Balogh, Zoltán

Betlehem, József

Oláh, András

Szabó Gyuláné,

Semmelweis Repository

40MENEDZSMENT    ÁPOLÁSMENEDZSMENTHazánkban az egészségügyi szakdolgozók szakmaifejlôdését régóta (1970) szolgálja az EgészségügyiSzakdolgozók Országos Kongresszusa rendezvényso-rozat. A 2008-ban Kaposvárott megrendezett rendezvé-nyen szakmai tartalmi és technikai váltás történt a Ma-gyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara és a MagyarÁpolástudományi Társaság szerepvállalásával. A rendezvény szakmai minôségének növelése érde-kében egységes, elôre közzétett értékelési szempont-rendszer került kialakításra nemzetközi rendezvények-hez hasonlóan. Az információs technológia legújabbvívmányait felhasználva lehet a tudományos munkákrövid kivonatát feltölteni. A szerzôk a cikkben a szakmai megújhodás fôbbelôzményeit és a megvalósulás tapasztalatait foglaljákössze, mely alapján a bevezetés eredményes és sikeresvolt, továbbá találkozott a szakdolgozók, valamint aszervezôk elvárásaival. Experiences in conference organisation. In Hungarythe annual National Conference of Health Care Workershas been an important milestone in the professionaltraining of health care workers since 1970. In the eventorganized in 2008 in Kaposvár, professional change hasoccurred in the content and techniques used with thehelp of the Hungarian Chamber of Health Care Workersand the Hungarian Scientific Society of Nurses.In order to enhance the quality of the programme, aconsistent and beforehand announced evaluating toolwas issued similarly to international conferences. Inorder to use the latest development of informatics, itwas possible to upload the abstracts.In this article the authors summarize the mainantecedents and experiences of the renewal of the programme. Up to our observation, the process waseffective and successful.BEVEZETÉSMagyarországon az egészségügyi szakdolgozók cso-portja egy viszonylag szélesen definiált szakmai közösségetjelent, akik száma közel 100 000 fôt tesz ki [1]. Ezzel együtta szakmai tevékenységét illetôen a „legszínesebb” társaságis, hisz az egészségügyi ellátás számos színterét felöleli azaktivitásuk, a prevenciótól, a gyógyításon át a rehabilitáció-ig, jelentôs számú szakmacsoportot alakítva ki ezzel [2]. Aszakmák tevékenységbéli különbözôségén túl a képzésiszintek is a legeltérôbbek, amit a középfokon megszerez-hetô szakképesítésektôl, a felsôfokú szakképzéseken át, az alap- és mesterfokozatokon keresztül a PhD fokoza-tig terjedô skálán lehet leírni [3]. A rendkívül tarka képzett-ségbeli és végzettségbeli összetételû szakmai csoportonbelül számarányát tekintve a legnagyobb létszámot az ápo-lási szakma adja, meghatározva a szakdolgozói lét fô jelle-gét, a segítést, gondozást, ápolást. Tehát elmondható, hogya szakdolgozói lét megítélésében az egyes szakdolgozóiszakmacsoportok identitása és fejlôdése kölcsönösen ala-kítja a szakdolgozók szakmai megítélését és fejlôdését,mégis az ápoláson keresztül méri le a legtöbb ember aszakdolgozókat.Az ápolás komplex rendszerének értékelésekor említéstkell tenni azokról a szempontokról, melyek az ápolás fej-lôdését elômozdították az elmúlt idôszakban. Ezek az ese-mények szervesen kötôdtek mind nemzetközi, mind hazaiszinten politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális változá-sokhoz [4].  