83 research outputs found
Mentőtiszthallgatók felnőtt emelt szintű újraélesztéssel kapcsolatos ismeretei Magyarországon | Adult advanced life support knowledge among ambulance officer/paramedic students in Hungary
Absztrakt
Bevezetés: A megfelelő emelt szintű újraélesztési ismeretek
elengedhetetlenek a sürgősségi ellátásban dolgozó szakemberek számára.
Célkitűzés: A szerzők célja a magyarországi
mentőtiszthallgatók felnőtt emelt szintű újraélesztési ismereteinek felmérése
volt. Módszer: Felmérésüket a Pécsi Tudományegyetem
Egészségtudományi Karának, a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karának és a
Debreceni Egyetem Egészségügyi Karának III. és IV. évfolyamos hallgatói körében
végezték, saját szerkesztésű kérdőív segítségével. A mintába 97 fő hallgató
került be (n = 97). Eredmények: A hallgatók átlagosan 67,79%-os
eredménnyel teljesítettek a felmérésen. A férfiak és a nők összpontszámai között
nem volt szignifikáns különbség (p = 0,725). Az alacsony életkor szignifikánsan
javította az elért összpontszámokat (p = 0,003). A nappali tagozatosok
szignifikánsan magasabb összpontszámot értek el, mint a levelezősök (p = 0,004).
Az egyes képzőintézmények hallgatóinak összpontszámai között szignifikáns
különbség nem volt a felmérés során (p = 0,254).
Következtetések: Célszerű lenne a mentőtisztképzésben a
témával foglalkozó tantárgyak számát növelni, a számonkérések
kritériumrendszerét szigorítani. A szerzők a jövőben indokoltnak tartanák a
gyakorlati ismereteket vizsgáló felmérés elvégzését. Orv. Hetil., 2016,
157(37), 1476–1482.
|
Abstract
Introduction: Resuscitation knowledge is necessery for emergency
care workers. Aim: The aim of the authors was to investigate
the advanced life support knowledge of paramedic students in Hungary.
Method: The research has been executed at University of
Pécs – Faculty of Health Sciences, Semmelweis University – Faculty of Health
Sciences, and University of Debrecen – Faculty of Health Care. 97 students (n =
97) were involved in the study from third and fourth grades. Data were recorded
with a self-fill-in questionnaire. Results: Average scores were
67.79%. There was no significant difference between women and men (p = 0.725).
Younger age improved significantly scores (p = 0.003). Full-time students
completed the test significantly better than part-time students (p = 0.004).
There was no significant difference between the students from different
locations (p = 0.254). Conclusions: It would be appropriate to
increase the number of resuscitation courses and to tighten the exams. The
authors propose that it would be reasonable to examine the students’ practical
skills. Orv. Hetil., 2016, 157(37), 1476–1482
Tudjuk, hol a határ? – A Sürgősségi Betegellátó Osztályt akut alkoholintoxikáció miatt felkereső betegek ellátásának elemzése = Do we know the limits? – Overview of cases related to acut alcohol intoxication in emergency department
Absztrakt:
Bevezetés: A WHO adatai szerint évente több mint 2 millió ember
hal meg alkoholabúzus miatt. Az alkoholt fogyasztók egy része a sürgősségi
betegellátó rendszerben jelenik meg. Van, aki csupán józanodás céljából, van,
aki az alkoholfogyasztással összefüggésbe hozható baleseti sérülés miatt, és
van, aki az ehhez köthető belgyógyászati betegségei következtében.
Célkitűzés: Kutatásunk céljául tűztük ki, hogy feltárjuk,
hány alkoholbefolyásoltság alatt álló beteg kerül be a kórházi sürgősségi
ellátórendszerbe, illetve a finanszírozás szempontjából mekkora terhet rónak az
ellátóosztályra. Módszer: Kutatásunkat a Pécsi Tudományegyetem
Klinikai Központja Sürgősségi Betegellátó Tanszékének Sürgősségi Betegellátó
Osztályán végeztük, a 2016. január 1. és december 31. közötti időszakban.
