Life paths of Roma, Gypsy youth Research on a Roma youth support extracurricular ("tanoda") programme

In general there are not many information about those Roma students’ lives, who despite of the earlier trends choose secondary school in the middle of the 1990’s. In the families of these Roma students secondary education was unknown; the parents of them had lower education. There are even less information about those initiatives, programmes and extracurricular activities from the 1990’s what supported Roma students. This research aims to gain information on the field of education science and Romani studies in order to provide more knowledge about Roma students. On the other hand, this research contains life path interviews, what make possible to understand on a better way the actual processes of the society in relation with integration. These interviews might provide a great help to recognize the problems of those Roma people who are already working as intellectuals but their children arestill facing with difficulties in inclusion. ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||| Az elmúlt két évtizedben a neveléstudomány, a romológia és a társadalomtudomány területén nagymértékben nőtt a cigány1népesség gyermekeinek hátrányaival foglalkozó szakirodalom. A nevelésszociológiai kutatások különböző szempontból vizsgálták a cigány, roma tanulók helyzetét az oktatási egyenlőtlenségek okaival és következményeivel összefüggésben. A tudományos elemzések fókuszába több oktatást befolyásoló probléma vizsgálata került. Egyrészt a cigány gyermekek korai szocializációs hátrányai, a szociokulturális tényezők hatásai az alapfokú oktatási rendszerben, másrészt a cigány tanulók iskolai szegregációja, a szelektív iskolarendszer, a társadalmi és oktatási egyenlőtlenségek és a hátrányos helyzet összefüggései, azok következményei. Harmadrészt a hátrányos helyzetű, főként cigány tanulók oktatásával kapcsolatos pedagógiai módszerek (integrált pedagógiai rendszer, kooperatív tanulás, inkluzív pedagógia) és szemléletek (szegregáció, integráció, inklúzió) gyakorlata és elmélete került az elemzések középpontjába. Az elmúlt tíz évben a cigány tanulók iskolai sikerességével kapcsolatos kutatások között hangsúlyossá váltak a felsőoktatásban tanuló (leendő diplomás fiatalok, cigány értelmiség) cigány, roma és hátrányos helyzetű egyetemi hallgatók helyzetére fókuszáló vizsgálatok, melyek az életutakban rejlő sajátosságokat, egyediségeket elemezve keresték azokat a meghatározó tényezőket, melyek az iskolai sikerességüket elősegítették.Ezen kutatások értelmezési kerete alapvetően a reziliencia elméletéhez köthető. A legújabb kutatási eredmények között csak elvétve találunk olyan vizsgálatot, mely az oktatási vagy oktatáson kívüli, de az iskolai sikerességet elősegítő esélynövelő programok hatásairól és eredményeiről 3számolna be, és további ismeretekkel szolgálhatna a cigány tanulókat érintő hátrányok kompenzálása terén

„Jelen vagyunk, segítünk!” : A felzárkózó települések helyzete és segítőtevékenységek Baranya megyében = “We are present, we help” : The situation of catch-up settlements and social support activities in Baranya County

