The lipase catalyzed kinetic resolution of three trans-1-(2-hydroxycyclohexyl)-indoles in both batch and continuous flow systems is reported. Ring opening of cyclohexene oxide by the corresponding indole followed by enzymatic acylation with vinyl acetate resulted in novel, highly enantioenriched indole-substituted cyclohexanols and cyclohexyl acetates. The effect of the temperature on enantiomeric ratio (E) and productivity (specific reaction rate, rflow) in the continuous-flow mode acylation was studied at analytical scale in the 0–70 °C range. Preparative scale kinetic resolution of the three indole derivatives was performed in mixed continuous- and recirculation-flow mode resulting in almost complete conversion and good to excellent enantiomeric purity of the products