Az eltelt évek jelentôs eredménye volt az ápolásban akutatások megjelenése és jelentôségük felerôsödése elsô-sorban nemzetközi dimenzióban. Az ápoláskutatás jelenlegifô feladata a más társtudományoktól részben kölcsönvettkutatási módszerekkel, eszközökkel újat, valami mást alkot-ni az ápolás elmélete és gyakorlata számára [5]. Egy szakma definiálásában és fejlôdésében alapvetôjelentôsége van a kutatásoknak, azon belül az olyan típusúkutatásoknak, melyek a szakmához kötôdnek valamilyen for-mában. Nincs ez másként az egészségtudományokban ésaz ápolásban sem. Az ápoláskutatás definíciójának megadá-sakor nehézségekbe ütközünk, ezért érdemes alapul venniazokat a definíciókat, melyeket szakmai közösségek alkot-tak. Ezek alapján a Workgroup of European Nurse Re-searcher (WENR) fogalmait használhatjuk, akik az alábbi fi-lozófiai kérdésekre keresik a választ: Ez az ápolók által vég-zett kutatás vagy a kutatás tárgya az ápolás? Az ápoláskuta-tás csak klinikai kutatást takar vagy magába foglalja a szak-ma oktatását, adminisztratív és egyéb feltételeit is [6, 7]?Hol tartunk hazánkban az egészségtudományokban? Az Egészségügyi Szakdolgozók XXXIX. Országos KongresszusánaktapasztalataiDr. Betlehem József, Dr. Oláh András, Pécsi Tudományegyetem Dr. Balogh Zoltán, Semmelweis Egyetem Szabó Gyuláné, Kaposi Mór Oktató KórházIME VIII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 2009. MÁRCIUS41MENEDZSMENT    ÁPOLÁSMENEDZSMENTA fenti dilemmát, mely már inkább együtt egzisztálómegközelítéséket jelent, azért fontos ismernünk, hogy eltudjuk helyezni a hazai ápoláskutatást a szakma fejlesztésé-ben. A tudomány fejlôdéséhez különbözô lépcsôkön keresz-tül vezet az út [8.] A nagy amerikai célzott, elsôdlegesen aszakmai képzést és annak feltételrendszerét célpontbavevô, 1920-as, 1930-as években lefolytatott kutatásokat kö-vetôen (Flexner, Goldmark vizsgálatok) a II. Világháborúután Európa is elôrelépett ezen a területen [9, 10]. Az Euró-pai Ápoláskutatók Munkacsoportjának (WENR) megalakulá-sa fémjelzi a szakterület kutatás iránti igényének artikulálá-sát és elkötelezettségét. A tudományosan megalapozott ku-tatások teremthetik meg – más feltételekkel együtt termé-szetesen – az adott szakma sajátos tudásbázisának a kiala-kítását, valamint a szakma hivatássá válását. Csupán a sajátos szakmai tudásalap eredményezheti,hogy az ápolásra nem csak, mint szakmunkások által vég-zett foglalkozásra tekint a társadalom, hanem egy elismerthivatás mûvelôit tiszteli bennünk. Ez nem a tisztességesszakmunkának a leértékelését jelenti, hanem éppen az ápo-lás felemelését igyekszik elômozdítani. Nyilvánvaló tény,hogy az ápolás mûvelôi valamennyien nem rendelkeznek ésnem rendelkezhetnek a kutatások kivitelezésére specializá-lódott szakképzettséggel, azonban néhányuknak, mint pél-dául a fôiskolai és egyetemi oklevéllel (alap- és mesterfoko-zat) és leginkább a PhD fokozattal rendelkezô ápolóknak ezta küldetést is fel kell vállalniuk. Minden ápolónak képesnek kell azonban lennie arra,hogy az alkalmas kutatások eredményeit a gyakorlati terüle-tükön keresni és alkalmazni tudják a betegek minôségi ellá-tásának érdekében. Minden nemzeti kutatási gyakorlatban jelen van a nem-zetközi dimenzió, hisz a kutatások döntô többsége angolnyelven kerül közlésre, kisebb részük német, francia vagyaz adott ország nyelvén. Fontos szem elôtt tartani, hogy alegújabb alkalmazott kutatási eredmények akkor hasznosít-hatók, ha azt minden ápoló képes megérteni és közvetlenüla saját gyakorlatába átültetni.  A leggyakrabban kutatott területek közé tartozik az ápo-lásoktatás, ahol már közös vonások is fellelhetôk, például azegységes képzési keretek kialakítása, a hallgató, oktatócserék kiszélesedett folytatása, a használt szakirodalomazonossága terén. Az oktatás mellett az ápolók munkaerô-piacon betöltött szerepét, a munkaerô vándorlás (migráció)jelenségét vizsgálja sok tanulmány, kiemelve benne a rövidés hosszú távú hatásokat.Az ápolásra szorulók etnikai homogenitása megtört és akülönbözô kultúrák keveredését láthatjuk, ahol az eltérô ér-tékrendszerek megkövetelik a szükségletek helyes