9 research outputs found
Theatre Inauguration Ceremony and Symbolic Representation
The inauguration of the theatre building in Farkas street can be considered as a landmark of the Hungarian theatre history of Transylvania. The ceremony from 1821 has become a canonical event of Hungarian acting. The study analyzes first how the National Hungarian Theatre was constituted in the frame of the inauguration ceremony referring also to the symbolics of it as a visual and event-like frame of theatre historical remembrance. Then, will focus on two anniversary celebrations (from 1871 and 1892), in order to analyze how various elements of the anniversary celebrations relate to each other in the context of the institutionalization process
A „szemtelen párisi grisette”, „frivol, léha dolgok” és az erényes nőkép között (Színésznői imázs és a színházi szerepkör viszonyáról a 19. században)
A tanulmány két jeles magyar színésznő pályájához Prielle Kornéliáéhoz (1826–1906) és
Bulyovszkyné Szilágyi Lilláéhoz (1833–1909) kapcsoltan a színésznői imázs konstrukciójának néhány alkotóelemére fi gyel, a kortárs normatív nőkép és színházi szerepkörök viszonylatában. Az összehasonlítás jelezheti azt az utat, amely az új típusú modern női alakok következő századi színpadi megteremtéséhez vezettek, ill. megmutathatja, hogy milyen mértékben
vettek részt e színésznők önreprezentációs stratégiáik és fogadtatásuk révén a performativitás
normáinak átalakításával az új női szerepek formálódásában
A Meg-szeliditett viszszálkodó vagy Második Gaszner. Egy korai Shakespeare-szövegkönyv és kontextusa
Színészkonstrukció és szerepkör: a szalonszínésznőség szubjektivitásai. Certamen VII. Előadások a Magyar Tudomány Napján az Erdélyi Múzeum Egyesület I. szakosztályában. Szerk. Egyed Emese, Pakó László, Sófalvi Emese. Kolozsvár 2020, ISSN 2393-4328. 149-170.
A 19. század második felének magyar színházesztétikai írásaiban a színházi szerepkör fogalmát meghaladni kívánó diskurzussal van dolgunk. A jelen tanulmány ezen hipotézisből kiindulva elemzi a fogalom használati módjait. Ehhez színházi lexikonok-, színházesztétikák meghatározásait tekinti át valamint a korabeli intézményhez kötött diskurzus-vizsgálatot (törvények, szabályok, társulatszervezés, levelezés, színházügynöki rovat, külföldi színházi gyakorlat vonatkozásaiban) végez. Ezzel bizonyítja, hogy a szerepkör történetileg változó fogalma megkerülhetetlen a színházi gyakorlatban és a színházi historiográfiában.
Majd Prielle Kornélia pályája nyomán azt vizsgálja, mit árul el színházi szerepköre a színésznő művészetéről, imázs-építéséről és a kortárs normatív nőképhez való viszonyáról? A szalonszínész szereptípusának vizsgálatát az időben változó szerepmegformálásokhoz kapcsolva a mindig jelenvaló és aktív szubjektivitás-dimenzió felől közelíti meg a mindennapi élettapasztalatok rekonstrukciói alapján
Prielle Kornélia bejátszott terei
The present paper takes as its starting point the context of the guest performances
from the document „I can only give an account of my guest performances in
the countryside from 1868 onwards” by the iconic Hungarian actress Kornélia
Prielle. The catalogue records 784 performance occasions in sixty-six settlements
of historical Hungary, and can also be seen as a source of the life and strategies of
provincial travelling companies of the period.
The analysis does not simplify the functioning of provincial travelling companies
by explaining the direct correlation between the levels of the provincial theatre
station system of the period and the locations of the guest performances. It also
looks at aspects such as relationships with theatre directors, the composition of
companies, repertoire and style of performance, personal connections, social and
family relations, adherence to socially expected norms of behaviour, and the context
of charity and supportive practices, the maintenance of artistic reputation and social
prestige, and the community-driving power of non-theatrical objectives that can be
used to represent fame, as well as personal talents and sensibilities, which also reveal
the more subtle mechanisms that have brought a guest performance into being
Prielle Kornélia bejátszott terei
The present paper takes as its starting point the context of the guest performances from the document „I can only give an account of my guest performances in the countryside from 1868 onwards” by the iconic Hungarian actress Kornélia Prielle. The catalogue records 784 performance occasions in sixty-six settlements of historical Hungary, and can also be seen as a source of the life and strategies of provincial travelling companies of the period. The analysis does not simplify the functioning of provincial travelling companies by explaining the direct correlation between the levels of the provincial theatre station system of the period and the locations of the guest performances. It also looks at aspects such as relationships with theatre directors, the composition of companies, repertoire and style of performance, personal connections, social and family relations, adherence to socially expected norms of behaviour, and the context of charity and supportive practices, the maintenance of artistic reputation and social prestige, and the community-driving power of non-theatrical objectives that can be used to represent fame, as well as personal talents and sensibilities, which also reveal the more subtle mechanisms that have brought a guest performance into being
Prielle Kornélia bejátszott terei
A tanulmány a 19. századi ikonikus magyar színésznő, Prielle Kornélia Csak 1868-tól kezdve tudok rendben számot adni vidéki vendégszerepléseim jegyzékéről c. dokumentumának közlése mellett, ennek néhány felismerését fogalmazza meg a korszak magyar vidéki színjátszásának kontextusában. Azt a kérdéskomplexumot vizsgálja, hogy mit is jelentett a színészi pályán a vidéki magyar színjátszás kiépített hálózata, ki tudott élni a korabeli viszonyok nyújtotta lehetőséggel; karrier-építésében hírnevessé válásában milyen jelentős mértékben játszott szerepet intenzív vidéki jelenléte, s ezek között a magyar színjátszás egyik központjában, Kolozsváron való jelenléte, a város színházával, közönségével, mediális lehetőségeivel hogyan játszott kivételes szerepet.
A jegyzék felfejtett viszonyaiban látható, hogy a vidéki vendégjátékok működését nem egyszerűsíthetjük le a korabeli vidéki színházi állomásrendszer szintjei és a vendégjátékok helységei közötti közvetlen összefüggés magyarázatával. Ehhez olyan szempontok figyelembevétele szükséges, mint amilyen a színigazgatókkal való viszony, társulatok összetétele, személyes kapcsolódások, társadalmi és családi viszonyok, a társadalom által elvárt viselkedési normák betartása, a jótékonykodás és egylettámogatási gyakorlatok kontextusa, a művészi hírnév és társadalmi presztízs fenntartása, s a hírnevesség reprezentációjára kiválóan alkalmas színházon kívüli célok közösséget mozgató ereje, valamint személyes adottságok és érzékenységek, amelyek érzékeltetik azokat az áttételes és finomabb mechanizmusokat is, melyek egy-egy vendégjáték létrejöttét életre hívták. Fellépéseinek közölt térképe hírnevességének térbeli dimenzióit is jelzi