Mentőtiszthallgatók felnőtt emelt szintű újraélesztéssel kapcsolatos ismeretei Magyarországon | Adult advanced life support knowledge among ambulance officer/paramedic students in Hungary

Absztrakt Bevezetés: A megfelelő emelt szintű újraélesztési ismeretek elengedhetetlenek a sürgősségi ellátásban dolgozó szakemberek számára. Célkitűzés: A szerzők célja a magyarországi mentőtiszthallgatók felnőtt emelt szintű újraélesztési ismereteinek felmérése volt. Módszer: Felmérésüket a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karának, a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karának és a Debreceni Egyetem Egészségügyi Karának III. és IV. évfolyamos hallgatói körében végezték, saját szerkesztésű kérdőív segítségével. A mintába 97 fő hallgató került be (n = 97). Eredmények: A hallgatók átlagosan 67,79%-os eredménnyel teljesítettek a felmérésen. A férfiak és a nők összpontszámai között nem volt szignifikáns különbség (p = 0,725). Az alacsony életkor szignifikánsan javította az elért összpontszámokat (p = 0,003). A nappali tagozatosok szignifikánsan magasabb összpontszámot értek el, mint a levelezősök (p = 0,004). Az egyes képzőintézmények hallgatóinak összpontszámai között szignifikáns különbség nem volt a felmérés során (p = 0,254). Következtetések: Célszerű lenne a mentőtisztképzésben a témával foglalkozó tantárgyak számát növelni, a számonkérések kritériumrendszerét szigorítani. A szerzők a jövőben indokoltnak tartanák a gyakorlati ismereteket vizsgáló felmérés elvégzését. Orv. Hetil., 2016, 157(37), 1476–1482. | Abstract Introduction: Resuscitation knowledge is necessery for emergency care workers. Aim: The aim of the authors was to investigate the advanced life support knowledge of paramedic students in Hungary. Method: The research has been executed at University of Pécs – Faculty of Health Sciences, Semmelweis University – Faculty of Health Sciences, and University of Debrecen – Faculty of Health Care. 97 students (n = 97) were involved in the study from third and fourth grades. Data were recorded with a self-fill-in questionnaire. Results: Average scores were 67.79%. There was no significant difference between women and men (p = 0.725). Younger age improved significantly scores (p = 0.003). Full-time students completed the test significantly better than part-time students (p = 0.004). There was no significant difference between the students from different locations (p = 0.254). Conclusions: It would be appropriate to increase the number of resuscitation courses and to tighten the exams. The authors propose that it would be reasonable to examine the students’ practical skills. Orv. Hetil., 2016, 157(37), 1476–1482

Tudjuk, hol a határ? – A Sürgősségi Betegellátó Osztályt akut alkoholintoxikáció miatt felkereső betegek ellátásának elemzése = Do we know the limits? – Overview of cases related to acut alcohol intoxication in emergency department