A tanulmányban a felzárkózó településeken zajló kutatási eredmények és a segítőtevékenység, a Jelenlét program keretein belül végzett szociális munka és közösségfejlesztés mindennapi gyakorlatának bemutatására törekszünk tíz Baranya megyei település tükrében. Az írás célja, hogy ismeretekkel szolgáljon a felzárkózó településeken megvalósuló szakmai tevékenységekről, illetve információt nyújtson e települések társadalmáról, gazdaságáról, a családokban zajló értékváltozásokról. A tanulmány fókuszában a Sellyei járás négy felzárkózó településén 2019 tavasza óta zajló kutatás eddigi eredményei állnak. A vizsgálat a társadalmi hierarchia alján elhelyezkedő hátrányos helyzetű, gyermekes háztartásokra és tagjaikra, a családi szerepekre, értékekre, konfliktusokra, valamint ezek összefüggéseiben a kulturális dimenziókra koncentrál. Jelen tanulmány érdekességét az adja, hogy a szerzők szakmai munkatársakként részt vesznek a Felzárkózó települések programban, így kutatói és megvalósítói szemszögből is bemutatják gyakorlati tapasztalataikat. = Within the framework of this study, we aim to present the everyday practices and models of the helping activities, presence-based social work and community development in catch-up settlements (hereafter: FETE) in the light of 10 catch-up settlements located in Baranya County. The purpose of the study is to provide additional knowledge about the professional activities and model practices taking place in catch-up settlements. On the other hand, it should provide information about the society and economy of the settlements where the catch-up program is implemented, as well as the value changes taking place in families. The study focuses on the results of the research that began in the spring of 2019 and is taking place in the 4 catch-up settlements (FETE) of the Sellye district. The investigation focuses on disadvantaged households with children located at the bottom of the social hierarchy and their members, family roles, values, conflicts, and the cultural dimensions in their context. What makes this study interesting is that the authors, as implementers, also participate in the catch-up settlements program as professional colleagues, and as a result, the current FETE points, their operation, their practical experiences, and model programs are presented from the perspective of researchers and implementers as well

The decade of Roma Inclusion: did it make a difference to health and use of health care services?

OBJECTIVES: We investigated whether the severely disadvantaged health of Hungarian Roma adults living in segregated settlements changed by the Decade of Roma Inclusion program. METHODS: We compared the results of two paired health interview surveys that we carried out using the same methodology before and after the Decade, on the general Hungarian and Roma populations. RESULTS: Self-perceived health status of younger Roma worsened, while it improved among older Roma. Reported experience of discrimination reduced considerably and health care utilization improved in general. Positive changes in smoking and nutrition, and negative changes in alcohol consumption and overweight were observed. Many of observed changes can plausibly be linked to various government policies, including a quadrupling of public works expenditure, banning smoking in public places, restricting marketing of tobacco products, increasing cigarette prices, and a new tax on unhealthy foods. Liberalization of rules on alcohol distillation coincided with worsening alcohol consumption. CONCLUSIONS: We have shown that Roma remain severely disadvantaged and present an innovative sampling method which can be used to monitor changes in groups where identification is a challenge

A szoptatás és a kizárólagos anyatejes táplálás gyakorisága és korrelátumai a csecsemő születésétől hat hónapos koráig = Frequency and correlates of breastfeeding and exclusive breastfeeding from birth to six months of age

A nemzetközi és – ehhez hangolva – a hazai ajánlások egyaránt az igény szerinti, kizárólagos anyatejes táplálást szorgalmazzák a csecsemő 6 hónapos koráig. Ezt az időtartamot számos tényező befolyásolja, amelyek feltárása hozzájárulhat a szoptatási arány hatékony növeléséhez. A kizárólagos anyatejes táplálásra vonatkozó statisztikákat ugyanakkor eltérő mérésmódszertan és a definíciók különbözősége jellemzi. A tanulmány a mérésmódszertanok összevetése után reprezentatív magyarországi mintán, a Kohorsz ’18 Magyar Születési Kohorszvizsgálat első két, a várandósság idején és a csecsemő 6 hónapos korában megvalósult hullámának longitudinális adatbázisán azonosítja a szoptatás/anyatejes táplálás (54%) és a kizárólagos szoptatás/anyatejes táplálás (25%) relatív gyakoriságát a csecsemő 24 hetes korában. Ezt követően a szerzők hazai és nemzetközi kutatási eredményekre alapozva vizsgálják, hogy a kizárólagos anyatejes táplálás arányával miként függnek össze bizonyos szociodemográfiai, egészségi és pszichológiai tényezők. A 6 hónapos csecsemők kizárólagos anyatejes táplálásával összefüggésben a szakirodalomban feltárt szociodemográfiai tényezők közül az anyai iskolai végzettség, az életkor, a házas párkapcsolati helyzet, a kedvezőbb anyagi háttér és a lakóhely településméretének pozitív kapcsolatát mutatják a hazai gyakorisági adatok. = Both international and national recommendations support exclusive baby-led breastfeeding from birth to 6 months of age. This duration is influenced by several factors, the exploration of which may contribute to an increase in the breastfeeding rate. The statistics on exclusive breastfeeding, however, are based on different measurement methodologies and definitions. After comparing various measurement methods and definitions, the study identifies the relative frequency of breastfeeding (54%) and exclusive breastfeeding (25%) in the first six months of life on a representative sample, based on the longitudinal database of the first two waves of the Cohort ’18 Hungarian Birth Cohort Study conducted during pregnancy and at six months of age. The authors analyse the ratio of exclusive breastfeeding in the context of a number of sociodemographic, health and psychological factors following international and domestic research history. Based on the results, among the socio-demographic factors identified in the literature, maternal education, age, marital status, favourable financial background and the size of settlement are positively related to the prevalence of exclusive breastfeeding in the first six months of life in Hungary