Mintánkat a Sürgősségi Betegellátó Osztályon megjelent, alkoholbefolyásoltság
alatt álló, felvételre jelentkező betegek alkották (n = 1326). Az adatokat
dokumentumelemzés keretén belül értük el. Az adatok elemzését SPSS 22.0
statisztikai szoftverrel végeztük. Eredmények: A bekerülő
betegek 78%-a férfi volt. A minta átlagéletkora 50 ± 14,518 év volt. A
lakhellyel rendelkezők a minta 71,1%-át, míg a hajléktalan betegek a 28,9%-át
képezték. A triage-skála szerint 608 beteg a T5-ös kategóriába került, mivel
csak detoxikálásra volt szükségük. A tudatszint tekintetében a betegek 93,7%-a a
Glasgow Kóma Skála (GCS) szerinti 14 vagy 15 pontot kapott. A betegek 14,6%-a
nem várta meg az orvosi vizsgálatot. A járó- és fekvőbeteg-ellátás keretén belül
is, ezen betegek ellátása nyereségesnek mondható a vizsgált változók
tekintetében. Következtetés: A sérülések diagnosztikája és
ellátása a hazai irányelveknek megfelelően történik. A várttal ellentétben ezen
betegek ellátása nyereséges az osztály számára, bár a kiadások szempontjából
csak a fix költségek kerültek összegzésre. Orv Hetil. 2019; 160(43):
1698–1705.
|
Abstract:
Introduction: According to WHO data, more than 2 million people
die because of alcohol consumption during one year. One part of these people are
displayed in the emergency departments. There are those who are just about to be
detoxicated, those who suffered alcohol-related accidents or alcohol-related
internal illness. Aim: To find out how many alcohol-influencing
patients are being in the emergency care system and how much of the financing
are used for these patients. Method: Our research was conducted
at the Department of Emergency Medicine, Clinical Centre, University of Pécs.
The research period was between January 1 and December 31, 2016. Our sample was
made up of patients who were exposed due to alcohol in the emergency room (n =
1326). We made document analysis. We analysed data using statistical software
SPSS 22.0. Results: 78% of the patients were male. The mean age
of the sample was 49.78 ± 14.215 years. 71.1% of patients had a home, but 28.9%
were homeless. According to the Triage scale, 608 patients were in category T5
because they needed only detoxification. In terms of the level of consciousness,
93.7% of patients had 14 or 15 points according to the Glasgow Coma Scale. 14.6%
of patients did not expect a medical examination. Within the framework of
incoming and outpatient care, the provision of these patients is profitable.
Conclusion: The diagnosis and care of the injuries is done
in accordance with the domestic guidelines. Contrary to expectations, the care
of these patients is profitable for the emergency department, although only
fixed costs were included. Orv Hetil. 2019; 160(43): 1698–1705
Mentődolgozók és mentőtiszthallgatók halállal és haldoklással kapcsolatos attitűdjének összehasonlító vizsgálata
Absztrakt
Bevezetés: A sürgősségi betegellátás dolgozói nap mint nap
szemtanúi a haldoklás és a halál élményének. Célkitűzés: A
vizsgálat célja a jelenlegi és jövőbeli mentődolgozók körében a halálfélelem és
az azt befolyásoló tényezők felmérése és összehasonlítása.
Módszer: A kvantitatív, keresztmetszeti, összehasonlító
vizsgálat 106 fő részvételével készült (mentődolgozó 45 fő, mentőtiszthallgató
61 fő). Az adatgyűjtés önkéntes alapon, anonim módon, kérdőíves módszerrel
történt, a Neimeyer és Moore-féle Multidimenzionális Halálfélelem Skála és saját
szerkesztésű kérdések segítségével. Az adatokat leíró és matematikai
statisztikai próbák (T-próba, ANOVA-elemzés és korrelációanalízis) segítségével
elemezték. Eredmények: A tanulók félelme nagyobb volt a
„Jelentős társak féltése” faktorban (p = 0,001).
Erőteljesebb félelmet mutattak azok a női hallgatók, akik városban éltek,
magasabb iskolai végzettségük volt (p = 0,036), az egyedülállók (p = 0,046),
akik még nem láttak haldoklót (p = 0,017) és akik még nem voltak szemtanúi halál
bekövetkeztének. A mentődolgozók közül erőteljesebb félelem jellemezte a faluban
lakókat, a partnerkapcsolatban élőket (p = 0,027), az alacsonyabb iskolai
végzettséggel rendelkezőket (p = 0,041) és akik régebb óta dolgoztak.
Következtetések: A jelenlegi és a leendő mentődolgozók
halálfélelmének mértékében nincs számottevő különbség. Nagyon fontos a
gyakorlatorientált oktatás, továbbá a hallgatók képzési programjába be kell
építeni a halállal és a haldoklással kapcsolatos képzést is. Orv. Hetil., 2015,
156(40), 1618–1624
A hétévesnél fiatalabb gyermeket nevelő szülők háziorvosokkal való elégedettsége Magyarországon
Absztrakt
Bevezetés: A gyermek-alapellátás fejlesztése abban az esetben
valósulhat meg hatékonyan, ha ismerjük az ellátók és ellátottak véleményét is.
