Módosított Kleinsasser-laringoszkóp bemutatása két eset kapcsán

Összefoglaló. Az algaratot és a gégét érintő, minimálisan invazív transoralis műtéti eljárások elvégzésekor elsődleges ezen relatíve szűk anatómiai régiók megfelelő feltárása. A hagyományos operációs endoszkópok lehetővé teszik ugyan a műtéti terület kellő vizualizációját, kialakításukból adódóan azonban nem optimálisak a különböző mikrosebészeti eszközök koordinációja és szimultán használata szempontjából. A mikroszkóp és a feltáró eszköz közötti relatíve nagy távolság pedig negatívan hat a célterület megvilágíthatóságára és a lézernyaláb fizikai tulajdonságaira is. A szerzők egy, az algaratot, valamint a gégét érintő elváltozások lézer-mikrosebészetében használt feltáróeszközt módosítottak: az endoszkóp oldalain kialakított nyílások lehetővé teszik a mikrosebészeti eszközök oldalsó bevezetését, emellett a mikroszkóp és a célterület közötti távolság jelentős csökkentését. A glotticus területet és a nyelvgyököt érintő műtét kapcsán bemutatott módosított operációs endoszkóp lehetővé teszi a műtéti terület megfelelő feltárását, a lézer optimális használatát és több mikrosebészeti eszköz egyidejű, szabad mozgatását. Orv Hetil. 2022; 163(17): 688-692. Summary. In cases of transoral laryngeal and hypopharyngeal surgeries, the exploration of these relatively narrow anatomical regions is paramount. The conventional operational endoscopes allow the visualization of the surgical field, but - due to their structure - are not optimal regarding the coordination and simultaneous moving of microsurgical instruments. Furthermore, the relatively great distance between the surgical microscope and the endoscope has a negative impact on the illumination of the surgical area and the physical characteristics of the laser beam. The authors introduce a modified laryngoscope used in the field of laryngeal and hypopharyngeal surgery. The openings in the sides of the endoscope allow the lateral insertion of microsurgical devices, while the distance between the microscope and the target area can be significantly reduced. The endoscope is presented in addition to a tongue base and a glottic surgery. The introduced operational endoscope allows optimal exploration of the area of interest, the free and simultaneous moving of the microsurgical instruments, and the optimal usage of the laser beam. Orv Hetil. 2022; 163(17): 688-692

Subcutan és intramuscularis heterotop kalcifikáció a nyakon 42 évvel később a sugárkezelést követően

A sugárkezelés indukálta heterotop szövetkalcifikáció az irradiáció rendkívül ritka szövődménye a fej-nyaki régióban. Esetismertetésünkben egy nagy kiterjedésű, kombinált – subcutan és intramuscularis elhelyezkedésű –, sugárkezelés indukálta heterotop kalcifikációt mutatunk be a nyaki régióban. A 80 éves férfi beteg 2 hónapja tartó nyelési nehezítettség és a nyakon kialakult fájdalmas, fekélyszerű elváltozás miatt jelentkezett klinikánkon. 42 évvel ezelőtt T3N0M0-stádiumú glotticus laphámcarcinoma miatt teljes gégeeltávolításban, valamint 80 Gy összdózisú radioterá- piában részesült. A szövettani és a CT-vizsgálat kizárta a residualis vagy a másodlagos malignitás lehetőségét. A CT- angiográfia kiterjedt subcutan és intramuscularis kalcifikációt mutatott a nyaki bőrfekély, illetve a hypopharynx falának közvetlen közelében, valamint az arteria carotis communis és az arteria vertebralis kétoldali teljes elzáródását írta le. A sebészi kezelés során a meszesedett terület eltávolítását követően a defektust fasciocutan transzpozíciós lebennyel zártuk. A páciens az elmúlt 48 hónapban tünetmentesnek bizonyult. A sugárkezelés elengedhetetlen szerepet játszik a fej-nyaki régió laphámrákjainak kezelésében. A nagyban deformált posztoperatív anatómia, a kiterjedt hegképződés, a sugárkezelés okozta fibrosis, valamint a bőr és a bőr alatti szövetek kalcifikációja összességében szokatlan, atípusos elváltozások kialakulásához vezethet

