In memoriam Bán Imre

K

Szörényi László: Hunok és jezsuiták

K

Szoboravatás - Nyirkos István mellszobrának avatása

The Inauguration of the Bust of István Nyirkos. A memorable educator of recent decades has been the well-liked and popular Professor of Linguistics István Nyirkos (1933–2013), whose memory is enhanced by a statue erected on the sports ground of the Athletic Club of the University of Debrecen on October 5, 2016. In his inauguration speech, fellow professor István Bitskey conjured up Professor Nyirkos’s career, in which the harmony between sports and scholarship, intellectual accomplishment and physical culture not only complemented each other but may also have served as an example for members of the academic community. The outstanding athlete and the excellent linguist did not refrain from taking an active role in the management of higher education sports, which fact has been recognized by conferring the title of perennial president of the University Athletic Club upon him. His statue could not stand at a more appropriate location than the grounds of his third home

Csokonai könyvtár (Bibliotheca studiorum litterarium)

„Immár uram is más, Pallas és vitéz Mars" - vallotta Balassi Bálint lengyelországi bujdosásának kezdetén. Egyfelől a tudományok, a bölcsesség istennője, másfelől a vitézség istene jelképezte a magyarországi reneszánsz értékrendjének két legfontosabb pillérét, erre utalt a hazájától búcsúzó magyar költő, s rajta kívül ezt a kettősséget kívánta harmóniába hozni a kora újkor magyar értelmiségének számos képviselője is. De vajon volt-e esélye a háborúktól sújtott, darabokra szabdalt országban a kultúra, a literatúra művelőinek arra, hogy a kényszerű fegyveres harc mellett egyúttal Pallast és Minervát is szolgálhassák? Milyen elképzelések, miféle történeti konstrukciók keltek életre a kortársak tudatában az egyéni és kollektív megmaradás dilemmáiról, saját katonai és értelmiségi szerepükről, a keresztény Európához csatlakozás különféle formáiról? Miféle szóművészeti eljárások, milyen retorikus alakzatok és kommunikációs stratégiák szervezték meg ezeket a sorsértelmező szövegeket, önértelmező és identitáskereső narratívakat? Milyen erőfeszítéseket kívánt a Duna-táj lakosságától az anyagi és szellemi önvédelem az oszmán hódítás idején, a „magyar romlásnak saeculumjában"? Miként vélekedik minderről a legutóbbi idők hazai és nemzetközi szakirodalma? Könyvünk ilyenféle kérdésekre keres válaszokat.Előszó, 7-10. Válság és reménység, Helyzetkép Mohács után, 11-36. A nemzetsors toposzai a kora újkori magyar irodalomban, 37-60. Végvár és kultúra, 61-74. „Vitézeket írja krónikájába”, Eger diadala az irodalomban, 75-86. História és politika, Leonhardus Uncius verseskötete a magyar történelemről, 87-106. „Magyarok paizsa, igazság oszlopa”, Bocskai István és az irodalmi emlékezet, 107-122. Kultúrák metszéspontján: Felső-Magyarország a 17. században, 123-140. Militia et littera, A magyarságkép változatai a kora újkori Európában, 141-156. Hungáriából Európába, Utazó magyarok a kora újkorban, 157-176. Stúdium, régió, identitás, Magyarországi diákok a német nyelvterület katolikus egyetemein, 177-202. Virtus és poézis, Önszemlélet és nemzettudat Zrínyi Miklós műveiben, 203-238. Historikum a modernségben, Illyés Gyula: Kormos képek a magyar múltból, 239-250. Rövidítésjegyzék, 251-252. A tanulmányok első és idegen nyelvű megjelenése, 253-256. Névmutató, 257-268

Kultúraközvetítési folyamatok a kora újkori Közép-Európában

L