Investigating the cognitive skills of patients with schizophrenia in acute and clinically stable phase

Számos kutatás igazolta, hogy szkizofrén betegek neurokognitív funkciózavarral, emellett csökkent érzelemfelismerő, illetve mentalizációs képességgel rendelkeznek szociális kogníciójukat tekintve. A szakirodalomban nincs egyértelmű álláspont a szkizofrén betegek szociális kogníciójának vonás-, avagy állapotfüggő voltát illetően. A neurokognitív zavarok stabilitása a betegség különböző fázisaiban szintén nem egyértelmű. Kutatásunkban a szociális-, és neurokogníció, illetve a klinikai tünetek súlyosságának változása közötti kapcsolat jobb megértése céljából a mentalizációs, érzelemfelismerő és neurokognitív képességeket vizsgáltuk szkizofrén betegeknél akut, majd később klinikailag stabil állapotban. Eredményeiket korban illesztett egészséges kontroll csoport eredményeivel vetettük össze. A szociális kogníción belül a mentalizációs képességet az RMET (Reading the Mind in the Eyes Test) segítségével, az érzelemfelismerő képességet az Ekman 60 faces (FEEST) teszttel, a neurokognitív képességeket a CANTAB (Cambridge Neuropsychological Test Automated Battery) hat altesztjének használatával vizsgáltuk. A diagnózisokat a SCID klinikai interjú alapján állítottuk fel a beválogatás során. A betegek tünetsúlyosságának felmérésére a PANSS (Positive and Negative Syndrome Scale) klinikai pontozó skálát alkalmaztuk. Eredményeink alapján a betegek szignifikánsan rosszabbul teljesítettek az összes felhasznált teszten az egészséges kontrollszemélyekhez képest, mind relapszusban, mind pedig klinikailag stabil állapotban. Bár a mentalizációs és érzelemfelismerési képesség zavarai a tünetek javulásával némileg csökkentek, de továbbra is rosszabbul teljesítettek az egészséges kontrollokhoz képest. Eredményeink hipotézisünket is alátámasztották, miszerint a szociális kogníció, mint magasan szervezett, összetett kognitív funkció változása szorosabban kapcsolódik a klinikai tünetek változásához (jellemzően állapotfüggő), mint az elemibb neurokognitív funkciók (jellemzően inkább vonásfüggő). Továbbá az érzelemfelismerés és mentalizáció közötti eltérést is kimutattuk, miszerint a mentalizáció, mint komplexebb funkció jelentősebb mértékben fluktuált az állapottal. További eredményünk alapján a neurokognitív altesztek közül a PAL-ról feltételezhető, hogy a legszenzitívebb feladat a globális funkcionálást tekintve, akár korai szűrőmódszerként is alkalmazható szkizofréniában. Az eredményeink egybevágnak azon korábbi adatokkal, miszerint a szkizofrének szociális kognícióbeli zavarai egyaránt jellemezhetők állapotszerű és vonásszerű összetevőkkel. A neurokogníciót tekintve annak zavara szkizofrén betegeknél relapszusban és klinikailag stabil állapotban egyaránt fennáll, annak tartósságára utalva.Several studies have demonstrated that patients with schizophrenia have impaired neurocognitive functioning besides their deficits in social cognition (mentalization, emotion recognition). In the literature there have been controversial findings regarding the trait-, and state-like characters of social cognition in schizophrenia and the fluctuation of cognitive deficits occurring in the different states of the illness are also in question. In the present study in order to follow the relationship of social cognition and neurocognition with symptom severity, Theory of mind (ToM), emotion recognition and neurocognitive subfunctions were tested in an acute phase and later in a clinically stable phase in patients with schizophrenia. Age-matched healthy controls were also examined. Thus we could study the trait, - and state - like components of social, - and neurocognition at the same time. To measure social cognition ToM and emotion recognition abilities were examined by using the Reading the Mind in the Eyes Test (RMET) and the Ekman 60 Faces Test (FEEST). Neurocognitive skills were evaluated with six subtests of the Cambridge Neuropsychological Test Automated Battery (CANTAB). Research diagnoses were based on Structured Clinical Interview for DSM Disorders (SCID). Symptom severity in patients was assessed by the Positive and Negative Syndrome Scale (PANSS). Patients with schizophrenia performed significantly worse in all of the administered tests compared to healthy controls at both relapse and clinically stable state. ToM and emotion recognition deficits improved in the clinically stable phase compared to relapse, but were still found to be impaired compared to healthy controls. Our hypothesis has been supported by our results, that changes of social cognition as a complex cognitive function more tightly linked to the changes of clinical symptoms (more state-like) than the primary neurocognitive functions (more trait-like). Furthermore difference was found between ToM and emotion recognition that ToM as a more complex function fluctuated more with the state of illness. Based on our results among neurocognitive subtests the PAL test seems to be the most sensitive task regarding global functioning, thus it might be an early screening tool for schizophrenia. Our results, taken together with the findings of previous investigations show that social cognition deficits in schizophrenia have both trait - like and state - like components. Neurocognitive impairment exists among patients with schizophrenia compared to healthy subjects during both states suggesting that these deficits might be permanent.d