Absztrakt: Bevezetés: A WHO adatai szerint évente több mint 2 millió ember hal meg alkoholabúzus miatt. Az alkoholt fogyasztók egy része a sürgősségi betegellátó rendszerben jelenik meg. Van, aki csupán józanodás céljából, van, aki az alkoholfogyasztással összefüggésbe hozható baleseti sérülés miatt, és van, aki az ehhez köthető belgyógyászati betegségei következtében. Célkitűzés: Kutatásunk céljául tűztük ki, hogy feltárjuk, hány alkoholbefolyásoltság alatt álló beteg kerül be a kórházi sürgősségi ellátórendszerbe, illetve a finanszírozás szempontjából mekkora terhet rónak az ellátóosztályra. Módszer: Kutatásunkat a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központja Sürgősségi Betegellátó Tanszékének Sürgősségi Betegellátó Osztályán végeztük, a 2016. január 1. és december 31. közötti időszakban. Mintánkat a Sürgősségi Betegellátó Osztályon megjelent, alkoholbefolyásoltság alatt álló, felvételre jelentkező betegek alkották (n = 1326). Az adatokat dokumentumelemzés keretén belül értük el. Az adatok elemzését SPSS 22.0 statisztikai szoftverrel végeztük. Eredmények: A bekerülő betegek 78%-a férfi volt. A minta átlagéletkora 50 ± 14,518 év volt. A lakhellyel rendelkezők a minta 71,1%-át, míg a hajléktalan betegek a 28,9%-át képezték. A triage-skála szerint 608 beteg a T5-ös kategóriába került, mivel csak detoxikálásra volt szükségük. A tudatszint tekintetében a betegek 93,7%-a a Glasgow Kóma Skála (GCS) szerinti 14 vagy 15 pontot kapott. A betegek 14,6%-a nem várta meg az orvosi vizsgálatot. A járó- és fekvőbeteg-ellátás keretén belül is, ezen betegek ellátása nyereségesnek mondható a vizsgált változók tekintetében. Következtetés: A sérülések diagnosztikája és ellátása a hazai irányelveknek megfelelően történik. A várttal ellentétben ezen betegek ellátása nyereséges az osztály számára, bár a kiadások szempontjából csak a fix költségek kerültek összegzésre. Orv Hetil. 2019; 160(43): 1698–1705. | Abstract: Introduction: According to WHO data, more than 2 million people die because of alcohol consumption during one year. One part of these people are displayed in the emergency departments. There are those who are just about to be detoxicated, those who suffered alcohol-related accidents or alcohol-related internal illness. Aim: To find out how many alcohol-influencing patients are being in the emergency care system and how much of the financing are used for these patients. Method: Our research was conducted at the Department of Emergency Medicine, Clinical Centre, University of Pécs. The research period was between January 1 and December 31, 2016. Our sample was made up of patients who were exposed due to alcohol in the emergency room (n = 1326). We made document analysis. We analysed data using statistical software SPSS 22.0. Results: 78% of the patients were male. The mean age of the sample was 49.78 ± 14.215 years. 71.1% of patients had a home, but 28.9% were homeless. According to the Triage scale, 608 patients were in category T5 because they needed only detoxification. In terms of the level of consciousness, 93.7% of patients had 14 or 15 points according to the Glasgow Coma Scale. 14.6% of patients did not expect a medical examination. Within the framework of incoming and outpatient care, the provision of these patients is profitable. Conclusion: The diagnosis and care of the injuries is done in accordance with the domestic guidelines. Contrary to expectations, the care of these patients is profitable for the emergency department, although only fixed costs were included. Orv Hetil. 2019; 160(43): 1698–1705

Mentődolgozók és mentőtiszthallgatók halállal és haldoklással kapcsolatos attitűdjének összehasonlító vizsgálata

Absztrakt Bevezetés: A sürgősségi betegellátás dolgozói nap mint nap szemtanúi a haldoklás és a halál élményének. Célkitűzés: A vizsgálat célja a jelenlegi és jövőbeli mentődolgozók körében a halálfélelem és az azt befolyásoló tényezők felmérése és összehasonlítása. Módszer: A kvantitatív, keresztmetszeti, összehasonlító vizsgálat 106 fő részvételével készült (mentődolgozó 45 fő, mentőtiszthallgató 61 fő). Az adatgyűjtés önkéntes alapon, anonim módon, kérdőíves módszerrel történt, a Neimeyer és Moore-féle Multidimenzionális Halálfélelem Skála és saját szerkesztésű kérdések segítségével. Az adatokat leíró és matematikai statisztikai próbák (T-próba, ANOVA-elemzés és korrelációanalízis) segítségével elemezték. Eredmények: A tanulók félelme nagyobb volt a „Jelentős társak féltése” faktorban (p = 0,001). Erőteljesebb félelmet mutattak azok a női hallgatók, akik városban éltek, magasabb iskolai végzettségük volt (p = 0,036), az egyedülállók (p = 0,046), akik még nem láttak haldoklót (p = 0,017) és akik még nem voltak szemtanúi halál bekövetkeztének. A mentődolgozók közül erőteljesebb félelem jellemezte a faluban lakókat, a partnerkapcsolatban élőket (p = 0,027), az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezőket (p = 0,041) és akik régebb óta dolgoztak. Következtetések: A jelenlegi és a leendő mentődolgozók halálfélelmének mértékében nincs számottevő különbség. Nagyon fontos a gyakorlatorientált oktatás, továbbá a hallgatók képzési programjába be kell építeni a halállal és a haldoklással kapcsolatos képzést is. Orv. Hetil., 2015, 156(40), 1618–1624

A hétévesnél fiatalabb gyermeket nevelő szülők háziorvosokkal való elégedettsége Magyarországon

