Protection promoted by pGP3 or pGP4 against Chlamydia muridarum is mediated by CD4 cells in C57BL/6N mice

Urogenital tract infection with Chlamydia trachomatis is a leading cause of sexually transmitted infections. There is currently no commercially available vaccine against C. trachomatis. The highly conserved plasmid of chlamydiae has been considered to be a virulence factor and the plasmid proteins have important roles in the Chlamydia-specific immune response. This study was designed to evaluate the efficacy of vaccination with plasmid proteins in the prevention of C. muridarum lung infection in a mouse model. C57BL/6N mice were immunised 3 times subcutaneously with recombinant pGP3 or pGP4 and infected with C. muridarum. Immunisation of the mice with recombinant pGP3 or pGP4 protein caused a significantly lower chlamydial burden in the lungs of the infected mice; the lower IFN-gamma level indicated a reduced extent of inflammation. In vitro or in vivo neutralisation of C. muridarum with sera obtained from immunised mice did not reduce the number of viable C. muridarum in the lungs of mice. However, adoptive transfer of the CD4+ spleen cells isolated from the immunised mice resulted in a significantly reduced bacterial burden. Our results indicate that it is not the pGP3- and pGP4-specific antibodies, but the CD4+ cells that are responsible for the protective effect of the immune response to plasmid proteins

The Effect of the Particle Size Reduction on the Biorelevant Solubility and Dissolution of Poorly Soluble Drugs with Different Acid-Base Character

Particle size reduction is a commonly used process to improve the solubility and the dissolution of drug formulations. The solubility of a drug in the gastrointestinal tract is a crucial parameter, because it can greatly influence the bioavailability. This work provides a comprehensive investigation of the effect of the particle size, pH, biorelevant media and polymers (PVA and PVPK-25) on the solubility and dissolution of drug formulations using three model compounds with different acid-base characteristics (papaverine hydrochloride, furosemide and niflumic acid). It was demonstrated that micronization does not change the equilibrium solubility of a drug, but it results in a faster dissolution. In contrast, nanonization can improve the equilibrium solubility of a drug, but the selection of the appropriate excipient used for nanonization is essential, because out of the two used polymers, only the PVPK-25 had an increasing effect on the solubility. This phenomenon can be explained by the molecular structure of the excipients. Based on laser diffraction measurements, PVPK-25 could also inhibit the aggregation of the particles more effectively than PVA, but none of the polymers could hold the nanonized samples in the submicron range until the end of the measurements

Műveltség és társadalmi szerepek: arisztokraták Magyarországon és Európában = Learning, Intellect and Social Roles: Aristocrats in Hungary and Europe

Az arisztokrácia fontos, bár állandóan változó, és fő tendenciájában csökkenő szerepet játszott Magyarország politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális elitjének történelmében. A főúri réteg azonban soha nem volt egységes, néhány fogalommal egyszerűen megragadható és leírható csoport. Ahogyan változtak a politikai-társadalmi viszonyok, úgy változott és módosult az arisztokrácia helye és szerepe, még hangsúlyosabbá téve egyébként is meglévő belső differenciáltságát. Az arisztokrácia társadalmi szerepének, tevékenységének összetett és árnyalt vizsgálatát azért is fontos kiemelni, mert a korábbi évtizedekben számos felszínes, megalapozatlan és ideologikus állítás kapcsolódott hozzájuk. A kötetbe tanulmányokat publikáló hazai és külföldi történészek éppen ezért azt kívánják a középpontba állítani, hogy az arisztokrácia tevékenysége, közéleti szerepvállalása hogyan, milyen területeken érvényesült, s ehhez kapcsolódva tudásuk, műveltségük milyen feladatok ellátására, pozíciók birtoklására tette őket alkalmassá. A Magyar Királyság meghatározó szerepet betöltő társadalmi rétegét alkotta az arisztokrácia, amely az uralkodói hatalomtól fontos feladatokat kapott az ország irányítására és vállalta is a rangjának megfelelő szerepvállalást. Ahogyan Magyarországon belül Erdély külön régiót alkotott, úgy az arisztokrácián belül is sajátos réteget képeztek az erdélyiek. Az erdélyi arisztokraták társadalmi helyzetének, életkörülményeinek, karrierlehetőségeinek a vizsgálata jelenti a vizsgálatok második fő ívét. A 17. században a térség politikai-közigazgatási értelemben a fejedelmi udvar köré szerveződött, s a fejedelmek természetesen saját udvartartással rendelkeztek. Az erdélyi mágnásokat magyarországi társaiknál hagyományosan nagyobb és jelentékenyebb politikai, valamint társadalmi aktivitás jellemezte. Az erdélyi arisztokraták társadalmi szerepvállalásának kiemelkedő területeként jelölhető meg az Erdélyi Múzeum-Egyesület. A reformkori és a dualizmus-kori arisztokrácia különösen érzékenyen reagált a hagyomány kontra megújulás dilemmájára, az új jelenségekhez igazodva formálta ki saját társadalmi-közéleti szerepeit, de tudatosan új mintákat is teremtett. A 19–20. századi, átalakuló, modernizálódó Magyarország többször is új kihívások elé állította, társadalmi szerepének újragondolására késztette az arisztokráciát, amelyet a szerzőink tanulmányai a korábbi korszakokhoz hasonlóan alaposan vizsgálnak