Kvalitatív kutatás a Magyarországi integrált marketingkommunikáció-alkalmazás feltételeiről

A bemutatott kutatás fő célja az integrált marketingkommunikáció (IMK) jelentésének meghatározása, és a hozzá fűződő attitűdök, gyakorlatok összegzése. Szakirodalmi kutatások alapján elmondható, hogy a külföldi gyakorlat sem mutat egységes képet az IMK-val kapcsolatosan, holott az IMK egyik fő mondanivalója éppen az egységesség. Ezt a disszonanciát próbálták feltárni egy kvalitatív módszer, a grounded theory alkalmazás segítségével. A kutatás eredményeként az IMK alkalmazási modellt vázolják, s megemlítik a jelenséget, hogy egy marketingkommunikációs problémakör feltárásánál egy vezetési-szervezési nehézségbe ütköztek. Ez a cikk főképp a vállalati oldal véleményét testesíti meg. Az interjúalanyok között szerepeltek reklám-, médiaügynökségi képviselők, tanácsadók, illetve vállalati menedzserek

Az integrált marketingkommunikáció alkalmazásának strukturális modellje = The structural model of the application of integrated marketing communications

A kutatás célja az, hogy árnyaltabb képet kapjunk a nemzetközileg is és itthon is alkalmazott integrált marketingkommunikációról. Egyrészt kvalitatív technika segítségével megpróbáljuk feltárni a magyarországi IMK ismertségét és ösztönzőit. Majd a kvantitatív kutatás eredményeként egy modellt vázolunk fel az IMK alkalmazására. A kvalitatív kutatás során azonosítottuk az IMK-t befolyásoló releváns látens elemeket, amelyet strukturális egyenlet modellezéssel teszteltünk. A szakirodalomból megismert IMK kutatások, modellek mellett e tanulmány kvalitatív és kvantitatív módszerek segítségével tárja fel az IMK alkalmazásának magyarországi feltételeit. A magyarországi interjúk alapján a kvantitatív kérdőív kérdései közé nemcsak szakirodalomban felmerült, hanem aktuális menedzseri kérdések is kerültek. Így az eredményekből egyrészt választ kapunk a szakirodalomban korábban megjelent kérdésekre, másrészt az azóta felmerült új megközelítésekre. / === / Nowadays differentiation is a remarkable measure of gaining competitive advantage, and the basis for differentiation is not the product but the brand. The importance of brand positioning set in the mind of the consumer has increased as has buzz marketing. This is not only about the fragmentation of target groups but the diversity and pluralization of the media needed to reach them. Therefore the integration of the communication processes has come to the fore. If a company applies integrated marketing communications, firstly it would ensure that the message reaching the consumer is consistent and unified (with less waste coverage and increased brand equity), secondly it would provide better access by the use of special media, and thirdly it would allow an interactive communication between the company and the consumer with the possibility of feedback

The Moderating Role of Academic Discipline in Acceptance of Video Technology for Educational Purposes

This study aims to investigate the role played by academic discipline differences in terms of their influence on the acceptance of video technology being used for educational purposes by higher education students. The research model was based on Technology Acceptance Model in which academic discipline (hard, pure, soft, applied) was involved as a moderator variable.Data were collected from 240 students using a questionnaire on which the partial least-squares structural equation modelling and the Henseler's multi-group analysis were used to compare differences among academic discipline-groups. In summary, results show that the degree of importance attached to perceived usefulness, perceived ease of use and attitude toward video use when students explain the intensity of their instructional video usage differs between hard/soft, and pure/applied academic disciplines. In the case of hard-pure subjects (e.g. natural sciences) and hard-applied subjects (e.g. engineering or computer science) the intensity of video usage, as a learning resource, is mostly determined by the students' expectations in relation to the effortlessness (or otherwise) of learning with videos. In the case of soft-pure subjects (such as sociology) and soft-applied subjects (such as law and business studies) positive/negative feelings associated with video usage also play an important role in the intensity of video usage as a learning resource. The degree to which a student believes that using videos would enhance his or her learning has a stronger influence on the intensity of video usage in the case of soft-pure subjects than in the case of soft-applied subjects