Racial glass ceiling: The glass ceiling and the labour-market segmentation of first-in-family Roma graduates in Hungary

According to the neoliberal mantra, anyone who is willing to work hard can get ahead in our society. In an era when belief in the myth of meritocracy has become widespread, greater social mobility would represent the promise of escape from rising social inequality. This paper challenges this myth and offers insight into the fallacy of individualized explanations of the role of merit in social ascension. Drawing on 103 interviews with first-in-family (FIF) minority Roma graduates in Hungary, and using the lens of intersectionality, it explores the hidden barriers to career advancement for those Roma professionals whose parents do not have a degree. The paper shows how the intersections of class and racialized minority status matter in relation to what career one has in the labour market. It illuminates why FIF Roma professionals can rarely enter elite occupations and why, career wise, they tend to concentrate in jobs dealing with Roma issues. It explores the effect of the dynamic interaction of structural hidden mechanisms and the Roma’s response/adaptation to them that contribute both to Roma professionals’ labour market segmentation and to the phenomenon of the glass ceiling. The paper calls these two characteristics of the labour market situation of the FIF Roma graduates the racial glass ceilin

Physical Education Teachers’ Views of Best Practice on Physical Education Teaching in Hungary in the Period of Introducing Daily Physical Education

In Hungary, the Act CXC of 2011 on Public Education has drawn squarely. In primary and secondary schools five physical education classes per week were ordained compulsory in ascending system. Our questioning was oriented on identifying the factors of the best practice. In our cross-sectional study we have chosen stratified sampling. The number of the examined persons is 1,161. From the total number, 542 participants answered the open ended questions related to the best practice. These answers’ analysis gave the core material of this research. Data was acquired during the 2013/2014 school year. The instrument of our cross-sectional study was a questionnaire built by six question-groups. Answers, given to the question of best practice, have been interpreted as narratives, which were formed in definable context. According to the results of our research, we have specified the three most important factors determining supremely the best practice of physical education (School infrastructure, facilities and equipment, Space and location and its spaciousness, sports events and activities involving the whole school); statistic figures have proved the coherence and consciousness of the answers. Our research lightened those details of physical education that might play important role in the future methodological expansions and also in regulative decisions

State of vulnerable populations in the techquity framework in Hungary

Digital health solutions could alleviate the needs of vulnerable populations in the recent period of the permacrisis, however, there are several barriers that limit their use for certain individuals. We use the four-pillar model of the novel concept of techquity to provide original evidence of the discrepancy in the willingness to try and the ability to harness healthtech in Hungary. We identified three underserved segments of society: older adults, people with long-term activity-limiting conditions, and people experiencing homelessness who could greatly benefit from digital technologies and yet use them less than the general population. We also discuss potential strategic considerations in order to promote techquity and digital inclusion among people living in vulnerable situations