Az ultraibolya sugárzás szerepe tavak oldott szervesanyagainak transzformációjában és degradációjában = Role of ultraviolet radiation in the transformation and degradation of dissolved organic substances in lakes

Sekély tavakra (30 magyarországi víztest, 140 mérés) ultraibolya (UV) és látható (PAR) hullámhossz tartományban többváltozós regressziós modelleket fejlesztettünk ki a fényabszorpciós komponensek: algák, algamentes lebegőanyagok, színes oldott szervesanyagok (CDOM) és a vertikális extinkciós koefficiensek (Kd) közötti összefüggés leírására. A modellek megadták az egyes komponensek specifikus Kd értékeit. Ezek, és a komponensek koncentráció értékei alapján vízalatti mérésre alkalmas radiométer hiányában in situ fénymérés nélkül kiszámíthatóak egy adott víztestre jellemző Kd értékek. A vizsgált tavakban a CDOM határozta meg a vízalatti UV klímát, az algák szerepe alárendelt volt. A PAR klímát a legtöbb víztestben a lebegőanyagok határozták meg, de hipertróf vizekben az algák, míg barna vizekben a CDOM volt a meghatározó. Kísérletesen megállapítottuk, hogy az UV sugárzás hatására az oldott szervesanyagok bomlottak, az oldott szervesszén (DOC) koncentrációja csökkent, a hidrogénperoxidé nőtt, miközben a szervesanyagok kémiai és fizikai tulajdonságai változtak, így barna színük fakult, fényabszorpciójuk és fluoreszcencia intenzitásuk csökkent, miközben a biológiailag hozzáférhető DOC koncentráció többszörösére nőtt. Kimutattuk, hogy az UV sugárzás hatása a bakterioplanktonra komplex, direkt gátló és indirekt gátló és serkentő hatás egyaránt érvényesült. A mikrobiális élőlényegyüttesek működése és a vízi szénforgalom megértése a CDOM fotolízisének ismerete nélkül nem lehetséges. | Multiple regression models were developed in the ultraviolet (UV) and visible (PAR) wavelength range to describe the relationship between light-absorbing components: algae, algal-free suspended solids, coloured dissolved organic matter (CDOM) and vertical attenuation coefficients (Kd) in shallow lakes (30 Hungarian water bodies, 140 measurements). The models have provided the specific Kd values of the components. Based on these and the concentration of the components, the Kd can be calculated without in situ measurement in the absence of an underwater radiometer. The underwater UV climate was mainly determined by CDOM in the studied lakes, the role of algae was negligible. The PAR climate was determined by suspended solids in most cases, but in hypertrophic waters the algae and in brown colour waters the CDOM was dominant. We have experimentally ascertained that the dissolved organic substances were decomposed by UV radiation: the DOC decreased, the H2O2 increased, while their brown colour faded, their absorbance and fluorescence intensity decreased, while the concentration of the biologically available DOC multiplied. We have found that the effect of UV radiation on bacterioplankton is complex: both the direct inhibitory and indirect inhibitory and stimulating effects were detected. Our research shows that the understanding of the functioning of microbial assemblages and the aquatic carbon cycle is not possible without the thorough knowledge of the photolysis of CDOM

Unusual behaviour of phototrophic picoplankton in turbid waters

Autotrophic picoplankton (APP) abundance and contribution to phytoplankton biomass was studied in Hungarian shallow lakes to test the effect of inorganic turbidity determining the size distribution of the phytoplankton. The studied lakes displayed wide turbidity (TSS: 4–2250 mg l-1) and phytoplankton biomass (chlorophyll a: 1–460 μg l-1) range, as well as APP abundance (0 and 100 million cells ml-1) and contribution (0–100%) to total phytoplankton biomass. Inorganic turbidity had a significant effect on the abundance and contribution of APP, resulting in higher values compared to other freshwater lakes with the same phytoplankton biomass. Our analysis has provided empirical evidence for a switching point (50 mg l-1 inorganic turbidity), above which turbidity is the key factor causing APP predominance regardless of phytoplankton biomass in shallow turbid lakes. Our results have shown that turbid shallow lakes are unique waters, where the formerly and widely accepted model (decreasing APP contribution with increasing phytoplankton biomass) is not applicable. We hypothesize that this unusual behaviour of APP in turbid waters is a result of either diminished underwater light intensity or a reduced grazing pressure due to high inorganic turbidity

Új építésű aszfaltrétegek vastagságának és tömörségének meghatározása földradarral

A földradarok (Ground Penetrating Radar, GPR) alkalmazhatósága az útpályaszerkezet diagnosztikában közismert és elismert, a segítségükkel roncsolásmentesen nyerhető információk ma már számos PMS rendszer fontos input adatát képezik. Az eszköz a hazai szakmai közvélemény előtt sem ismeretlen, azonban alkalmazhatóságával kapcsolatban alapvetően a pályaszerkezeti rétegek vastagságának - többé-kevéssé pontos - meghatározhatósága él a köztudatban. Jelen cikkben ezen ismeretek bővítésére törekedve, egy olyan méréssorozat eredményeit ismertetjük, amelyek a rétegvastagság meghatározása mellett, a burkolati rétegek tömörségi viszonyainak vizsgálatára is kiterjednek. A kapott eredmények nemcsak atekintetben biztatóak, hogy a fúrt mintavételen alapuló rétegvastagság kiváltására is alkalmas eszközről beszélhetünk, hanem az épített rétegek tömörségének térbeli alakulása is – megnyugtató pontossággal - elemezhető

Design and Optimization of In Situ Gelling Mucoadhesive Eye Drops Containing Dexamethasone

Poor bioavailability of eye drops is a well-known issue, which can be improved by increasing the residence time on the eye surface and the penetration of the active pharmaceutical ingredient (API). This study aims to formulate in situ gelling mucoadhesive ophthalmic preparations. To increase the residence time, the formulations were based on a thermosensitive polymer (Poloxamer 407 (P407)) and were combined with two types of mucoadhesive polymers. Dexamethasone (DXM) was solubilized by complexation with cyclodextrins (CD). The effect of the composition on the gel structure, mucoadhesion, dissolution, and permeability was investigated with 33 full factorial design. These parameters of the gels were measured by rheological studies, tensile test, dialysis membrane diffusion, and in vitro permeability assay. The dissolution and permeability of the gels were also compared with DXM suspension and CD-DXM solution. The gelation is strongly determined by P407; however, the mucoadhesive polymers also influenced it. Mucoadhesion increased with the polymer concentration. The first phase of drug release was similar to that of the CD-DXM solution, then it became prolonged. The permeability of DXM was significantly improved. The factorial design helped to identify the most important factors, thereby facilitating the formulation of a suitable carrier for the CD-DXM complex

Season dependent changes in the expression of Protein Kinase C isoenzymes in a female patient with Systemic Lupus Erythematosus

Europeanwhitewomen .Peripheral bloodmononuclear cells (PBMC) . Protein kinaseC(PKC) . Season dependence . Systemic lupus erythematosus (SLE