Célkitűzés: A kutatás célja volt a 0–7 éves gyermeket
nevelő szülők elégedettségének felmérése gyermekük háziorvosával kapcsolatban.
Módszer: A kutatás a Társadalmi Megújulás Operatív Program
6.1.4/12/1-2012-0001 „Koragyermekkori (0–7 év) program” kiemelt projekt
keretében zajlott Budapesten és további öt megyében. Az adatfelvételt követően
980 kérdőív volt értékelhető (n = 980), továbbá 10 fókuszcsoportos interjúban 93
szülő (n = 93) vett részt. Eredmények: A kérdőívekben adott
válaszok alapján (1–4 skálán értékelve) a szülők leginkább az orvostól kapott
tájékoztatással voltak elégedettek (3,8), legelégedetlenebbek pedig a várakozási
idővel és a rendelés időpontjával (3,4). A fókuszcsoportos interjúk eredménye
hasonlóan alakult a kérdőíves vizsgálat eredményeihez.
Következtetések: Az eredmények birtokában a megkérdezett
szülők kérdőívekben és fókuszcsoportos interjúkban adott válaszai alapján
„inkább elégedettek” vagy „elégedettek” gyermekük háziorvosával, ami jó
eredménynek tekinthető, de a negatív vélemények értékelésével további javulás
lehetséges. Orv. Hetil., 2015, 156(31), 1253–1260
Hány éves kortól képesek a gyermekek újraéleszteni? – A hatékonyság felmérése általános iskolás gyermekek körében | At what age can children perform effective cardiopulmonary resuscitation? – Effectiveness of cardiopulmonary resuscitation skills among primary school children
Absztrakt:
Bevezetés: Keringésmegállás esetén az azonnali laikus
segítségnyújtás életmentő lehet. Célkitűzés: Célunk volt
felmérni, hogy az általános iskolás korosztály hány éves kortól képes hatásosan
végezni az újraélesztést. Módszer: A kutatásban 164 fő, 7–14
éves korú gyermek vett részt, amelynek során a résztvevők egy 45 perces
újraélesztés-oktatáson vettek részt kis csoportokban (8–10 fő/csoport). Az
oktatás végén az újraélesztési fantomon kétperces folyamatos újraélesztést
kellett bemutatniuk, amelynek során a teljesítményt az „AMBU CPR Software”
segítségével mértük. Eredmények: A mellkaskompressziók átlagos
mélysége 44,07 ± 12,26 mm volt. A résztvevők 43,9%-a volt képes hatásos
mellkaskompressziót kivitelezni. A lélegeztetés során befújt levegő mennyisége
átlagosan 0,17 ± 0,31 liter volt. A résztvevők 12,8%-a volt képes a
lélegeztetést hatásosan kivitelezni. A mellkaskompresszió mélysége (p<0,001)
és a befújt levegő mennyisége (p<0,001) is szignifikáns összefüggésben volt a
gyermek életkorával, testsúlyával, testmagasságával és BMI-értékével.
Következtetések: Az általános iskolások képesek megtanulni
az újraélesztés lépéseit, amelynek hatásos kivitelezése főként a gyermek testi
adottságaitól függ. Orv. Hetil., 2017, 158(4), 147–152.
|
Abstract:
Introduction: In cardiac arrest life can be saved by bystanders.
Aim: Our aim was to determine at what age can
schoolchildren perform correct cardiopulmonary resuscitation.
Method: 164 schoolchildren (age 7–14) were involved in the
study. A basic life support training consisted of 45 minutes education in small
groups (8–10 children). They were tested during a 2-minute-long continuous
cardiopulmonary resuscitation scenario using the “AMBU CPR Software”.
Results: Average depth of chest compression was 44.07 ±
12.6 mm. 43.9% of participants were able to do effective chest compressions.
Average ventilation volume was 0.17 ± 0.31 liter. 12.8% of participants were
able to ventilate effectively the patient. It was significant correlation
between the chest compression depth (p<0.001) and ventilation (p<0.001)
and the children’s age, weight, height and BMI. Conclusions:
Primary school children are able to learn cardiopulmonary resuscitation. The
ability to do effective chest compressions and ventilation depended on the
children’s physical capability. Orv. Hetil., 2017, 158(4),
147–152
- …