A zöldmarketing alkalmazásának lehetőségei a reklámokban

Az előadás középpontjában a zöldmarketing egy speciális esete, a reklámokban használt “zöld”-érvelés hatásának vizsgálata áll. A zöldmarketing alkalmazása egyre több vállalat számára jelent valós vagy vélt előnyt a reklámozásban. A mögöttes ok, hogy a vállalatok feltételezése szerint a „zöld”–érvelés pozitívan befolyásolja a fogyasztók attitűdjét a vállalat irányában. Abban az esetben azonban, ha a vállalat mást tesz, mint amit kommunikál, a zöldreklámozás pont az ellenkező hatást érheti el. Kutatásunkban annak a vizsgálatára vállalakozunk, hogy mennyiben befolyásolják a vállalatok tevékenységéről hallott valós hírek a zöldreklámok megítélését. A kutatás kísérleti módszertannal többféle reklám és többféle vállalati teljesítmény-forgatókönyv alapján méri a fogyasztói reakciókat. Az eredmények arra engednek következtetni, hogy a „zöldre mosás” nem hatékony eszköz akkor, amikor egy vállalat nem a zöld elveknek megfelelően működik, a zöldreklámozás hatása éppen ellenkező lesz: romlik a vállalatról alkotott fogyasztói kép

A panaszhelyzetek hatékony menedzselése a fogyasztói szolgáltatásoknál = Effective recovery management in consumer services

Kutatásunk célja a magyar vállalatok panaszkezelési gyakorlatának vizsgálata, illetve a fogyasztók reakcióinak elemzése különféle panaszhelyzetekben. A kutatás első fázisának összegzéseként megállapíthatjuk, hogy a fogyasztók és a frontemberek által elbeszélt kritikus esetek összevetése eredményesen javíthatja a vállalatok panaszkezelés rutinját, így fontos eszköze lehet a vállalati piackutatásnak. Különbségeket találtunk a szerepfelfogásban: más szerepet várnak el a fogyasztók, mint, amit a frontemberek fontosnak tartanak. A szerepfelfogás különbségei mellett kiemelkedett az érzelmi dimenzió, valamint az észlelt kontroll fontossága mind a vevő, mind az ügyintéző részéről. Kutatásunk második szakaszában 2X2X2 between subject típusú kísérleti módszert alkalmazva hat hipotézist teszteltünk. Az eredmények alapján elmondhatjuk, hogy mind a kompenzáció, mind a bocsánatkérés önmagában növeli annak valószínűségét, hogy a fogyasztó elégedett lesz, és visszatér a szolgáltatóhoz. Vizsgáltuk a szolgáltatási hiba típusának hatását is: ha a szolgáltatás folyamatában történik a hiba, például túl hosszú a várakozási idő, a bocsánatkérésnek nagyobb a hatása a fogyasztó elégedettségére, akkor, ha egyébként van kompenzáció. Ezek az eredmények fontos szerepet játszhatnak a vállalat panaszkezelési gyakorlatának kialakításakor, hiszen lehetőséget adnak a vevői elvárások és a nyereségességi szempontok optimalizálására. | The objective of our research is to investigate the service recovery practice of Hungarian firms and to analyse the complaining behaviour of consumers. To summarize the results of the first part it can be stated that the comparison of critical cases of consumers and front line employees can successfully improve the recovery strategy of companies. In addition, Critical Incidents Method is a proper tool for market research activities. In the second phase two studies were undertaken using between subject experimental designs based on scenarios. Our first study gives evidence that compensation is more effective in the case of outcome failure and apology in the case of process failure. The second study suggests that employees' positive emotions and perceived control during the recovery process make consumers more satisfied. To sum up we found that all independent variables have a favorable impact on satisfaction. The different combinations of these service recovery tools however result in different satisfaction scores that suggest that service recovery tools should be selected according to service characteristics. This provides an opportunity to companies to successfully balance between customer needs and profitability

Internethasználati szokások feltérképezése a Rogers-féle elmélet szerint a magyarországi idősödők körében