Közigazgatási eljárási határidők megtartása és az ügyek észszerű határidőn belüli befejezésének követelménye = Respect for Administrative Procedural Time Limits and the Requirement to Complete Cases within a Reasonable Time

Magyarország Alaptörvénye a tisztességes hatósági ügyintézés alapjogát biztosító XXIV. cikkében kifejezetten nevesíti az ügyek észszerű határidőn belüli befejezésének követelményét. A tanulmány arra keresi a választ, hogy az észszerű időben való ügyintézés előírásának milyen érvényesülési mechanizmusa van. A tanulmány egyrészt áttekinti a jelenleg hatályos és a korábban hatályban lévő hatósági eljárásjogi szabályozást a határidők túllépésének jogkövetkezményeiről. Másrészt az alkotmánybírósági és közigazgatási bírói gyakorlat alapján megvizsgálja az eljárási határidők túllépésének megítélését. A tanulmány az esetjog áttekintése után rámutat az abból adódó következtetésekre. Szankcióalkalmazási (közigazgatási bírságot kiszabó) ügyekben, ha a hatóság a törvényi határidőt túllépi, az még nem feltétlenül jelenti azt, hogy az Alaptörvény szerinti észszerű határidő követelménye sérül, de a törvényi határidők és határidő-számítás betartása sem jelenti azt automatikusan, hogy az Alaptörvénybe foglalt „észszerűség” követelménye sem sérült

Crosstalk between existential phenomenological psychotherapy and neurological sciences in mood and anxiety disorders

Psychotherapy is a comprehensive biological treatment modifying complex underlying cognitive, emotional, behavioral, and regulatory responses in the brain, leading patients with mental illness to a new interpretation of the sense of self and others. Psychotherapy is an art of science integrated with psychology and/or philosophy. Neurological sciences study the neurological basis of cognition, memory, and behavior as well as the impact of neurological damage and disease on these functions, and their treatment. Both psychotherapy and neurological sciences deal with the brain; nevertheless, they continue to stay polarized. Existential phenomenological psychotherapy (EPP) has been in the forefront of meaning-centered counseling for almost a century. The phenomenological approach in psychotherapy originated in the works of Martin Heidegger, Ludwig Binswanger, Medard Boss, and Viktor Frankl, and it has been committed to accounting for the existential possibilities and limitations of one's life. EPP provides philosophically rich interpretations and empowers counseling techniques to assist mentally suffering individuals by finding meaning and purpose to life. The approach has proven to be effective in treating mood and anxiety disorders. This narrative review article demonstrates the development of EPP, the therapeutic methodology, evidence-based accounts of its curative techniques, current understanding of mood and anxiety disorders in neurological sciences, and a possible converging path to translate and integrate meaning-centered psychotherapy and neuroscience, concluding that the EPP may potentially play a synergistic role with the currently prevailing medication-based approaches for the treatment of mood and anxiety disorders