felisme-rését és annak megfelelô kielégítését, amirôl ma már, minta transzkultúrális ápolás egyik elemérôl beszélünk.Az ápolási gyakorlat szemléletének változása magávalhozta a klienscentrikus ellátás megvalósításának gondolatátés néhány helyen már találkozunk ennek megvalósulásával.Az ellátási folyamatnak szerves része kell, hogy legyen a kli-ens tudományosan megalapozott gyógyítása mellett a tudo-mányos bizonyítékokon alapuló ápolása és gondozása is. A tudományosan megalapozott egészségügyi ellátás va-lamennyi elemének sikeres mûködéséhez elengedhetetlentudományos kutatások végzése, melyek túllépnek az egy-szerû felmérések kategóriáján. Ahhoz, hogy a rendszerbenez a szemlélet helyet kapjon, további kutatások végzésérevan szükség, aminek finanszírozása hazánkban jelenlegnem megoldott.Napjaink alkalmazott egészségtudományi kutatásainakreflektív módon kell viszonyulnia azokhoz a problémákhoz,melyek az egészség megôrzéséhez, vagy annak fejleszté-séhez járulnak hozzá. Magyarországot az Európai Unióstagsága és földrajzi helyzete is számos olyan egészségügy-höz kapcsolódó, javarészt társadalmi problémával szembe-síti, melynek az elkövetkezendô idôszakban meg kell felel-nie oly mértékben, hogy az például szolgálhasson másokszámára is. EGÉSZSÉGÜGYI SZAKDOLGOZÓK TUDOMÁNYOS RENDEZVÉNYEEgy 38 rendezvényt maga mögött tudó szakmai ese-mény nagy tekintélyt jelent az egészségügyi szakdolgozóiszakmák számára. Ezen keresztül fejezôdik az összetarto-zás, a közös célok iránti elkötelezettség érzése és a töretlenszakmai tenni akarás [11]. A meghatározó átfogó szakmairendezvények – így az Egészségügyi Szakdolgozók Orszá-gos Kongresszusai (ESZOK) – is lehetôséget adnak arra,hogy a szakma fejlesztéséhez tevékenyen hozzájáruljanak.Ennek során a rendezvény szervezésében célszerû bizo-nyos korszerûsítéseket végrehajtani, melyek nem csak kül-sôségeikben, de tartalmukban is elôsegítik a lépéstartást anemzetközi szakmai rendezvények színvonalával. Ezt aszükségszerûséget ismerték fel számosan az országban azápolásért és a szakdolgozókért együttgondolkodók és a Ma-gyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) kereteközöttszakmai fejlesztéseket indítottak el az ESZOK meg-rendezésében. A szakmai minôség emelése érdekében a MESZK Okta-tási, továbbképzési és tudományos Bizottsága (OTTB) dol-gozott ki új elveket a szakdolgozók által végzett tudományosmunka szakszerû megismertetésére. A szakmai munkák-kal szemben általánosan támasztott követelmények a nem-zetközi mezônyben is megállják versenyt. A szakmai meg-felelôség eldöntését az OTTB elnöke által felkért jelentôsszakmai múlttal rendelkezô szakértôk végzik anonim mó-don, on-line rendszerben. Az értékelés megbízhatóságánakfokozása érdekében két bíráló tízes skálán pontszámmalminôsíti az elôre közölt bírálati szempontok alapján a be-nyújtott munkák rövid kivonatát. A kialakult rangsor alapjána kongresszusi tudományos bizottság dönt az elfogadás éselutasítás tényérôl és elektronikusan közli ezt a levelezésremegadott szerzôvel. A rendszer hatékony mûködtetése ér-dekében a Magyar Ápolástudományi Társaság kidolgoztaIME VIII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 2009. MÁRCIUS42MENEDZSMENT    ÁPOLÁSMENEDZSMENTés a www.egeszsegtudomany.hu oldalon megjelentette azta szoftveres hátteret, mely a jövôben a kongresszusra szántabsztraktok feltöltésére is szolgál. A Társaság a folyamatosinformatikai karbantartást is végzi a rendszeren (1. ábra).Az elektronikus eljárásnak számos elônye van, hisz ígya szervezôk számára rögtön generálható egy kongresszusinyilvántartás, mely a szerzôkkel való kapcsolattartást ismegkönnyíti. Emellett a nemzetközi rendezvényekhez ha-sonlóan egy hivatkozható kivonatgyûjtemény