How research contributes to higher liquidity?

Market efficiency has been in the spotlight for more than 50 years, since Fama introduced the Efficient Market Hypothesis. This is especially important from the point of view of information asymmetry, as stock market investors have information disadvantage compared to insiders which may result in higher financing costs for companies and lower IPO prices. However, a wide analyst base, the presence of local analysts and transparency decreases funding costs for the companies, which also leads to higher interest from investors in companies’ financial assets. Companies which have low research coverage face excess funding costs compared to companies with wider analyst coverage

Kis- és középvállalatok forrásszerkezetének vizsgálata tekintettel a vállalkozói attitűdökre [védés előtt]

Érdeklődésem tágabban értelmezett tárgya az, hogy a vállalkozók a társadalom és gazdaság számára hogyan tudnak értéket teremteni, és az, hogy erre a széles értelemben vett társadalmi környezet milyen hatással van. Azt a metszetet keresem, ahol a vállalkozói szellemből fakadó vállalkozói cselekvés fenntartható értékteremtést eredményez valódi, nem társadalmi és környezeti károkat okozó termelékenységjavulással, különös tekintettel a tudásalapú gazdaság kialakulására és további fejlődésére. Az immateriális tőke egyre nagyobb teret nyer a vállalkozási szektor értékteremtési lehetőségeiben, növekedésének mértéke már egy-két évtizede meghaladja a materiális tőke növekedését. Ugyanakkor gazdaságtörténeti perspektívából ez egy nagyon új feladat. Kérdés ezért, hogy a materiális világ finanszírozására kialakított finanszírozási intézményrendszer hogyan tudja kezelni az immateriális tőke egyre növekvő térnyerését, azaz hogyan tudja a vállalkozás megfinanszírozni az immateriális tőke építését. Az értekezés kutatásának középpontjában a kis- és középvállalatok finanszírozási szerkezete áll. A finanszírozási szerkezetre ható különböző változókat vizsgáltam, a vállalkozás méretét, innovációs sajátosságait, székhelyországát, iparágát valamint azt, hogy léteznek-e a forrásszerkezet szempontjából jól beazonosítható KKV klaszterek. Mindezt elsősorban vállalkozói attitűdök alapján tettem, de ez kiegészítésre került egy rövidebb, KKV-k pénzügyi beszámolóin alapuló elemzéssel is. A vizsgálatok klaszterelemzéssel valamint kisebb mértékben statisztikai és ökonometriai vizsgálatokkal készültek. A szakirodalomban sok olyan tanulmánnyal találkozni, amelyek a vállalatok hiteleinek aktuális mértékét magyarázzák és ehhez a vállalat korát, eszközeit, a gazdaság egyéb mutatószámait (GDP, infláció, stb.), a tőkeáttételt és esetleg a csődök számát alkalmazzák. A kutatásom kiegészíti a KKV szektor forrásösszetétel-elemzésének kutatását a döntéshozói attitűdök szerepével. A releváns szakirodalom alapján a matematikai, statisztikai jellegű racionalitás mellett a vállalkozók és vállalkozások attitűdjeit, személyiségjegyeit is vizsgáltam abból a perspektívából, hogy ezek milyen hatással vannak egy adott szektor, klaszter vagy egy egész ország gazdasági struktúrájára és növekedésére. Kutatásaim során azt találtam, hogy az immateriális tőke fogalomrendszere még kialakulóban van, leginkább az attitűd vagy kulturális jellegű immateriális eszközöket övezi bizonytalanság. A vállalkozóról, vállalkozásról illetve annak társadalmi szerepéről számos elméleti és gyakorlati definíció született több tudományterület részéről is. Ezek meghatározó arányban tartalmaznak olyan jellemzőket, melyek nehezen vagy egyáltalán nem számszerűsíthetőek. Ezek jelentős mértékben befolyásolják adott vállalkozó vagy vállalkozás sikerét, és meghatározóak ezért az értékteremtésben az immateriális tőke esetében is. A KKV-k finanszírozása egyre bizonytalanabb, egyre több olyan nehezítő tényező látszik, mely hátráltatja a vállalkozók értékteremtését. A vállalkozói attitűdöket, vállalkozási kultúrát a finanszírozási intézményrendszer nem tudja megfelelő szinten beépíteni a döntéshozatali eljárásrendekben, különösen a bankrendszer. Léteznek ugyanakkor olyan finanszírozási eszközök, melyek a KKV ilyen jellegű finanszírozás nehézségeinek megoldásában szerepet játszhatnak. A KKV-k forrásszerkezete összefüggésben van ország, szektor és / vagy egyéb klaszter-specifikus magyarázó változókkal, a hozamkörnyezettel, immateriális eszközökbe történő beruházásai mértékével és a vállalkozói attitűdökkel. A KKV szektor forrásszerkezete szerepet játszik a KKV szektor összesített finanszírozottságában, és hatása van makrogazdasági szinten is

Sharing economy as a new business model or just a phenomenon?: A brief introduction to the sharing economy

