Problemi in perspektive jezikovnega sporazumevanja v sodobnem svetu

Avtor v svojem članku pretresa občo jezikovno sliko v svetu in z njo povezano problematiko mednarodnega jezikovnega sporazumevanja. V sodobnem svetu smo pri malih jezikih in njihovih kulturah priča brezobzirnemu tekmovanju, boju in njihovemu izrinjanju. V zvezi s tem se je v lingvodidaktiki pokazala neizogibna potreba po izoblikovanju nove zasnove, kajti dosedanja jezikovna politika, ki upošteva samo velike evropske jezike (angleški, nemški, ruski, francoski), ni izpolnila naših pričakovanj. - V današnjem času je pred nami resen problem specialnih jezikov. V obdobju priključitve k Evropski uniji moramo imeti pred seboj dejstvo, da ima poljuben sistem, pa naj bo politični, družbeni, državni ali administrativni, svoj specialni jezik. Z vsakim sistemom je povezana posebna kultura, specifična jezikovna pragmatika, določen način izražanja in utemeljevanja itn

Magyarországi horvát nyelvjárások kutatása = Scientific Research in the Field of Croatian Dialects in Hungary

A kutatás eredménye egy dialektológiai szótár, amely a Mura menti kaj-horvát nyelvjárás szókincsét mutatja be. Az anyaggyűjtés elsősorban Murakresztúron, Molnáriban és Tótszerdahelyen történt. Ez a kaj nyelvjáráshoz tartozó helyi köznyelv sok magyar szót és állandósult szókapcsolatot adaptált, valamint számos tükörfordítással is találkozunk benne. Az anyaggyűjtés munkáját Đuro Blaľeka professzor irányította, a verifikációt rajta kívül Mijo Lončarić, Nyomárkay István, Gadányi Károly professzorok és Rácz Erika Phd végezték, a német jelentéseket Bańczerowski Janusz és Földes Csaba professzor ellenőrizte. Szerkesztők: Đuro Blaľeka és Nyomárkay István. A szótár tartalmazza az egyes címszavak fonetikai átírását, valamint standard horvát, magyar és német nyelvi megfelelőjét. Így válik a szótár hasznos forrássá a nemzetközi tudományosság számára. A munka a horvát dialektológiai kutatásokba illeszkedő jelentős mű, amely az érintett nyelvjárás alapszókincsét szinte utolsó pillanatban térképezi fel, így, teljesebbé teszi a kaj nyelvjárásról való ismereteinket, és további tudományos kutatások része lehet. | Das Ergebnis der Forschungsarbeit ist ein Dialektwörterbuch, in dem der Wortschatz der kroatischen Mundart der Murgegend dargestellt ist. Die Wortmaterialsammlung wurde in erster Linie in den Gemeinden Murakeresztúr, Molnári und Tótszerdahely durchgeführt. In dieser, zu dem kajkawischen Dialekt gehörenden Lokalsprache wurden außer zahlreichen ungarischen Wörtern auch feste Wortverbindungen ungarischer Herkunft adaptiert. Bedeutend ist auch der Zahl der nach ungarischen Mustern gebildeten Lehnwörter und Lehnübersetzungen. Unter jedem Lemma sind dessen phonetische Transkription, die Äquivalente in der kroatischen Schriftsprache so wie die ungarischen und deutschen Bedeutungen angeführt. Die Arbeit der Wortmaterialsammlung hat Professor Đuro Blaľeka geführt, die Verifikation haben Professor Mijo Lončarić , Professor István Nyomárkay, Professor Károly Gadányi und Erika Rácz PhD vollgeführt, die deutschen Bedeutungen haben Janusz Bańczerowski und Csaba Földes überprüft. Die Redakteure sind Đuro Blaľeka und István Nyomárkay. So kann das Wörterbuch zu einer nützlichen Quelle für die wissenschaftliche Öffentlickeit werden. Unsere Arbeit fügt sich an die Reihe der kroatischen Dialektforschung, insoweit sie den Wortschatz der betreffenden Lokalmundart, deren authentische Sprecher noch leben, in der letzten Moment erfasst, so kann sie unsere bisherige Kanntnisse über das Kajkawische vervollständigen, und damit ein interessanter Teil der Dialektforschnug werden

A világ nyelvi képe a kognitív nyelvtudományi paradigma tükrében = The linguistic image of the world in the light of cognitive linguistic paradigm

A kutatási eredményeket „A világ nyelvi képe. A világkép mint a valóság metaképe a nyelvben és a nyelvhasználatban” (Tinta Könyvkiadó, Bp. 2008. 356 oldal) c. mű tartalmazza; ezeket a következőképpen foglalhatjuk össze: 1. felvázoltuk a világ nyelvi képének, mint kognitív fogalmi struktúrának az elméleti keretét, tekintettel a nyelv és a kultúra specifikus jellegére; 2. bemutattuk a nyelvnek a világ nyelvi képe megalkotásában játszott szerepét; 3. rekonstruáltuk a magyar nyelvben az alábbi nevekkel, ill. kifejezésekkel jelölt fogalmaknak a nyelvi képét, mint pl. „anya”, „apa/atya”, „család”, „fej”, „kéz”, „föld”, „haza”, „halál”, „pozitív érzelmek (pl. öröm, derű, vidámság, boldogság, mámor)”, „negatív érzelmek (pl. rémület, rettegés, borzalom, borzadás, ijedtség, pánik, izgalom, szorongás)”, „nemzeti sztereotípiák”, „nyelvi kommunikációs modell” stb.; 4. elemeztük a kommunikációs fragmentumoknak, mint a nyelvhasználat alapvető egységeinek az összetevőit képező metainformációs operátorokat (pl. a jelentés metainformációs mutatói a szövegben; kötőszók; a szövegkezdő metainformációs mondatok; „mond”; „aha, igen, mi”; metainformációs igék, stb.); 5. kitértünk arra a kérdésre is, hogy a világ nyelvi képének a rekonstruálása új feladatot jelent a szemantikai kutatások számára, és új megvilágításba helyezi az emberi nyelv természetét, értelmezését és funkcionálását; 6. érintettük a lengyel-magyar kontrasztív szemantika néhány kérdését is. | The results of our research are contained in the work The linguistic image of the world. (Tinta Könykiadó, Budapest, 2008. pp. 356); these results can be summarized as follows: 1. we outlined the theoretical framework of the linguistic image of the world as of a cognitive conceptual structure, with respect to the specific character of language and culture; 2. we showed the role of language in the creation of the linguistic image of the world; 3. in the Hungarian language we reconstructed the linguistic image of the concepts marked by the following words and expressions e.g.”mother”, „father”, „family”, „head”, „hand”, „earth”, „homeland”, „death”, „positive feelings e.g. joy, serenity, gaiety, happiness, ecstasy”, „negative feelings e.g. horror, dread, shudder, shiver, fright, panic, excitement, anxiety, „national stereotypes”, „linguistic communication model” etc.; 4. we analysed the metainformational operators being the components of the communication fragments as of the basic unities of usage (e.g. the metainformational markers of meaning in texts; conjunctions; metainformational sentences in the onset of texts; „I see, yes, what”, metainformational verbs etc.); 5. we also touched upon the question that the reconstruction of the linguistic image of the world amounts to a new task for semantic research and puts the nature, interpretation and functioning of human language in different new light; 6. we also touched some aspects of the Polish-Hungarian contrastive semantics