A fejlett társadalmakban egyre nagyobb arányt képviselő idős generáció innovációs magatartásának kutatása – az információtechnológia rohamos fejlődését figyelembe véve – üzleti, társadalmi és erkölcsi szempontból nézve sem megkerülhető feladat. Az idős korosztálynál a szükséges tudás és képességek hiánya az online aktivitásnak jellemzően korlátokat szab, ugyanakkor a használati előnyök is egyre inkább kirajzolódnak számukra, sőt, ez a fajta felkészültség akár megkerülhetetlenné válik. Mindez ráirányítja a figyelmet az idősek innovációs magatartásának minél többoldalúbb feltérképezésére. Figyelembe kell venni, hogy az idős korosztály is erősen tagozódik, az egészségi állapot, az életkörülmények, az életstílus, az értékek és más tényezők innovációs elfogadás szempontjából is eltérő magatartásmintákat rajzolnak ki. De különbségek vannak az idősek két generációja, az érettek (veteránok) és a baby boomerek (Ratkó-korszak szülöttei) között is, hiszen más életszakaszban érte el őket az internet berobbanása. Primer kutatásukban a szerzők ennek a két időskori generációnak az információtechnológia használatára vonatkozó magatartását vizsgálják hazai viszonylatban, a Rogers-féle innovációelfogadási modellt elméleti alapul véve

Vállalatközi kapcsolatok és a versenyképesség összefüggései: Projektzáró tanulmány

Tanulmányunk a Budapesti Corvinus Egyetem Versenyben a világgal c. kutatási program Vállalatközi kapcsolatok c. projektjének zárótanulmánya, amely a projekt keretében készült résztanulmányok szintézise. Kutatásunkban a vállalatközi kapcsolatokat elemeztük, a kapcsolatokat motiváló tényezőkre, s a kapcsolatok értékelésére, a vállalatvezetők által értékesnek tartott jellemzők elemzésére helyezve a hangsúlyt, majd a kapcsolatokat támogató teljesítménymérési eszközöket vettük röviden górcső alá. Összességében a vállalatok többsége a megbízhatóságot, kiszámíthatóságot tartja a leginkább fontos, alapvető értéknek mind a vevői, mind a beszállítói kapcsolatok tekintetében. A tanulmány második kérdéscsoportja a vállalati működés egyes területeinek sajátosságaival foglalkozott. Az elemzésben megvizsgáltuk, hogy a vállalatközi kapcsolatok egyes területein, a disztribúciós, logisztikai, export, banki kapcsolatok, e-business, stratégiai szövetségek, önkormányzatokkal való kapcsolatok valamint a vevőkiszolgálás terén, milyen jellegű kapcsolatokat építenek a vállalatok, ezek milyen fontossággal bírnak, és hogyan befolyásolják őket a vállalati alapjellemzők (méret, tulajdonviszonyok), Eredményeink szerint a vállalatközi kapcsolatokat leginkább a vállalati méret befolyásolja, kisebb mértékben a tulajdonosi háttér. Végül pedig a vállalati hálózatok szerepét elemeztük

A MAGYAR VÁLLALATOK EXPORTTEVÉKENYSÉGE ----- Its title in English: THE EXPORT ACTIVITIES OF THE HUNGARIAN FIRMS

A magyar vállalatok jövőbeni sikerének záloga az, hogy miként tudnak bekapcsolódni a nemzetközi kereskedelembe, valamint, hogy miként tudnak profitálni a külpiacok nyújtotta lehetőségekből. A tanulmány célja az, hogy felmérje a magyar cégek exporttevékenységének jelenlegi feltételeit és jellemzőit, továbbá, hogy rámutasson a még kiaknázatlan lehetőségekre, amelyek értékelése és a vállalatok stratégiájába való beépítése javíthat a magyar vállalatok versenyképességén, és világkereskedelemben elfoglalt pozícióján. Eredményeink megmutatták, hogy az exporttevékenységet leginkább a vállalati méret befolyásolja: az exportcsatornák jellemzőit, az exportügyletek lebonyolításának módját, és az export sikertényezőit is. A vállalati teljesítménnyel az exportorientáció mértéke és az exporttevékenység szervezeti megjelenése mutat szignifikáns összefüggést. A vezető vállalatokra jobban jellemző az exportorientáció, amit a szervezeti struktúrában is érvényesítenek. --------- The future success of the Hungarian firms is dependent on how they can get integrated into the international trade and how the can make profit of the opportunities generated by the foreign markets. The purpose of the paper is to analyse the actual conditions and characteristics of the export activities of the Hungarian firms, as well as to point at the opportunities not yet exploited by them, whose evaluation and integration into the firms’ strategy might improve the competitiveness of the Hungarian firms and also their position in World trade. Our results show that export activity is mostly influenced by company size: it has an impact on export channels, export operations, and export success factors. Business performance is related to export orientation and organisational representation of export activity. Leading companies are more characterised by export orientation that has implications for organisational structure