Th e average electric drill is used between 6 to 13 minutes over its lifetime.’ [Reissman, 2015, p.1.] It is the most common example which is used to illustrate the meaning of the sharing economy. In my study I examine the new phenomenon called ‘sharing economy’. In the research literature there is no widely accepted defi nition for this new appearance so I summarized the characteristics of the phenomenon based on the literature available. Th e sharing economy is a new socio-economic trend that is greatly changing our life. Th e development of the technologies created online platforms where individuals can share goods and services like cars, houses, household products and services. Th e expansion of the number of mobile devices and the increasing internet penetration contributed to the spreading of the collaborative communities. Th e new business solution has got plenty of benefi ts: on-demand access to goods and services, effi cient utilization of unused assets, growing employment, consumption and productivity. Th e sharing platforms can create win-win situations for both buyers and sellers. Th e collaborative for-profi t businesses have many disadvantages, too. Th ere may be unsafe products or ones with substandard quality with no state control; producers may evade local regulation more easily than traditional companies. In my working paper I am focusing on the following question: Can we call the sharing economy a new business model or is it just a passion of the millennia? I further consider the dangers and opportunities they may provide for businesses and the degree to which they challenge traditional business models. In the fi rst part of my paper I wrote a brief review of the new phenomenon and I examine the working environment of the new business solution. In the second part of the study I analysed the advantages and issues regarding the sharing economy

Nemi különbségek a stressz szintjében és a pszichoszociális jóllét mutatóiban = Gender differences in the level and prevalence of stress and psycho-social well-being

Elméleti háttér: Korábbi vizsgálatok alapján a férfiakhoz képest a magyar nőknek több szerepet kell ellátniuk (anya, feleség, dolgozó nő), ami nagyobb stresszhez és rosszabb egészségügyi állapothoz vezethet. Cél: Tanulmányunk célja a pszichoszociális stresszorok, a stressz, valamint a stressz következményeinek vizsgálata volt nemi bontásban. Módszerek: A keresztmetszeti vizsgálathoz a mintát a 2006. évi Hungarostudy (HS-2006) országos adatfelvétele szolgáltatta (N = 4527). Leíró statisztikai elemzést használtunk (átlag, szórás, gyakoriság) a stresszorok és a stressz következményei prevalenciájának és szintjének megállapítására. A stresszorok és a stressz következményei szintjének férfiak és nők közötti összehasonlítását független-mintás t-teszttel végeztük. A nemek közötti különbséget a stresszorok és a stressz következmények prevalenciájában khi-négyzet-tesztekkel vizsgáltuk. Eredmények: A vizsgált stresszorok szintje szignifikánsan magasabb nők körében, mint férfiaknál. A nők szignifikánsan magasabb munkahely–család konfliktusról, házastársi stresszről, társas stresszről, túlvállalásról, valamint alacsonyabb munkahelyi kontrollról számoltak be. A stressz következményeinek vizsgálata során a nők körében szignifikánsan alacsonyabbnak bizonyult az általános jóllét mutatója. Az élet értelmességének szintje a nők esetében szignifikánsan magasabb volt, mint a férfiaknál. Az ellenségesség a férfiak körében szignifikánsan magasabb, mint a nőknél. Következtetések: Eredményeink alapján elmondható, hogy a pszicho-szociális állapot mutatóinak nemek közötti különbségének hátterében valószínűleg nem-specifikus stresszorok okozta stressz állhat. Eredményeink alkalmasak lehetnek olyan foglalkozáspolitikai intézkedések megalkotására, amelyek csökkenthetik a nők magas stressz-szintjét és munkahely–család konfliktusát ezáltal javítva életminőségüket. | Background: Previous studies have shown that Hungarian women assume more roles than men (mother, spouse, breadwinner), which may lead to greater stress and negative health outcomes. Objective: To explore gender differences in psycho-social stressors, in the level and prevalence of stress, and its potential consequences. Methods: Cross-sectional study of 4527 people using a national representative sample obtained in 2006 (Hungarostudy 2006). Descriptive statistics (mean, SD, frequency) were used to explore the prevalence and level of stressors and their potential consequences. Gender differences in the level and prevalence of stress and health outcomes were measured using independent sample t-tests and chi-square tests, respectively. Results: Women experienced significantly higher level of stressors compared to men and reported significantly higher level of work-family conflict, marital stress, social stress, overcommitment, and significantly lower level of work control than men. Upon exploring the potential consequences of stress, women reported significantly lower level of general well-being but higher level of life meaning than men. Men reported significantly higher level of hostility compared to women. Conclusions: Our results suggest that gender differences in psycho-social well-being may be attributed to gender-specific differences in stressors and consequent stress. These results may be useful for the development of organizational policies, which aim at reducing the high stress levels and work-family conflict among women and may therefore improve their quality of life

„We need guidance independent rule-making thinking” — Interview with dr. Ádám Balog, Vice President of BKIK

World Politics and Economics interviewed Dr. Ádám Balog on the role of compliance awareness among SMEs, why rule-making is important for both internal company operations and inter-company cooperation, and what the chamber system can do to raise awareness