A vezetés és a döntéshozatal szerepének elemzése az üzleti szféra viszonylatában

Tanulmányunk a „Versenyben a világgal” kutatási program Vezetés és döntéshozatal az üzleti szféra viszonylatában című projektjének főbb eredményeit foglalja össze. Kutatásunkban elemeztük a szervezeti struktúra, mint a stratégia megvalósítását támogató eszköz változásait, az emberi erőforrás menedzsment, a leadership és a versenyképesség kapcsolatát, a menedzsment képességek és döntéshozatali közelítésmódok jellemzőit, a vállalati teljesítménymérés döntéstámogató szerepét, s ezzel összefüggésben a teljesítménymenedzsment szemléletmódját és alkalmazott eszköztárát. Vizsgáltuk a vállalatvezetők különböző érintett-csoportokkal kapcsolatos hozzáállását, s a vállalatok társadalmi felelősségvállalásának kérdéseit. Tanulmányunkban az átfogó helyzetképet követően a vezetés és a döntéshozatal gyakorlatának, szemléletmódjának eltéréseit jellemezzük különböző vállalatcsoportok esetében, majd a főbb tapasztalatok összegzését követően ajánlásokat fogalmazunk meg az eredményes vállalati gyakorlat kapcsán az üzleti szféra számára

Hogyan kutassuk a CSR-t? A nemzetközi szakirodalom empirikus kutatásainak módszertani áttekintése ----- It's title in English: How to Do Research on CSR? A Methodological Review of Empirical Research Published in International Management Journals

Absztrakt: Jelen tanulmány – „A vállalatok társadalmi felelősségvállalásának tendenciái Magyarországon” című (K68769 számú) OTKA által finanszírozott kutatás keretében – a CSR különböző elméleti és módszertani megközelítéseken nyugvó nemzetközi empirikus kutatásainak módszertani összefoglalóját tartalmazza. A releváns cikkeket összegyűjtendő, kulcsszavas keresését végeztünk a CSR-fókuszú, a vezető akadémiai, valamint egyéb üzleti tudományos folyóiratokban. Bemutatjuk az empirikus kutatások leggyakoribb tárgyait (funkcionális vállalati területeit), a kutatások szintjeit (szervezeti, iparági, nemzeti, nemzetközi), és részletesen bemutatjuk az alkalmazott módszertanokat (kvantitatív és kvalitatív módszertanokat egyaránt). Végül következtetéseket és ajánlásokat fogalmazunk meg a hazai kutatások számára. ----- Abstract: The present study – financed by the Hungarian Scientific Research Fund (OTKA, No. K68769) – provides a review of the empirical research on corporate social responsibility. A keyword search was conducted covering all important business ethics and management journals in order to collect the relevant literature to be analysed. Results are presented with regard to the subject, level, and methodology applied by empirical CSR researchers. Qualitative and quantitative research on CSR are both reviewed. Lessons and recommendations for empirical research in Hungary are formulated

Kié a föld? : Intézményi elemzés a természetvédelem helyi irányításáról

Az intézményi közgazdaságtani megközelítés szerint a természetvédelem jobbára a helyi gazdaságba és társadalomba ágyazottan működik, amelyet a társadalmi cselekvések és a természetvédelem intézményei egymással dinamikus – térben és időben is változó – egymásra hatása jellemez. Elemzésünk emberek és intézmények dinamikus kölcsönhatását, s az azok során formálódó kimeneteket vizsgálja a Borsodi Mezőség területén. A kutatás során az ún. intézményi elemzés és fejlesztés (IAD) elméleti keretében értelmeztük a helyi természetvédelem és a helyi gazdálkodók egymásra hatásával keletkező problématerületeket, helyi, regionális, országos, nemzetközi, valamint globális szinteken is összefonódó érték- és érdekkonfliktusokat. Megállapítható, hogy egymásra halmozódó problémák, az átláthatatlan kárpótlási folyamat, a gazdasági rendszerváltozással megjelenő piaci mechanizmusok, a különféle agrár-környezetgazdálkodási programcsomagok megjelenése, a nemzeti park igazgatóságok „bevétel kényszere”, a részben a természetvédelmi törvény végrehajtásából származó tisztázatlan tulajdonjogviszonyok, valamint a politikai és személyes érdekek megjelenése – együttesen vezettek a helyi gazdák, valamint a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság közötti konfliktusokhoz. Ezek kezelésének egyik módja lehet a társadalmi részvétel erősítése a helyi természetvédelem irányításában, vagyis a helyi lakosság, – többek között a helyi gazdálkodók – érdemibb bevonása a helyi természetvédelem döntéshozatali folyamataiba

Evaluation of participatory planning: Lessons from Hungarian Natura 2000 management planning processes

Stakeholder participation in nature conservation policies and especially in the management of protected areas has gained importance in the last decades. These changes are underlined by democratic principles and the perceived contribution of stakeholder involvement to the effectiveness of conservation management. Evaluating participatory processes is essential to learn about the past and thus increase the quality of future processes. The evaluation can be useful for the organisations responsible for planning and management, stakeholders and policy makers as well. The present paper shows the results of a systematic evaluation of 25 participatory processes related to the development of management plans for Natura 2000 sites in Hungary between 2007 and 2015. A conceptual framework was developed to evaluate the process and outcome of participatory management planning processes. Criteria were based on the scientific literature on public participation and tailored to conservation-related management planning and stakeholder involvement. Evaluated processes were grouped in three cases based on their time range and financial sources. Overall, the analysed processes scored at a medium level, showing better performance in the process criteria than in the outcome criteria. The best case scored significantly higher in four criteria compared to the other cases: representativeness, resource availability for facilitation, new, creative ideas and impact on the plan. The main factors behind the success were (1) embeddedness of the planning process in a larger project, where the plan was a tool for conservation, (2) carrying out only one process at a time, (3) previous experience of facilitators and planners with participatory planning and (4) the opportunity and capacity to propose a payment scheme as an incentive. But even this case received low scores in some criteria: conflict resolution, early involvement and well defined goals. Based on the results we suggest that more data is needed to evaluate the implementation of the plans and, in many cases, the impact of the process on the plan. Performance can be improved with the assistance of policy makers by further developing guidelines, harmonising payment schemes with the conservation measures of the plans and providing training on conflict resolution. The evaluation framework proved to be suitable for the assessment of a large set of conservation related management planning processes, but it also had some limitations, e.g. concerning the incorporation of stakeholders' views in the evaluation.