összeállításais egyszerûen elvégezhetô. AZ ESZOK XXXIX. TAPASZTALATAIA 2008-ban megrendezett XXXIX. kongresszus összes-ségében rendkívül sikeresnek volt minôsíthetô. A 742 re-gisztrált résztvevôt számláló esemény a tudományos oldal-ról ítélve is hozott jelentôs eredményeket [12].A szakmai munkák bírálatra történô elektronikus on-linefeltöltése nem okozott érdemi fennakadást, hisz minden leve-lezô szerzô saját felhasználói névvel és jelszóval tudott hoz-záférni a rendszerhez. Az információk továbbítása a bírálókés a szerzôk, valamint a szervezôk között zökkenômente-sen zajlott, azonban ez a rendszer sem alkalmas az emberikésedelem és pontatlanság korrigálására, pl. jelszó elfelej-tése, rossz e-mail cím megadása. A kongresszusi tudomá-nyos bizottság 119 on-line regisztrált absztraktot értékelt,melybôl 80 elôadást minôsített elfogadhatónak (67%). Ezekaz elôadások a fórum és a tudományos elôadás kategóriák-ban kerültek bemutatásra. A megjelenített témák széles körtöleltek fel az egészségügyi ellátás különbözô aspektusaiból: • A sürgôsségi ellátás helye az egészségügyi ellátó rend-szerben• A beteg az egészségügyi ellátás folyamatában• Szabályozottság és protokoll• Költséghatékonyság – szegénység – pazarlás• Klinikum• Radiológiai elôadások• Oktatás és minôségügy• Szûrés, prevenció, rehabilitáció• Szakdolgozók szerepe a változó egészségügyi ellátásfolyamatában• Segítôk az ápolásbanNéhány elôadó a Nôvér folyóirat fôszerkesztôjétôl meg-hívást kapott munkájának írott formában, tudományos közleményként való megjelentetésére, amellett, hogy vala-mennyi elfogadott elôadás absztrakt tudományosan hivat-kozható formában is megjelent. A poszterek kezelése ezenalkalommal a szervezôk kérésére külön úton került megmé-rettetésre és bemutatásra. A kaposvári rendezvény a szakdolgozói tudományosigényesség nemzetközileg is összevethetô igényét egyér-telmûen megfogalmazta. A szakdolgozók szakmai tevé-kenységét szükséges mások számára is megmutatni, anemzetközi dimenziók erôsítésének szándékával. Hiányzik egy olyan ápolás (egészségtudományi) kutatá-si intézet, melynek a szükségességét már többen is felvetet-ték, mely az egészségtudományra összpontosító kutatásokmegteremtésének bázisa lehetne. Az ápolásban és szélesebb értelemben az egészségtudo-mányban végzendô kutatások szerepe a jövôben még nagyobbhangsúlyt kell, hogy kapjon hazánkban is. Múltbeli nemzetközipéldák tanúsítják, hogy az ápolás eredményes megismertetésé-hez, elismertetéséhez és politikai befolyásának megteremtésé-hez az egyik legcélravezetôbb út a biztos szakmai tudásbázismegteremtése, amit csak közös összefogással lehet elérni.IME VIII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 2009. MÁRCIUS1. ábra Az Egészségügyi Szakdolgozók XXXIX. Országos Kongresszusa információs internetes nyitóoldala43MENEDZSMENT    ÁPOLÁSMENEDZSMENTAz összefogáson túl szükséges tudományos munkákkészítésérôl és azok megjelenítésérôl szóló tanfolyamokszervezése, melyek a MESZK égisze alatt a jövô feladataitképezik. A 2009. július 9-11. között megrendezésre kerülôEgészségügyi Szakdolgozók XL. Országos Kongresszusaegy újabb próbája lehet a szakma fejlesztésének. Johan Béla 1929-ben írt szavai az ápolókra vonatkozóan ma ishelytállóak:„Ha az ápolónôknek hivatásbeli képzettségét különbözôországokban vizsgáljuk, úgy ezt annál magasabb fokúnaktaláljuk, minél magasabb általában annak a népnek a cul-tureniveauja. Hiszen az természetes is, hogy minél mûvel-tebb az a beteg, akinek  ápolását az ápolónô végzi, annálmagasabb az igénye az ápolónôvel, az ápolónô szaktudá-sával, mûveltségével szemben.” [13] IME VIII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 2009. MÁRCIUSA SZERZÔK BEMUTATÁSADr. Betlehem József 1997-ben diplo-más ápolói fôiskolai oklevelet, 2002-benpedagógia szakos bölcsész és tanáriegyetemi, valamint okleveles ápolóiegyetemi oklevelet szerzett. A Manches-ter Metropolitan Egyetemen folytattaPhD tanulmányait és 2006-ban azegészségtudományok doktora címetszerezte meg. 1995-2004 között az Or-szágos Mentôszolgálatnál dolgozik részállásban. 