Absztrakt Bevezetés: A gyermek-alapellátás fejlesztése abban az esetben valósulhat meg hatékonyan, ha ismerjük az ellátók és ellátottak véleményét is. Célkitűzés: A kutatás célja volt a 0–7 éves gyermeket nevelő szülők elégedettségének felmérése gyermekük háziorvosával kapcsolatban. Módszer: A kutatás a Társadalmi Megújulás Operatív Program 6.1.4/12/1-2012-0001 „Koragyermekkori (0–7 év) program” kiemelt projekt keretében zajlott Budapesten és további öt megyében. Az adatfelvételt követően 980 kérdőív volt értékelhető (n = 980), továbbá 10 fókuszcsoportos interjúban 93 szülő (n = 93) vett részt. Eredmények: A kérdőívekben adott válaszok alapján (1–4 skálán értékelve) a szülők leginkább az orvostól kapott tájékoztatással voltak elégedettek (3,8), legelégedetlenebbek pedig a várakozási idővel és a rendelés időpontjával (3,4). A fókuszcsoportos interjúk eredménye hasonlóan alakult a kérdőíves vizsgálat eredményeihez. Következtetések: Az eredmények birtokában a megkérdezett szülők kérdőívekben és fókuszcsoportos interjúkban adott válaszai alapján „inkább elégedettek” vagy „elégedettek” gyermekük háziorvosával, ami jó eredménynek tekinthető, de a negatív vélemények értékelésével további javulás lehetséges. Orv. Hetil., 2015, 156(31), 1253–1260

Hány éves kortól képesek a gyermekek újraéleszteni? – A hatékonyság felmérése általános iskolás gyermekek körében | At what age can children perform effective cardiopulmonary resuscitation? – Effectiveness of cardiopulmonary resuscitation skills among primary school children

Absztrakt: Bevezetés: Keringésmegállás esetén az azonnali laikus segítségnyújtás életmentő lehet. Célkitűzés: Célunk volt felmérni, hogy az általános iskolás korosztály hány éves kortól képes hatásosan végezni az újraélesztést. Módszer: A kutatásban 164 fő, 7–14 éves korú gyermek vett részt, amelynek során a résztvevők egy 45 perces újraélesztés-oktatáson vettek részt kis csoportokban (8–10 fő/csoport). Az oktatás végén az újraélesztési fantomon kétperces folyamatos újraélesztést kellett bemutatniuk, amelynek során a teljesítményt az „AMBU CPR Software” segítségével mértük. Eredmények: A mellkaskompressziók átlagos mélysége 44,07 ± 12,26 mm volt. A résztvevők 43,9%-a volt képes hatásos mellkaskompressziót kivitelezni. A lélegeztetés során befújt levegő mennyisége átlagosan 0,17 ± 0,31 liter volt. A résztvevők 12,8%-a volt képes a lélegeztetést hatásosan kivitelezni. A mellkaskompresszió mélysége (p<0,001) és a befújt levegő mennyisége (p<0,001) is szignifikáns összefüggésben volt a gyermek életkorával, testsúlyával, testmagasságával és BMI-értékével. Következtetések: Az általános iskolások képesek megtanulni az újraélesztés lépéseit, amelynek hatásos kivitelezése főként a gyermek testi adottságaitól függ. Orv. Hetil., 2017, 158(4), 147–152. | Abstract: Introduction: In cardiac arrest life can be saved by bystanders. Aim: Our aim was to determine at what age can schoolchildren perform correct cardiopulmonary resuscitation. Method: 164 schoolchildren (age 7–14) were involved in the study. A basic life support training consisted of 45 minutes education in small groups (8–10 children). They were tested during a 2-minute-long continuous cardiopulmonary resuscitation scenario using the “AMBU CPR Software”. Results: Average depth of chest compression was 44.07 ± 12.6 mm. 43.9% of participants were able to do effective chest compressions. Average ventilation volume was 0.17 ± 0.31 liter. 12.8% of participants were able to ventilate effectively the patient. It was significant correlation between the chest compression depth (p<0.001) and ventilation (p<0.001) and the children’s age, weight, height and BMI. Conclusions: Primary school children are able to learn cardiopulmonary resuscitation. The ability to do effective chest compressions and ventilation depended on the children’s physical capability. Orv. Hetil., 2017, 158(4), 147–152