1997-tôlfôállásban a Pécsi Orvostudományi Egyetem, majd a PécsiTudományegyetem Egészségügyi Fôiskolai majd Egész-ségtudományi Karán oktató. Jelenleg tanszékvezetô, egye-temi docens a PTE ETK Sürgôsségi Ellátási Tanszékén.1999-2002 között tanulmányi osztályvezetô, azt követôenoktatási fôigazgatóhelyettes, jelenleg oktatási dékán-helyettes a PTE Egészségtudományi Karon. A Magyar Ápo-lástudományi Társaság elnöke, valamint vezeti a MagyarEgészségügyi Szakdolgozói Kamara Oktatási, Továbbkép-zési és Tudományos Bizottságát.IRODALOMJEGYZÉK[1] KSH (2007) Egészségügyi Statisztikai Évkönyv 2006.Budapest.[2] Jogszabály: 1/2006. (II. 17.) OM rendelet az OrszágosKépzési Jegyzékrôl és az Országos Képzési Jegyzékbetörténô felvétel és törlés eljárási rendjérôl.[3] Betlehem J, Boncz I, Kriszbacher I, Illei Gy, Tahin T,Bódis J.: Az ápolóképzés változása hazánkban az Euró-pai Felsôoktatási Térségben. IME – Az egészségügyivezetôk szaklapja, 2008 VII.1:27-32.[4] Crow, R. (2001). Building knowledge in nursing and mid-wifery – European Academy of Nursing Science. Interna-tional Journal of Nursing Studies, 15 (2), 99-107.[5] International Council of Nurses Position statement: Nurs-ing research. Adopted in 1999, revised in 2007.Geneva.[6] Smith N L. (2001) A position paper on Nursing Researchin Europe. WENR. [7] Solveig Fagermoen, M. (2003) The past and the future ofthe WENR and nursing research in Europe. WENR, TheNetherlands.[8] Evers, G. (2003). Developing nursing science in Europe.Journal of Nursing Scholarship, 35 (1), 9-13.[9] Flexner A. Medical Education in the United States andCanada. New York, NY: Carnegie Foundation for theAdvancement of Teaching; 1910.[10] Committee for the Study of Nursing Education [CSNE](Goldmark J, Principal Investigator). Nursing and Nurs-ing Education in the United States. New York, NY:MacMillan; 1923.[11] Vártokné Fehér R, Petrikné Jakab Zs. (1997) Egészség-ügyi Szakdolgozók X. Országos Kongresszusa Jubileu-mi Évkönyv 1970-1997. Szeged. [12] Szabó Gyné.: Egészségügyi Szakdolgozók XXXIX. Or-szágos Kongresszusa Beszámoló 2008. július 3-5. Ka-posvár.[13] Johan B. (1929) Az ápolónô- és védônôkérdésrôl. M. Kir.Orsz. Közegészségügyi Intézet, Budapest. p.60-61.Szabó Gyuláné 1976-tól dolgozik aKaposi Mór Oktató Kórházban. 1986-tóla szülészeti-nôgyógyászati osztály ve-zetô fônôvére, majd 1999-tôl a kórházápolási igazgatója, fôigazgató helyet-tese. 1986-ban egészségügyi szakok-tatói, 1994-ben egészségügyi mene-dzseri képesítést szerez az egészségügyi fôiskolán. 2001-ben minôségügyi auditori és rendszermenedzseri okleveletkap. 10 éve irányítja a kórház ápolási tevékenységét, ami-nek fejlesztését az ISO 9001 minôségi rendszer építésévelfolyamatosan tudja biztosítani. Több országos szakdolgozóikonferencia szervezôje. 2004-tôl a Szakdolgozói KamaraSomogy Megyei Területi Szervezetének elnöke.Dr. Balogh Zoltán bemutatása lapunk III. évfolyamának 10. számában olvasható.

Hol tartunk hazánkban az egészségtudományokban? : Az Egészségügyi Szakdolgozók XXXIX. Országos Kongresszusának tapasztalatai

http://repo.lib.semmelweis.hu/bitstream/handle/123456789/2107/Balogh_IME_2009.pdf?sequence=1

Hol tartunk hazánkban az egészségtudományokban? : Az Egészségügyi Szakdolgozók XXXIX. Országos Kongresszusának tapasztalatai

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

Semmelweis Repository