Endoszkópos arytaenoid abdukciós lateropexia foniátriai eredményei átmeneti kétoldali gégebénulás esetén = Phoniatric outcomes of endoscopic arytenoid abduction lateropexy in patients with transient bilateral vocal cord paralysis

Absztrakt: Bevezetés: A kétoldali gégebénulások esetén kialakuló légszomj azonnali sebészeti beavatkozást tesz szükségessé. A nervus laryngeus recurrens esetleges regenerációja heteket, hónapokat vehet igénybe, előre nem jósolható meg. Az elmúlt évtizedekben a tracheotomia helyett számos nyitott és endoszkópos eljárást fejlesztettek ki a dyspnoe megszüntetésére, ugyanakkor ezek az eljárások a gégestruktúra reszekciója miatt irreverzibilis károsodást okoztak, mely a hangképzés minőségét hosszú távon gyengítette. Célkitűzés: Az endoszkópos arytenoid abdukciós lateropexia kétoldali gégebénulás esetén elfogadott reverzibilis eljárás, amely a kannaporc lateralizált helyzetben történő rögzítésével megszünteti a nehézlégzést. Célunk a hangszalagmozgások regenerációját követően a lateralizáló varrat eltávolítása után a beteg hangminőségének és légzésfunkciójának meghatározása. Módszer: Két, endoszkópos arytenoid abdukciós lateropexiával kezelt, kétoldali gégebénulásban szenvedő betegnél a hangszalagmozgások részleges, illetve teljes regenerációját követően eltávolítottuk a lateralizáló varratokat. Objektív és szubjektív módszerekkel vizsgáltuk a légzésfunkciót és a hangminőséget. Eredmények: Mindkét esetben megfelelő légzésfunkciós eredmények mellett jó hangminőséget sikerült elérni. Következtetések: Eredményeink bizonyítják a minimálisan invazív, endoszkópos arytenoid abdukciós lateropexia nagyfokú reverzibilitását. A hangszalagmozgások részleges vagy teljes visszatérése esetén a lateralizáció megszüntethető, ezt követően közel fiziológiás hangképzés észlelhető. Orv Hetil. 2018; 159(29): 1188–1192. | Abstract: Introduction: Dyspnea caused by bilateral vocal cord paralysis often requires surgical intervention to prevent acute asphyxiation. The regeneration of the laryngeal nerves may last weeks or months and it is difficult to predict the outcome. In the past decades, several open and endoscopic surgical techniques have been introduced for treatment to avoid tracheostomy, however, these procedures with resection of the glottis resulted in irreversible changes in the laryngeal structure, thus the voice quality decreased over a long-term period. Aim: Endoscopic arytenoid abduction lateropexy is an accepted reversible, minimally invasive technique that provides an immediate patent airway by the lateralisation of the arytenoid cartilage with a suture. The aim of our study was to analyze the phonatory and respiratory outcomes of this treatment concept. Method: Two patients suffering from bilateral vocal cord palsy were treated with endoscopic arytenoid abduction lateropexy. After recovery of the vocal cord movements, the sutures were removed. Spirometric and phoniatric results of the two patients were analysed after suture removal. Results: Good spirometric parameters and normal voice quality were detected in both cases. Conclusions: These results prove the high reversibility of the minimally invasive endoscopic arytenoid abduction lateropexy. Lateralization suture can be removed in the case of vocal cord movement recovery, and phonation may be physiological. Orv Hetil. 2018; 159(29): 1188–1192

Extended partial laryngectomy with functional preservation using the rotational crico-thyrotracheopexy

ObjectivesGlottic tumors with infiltration of the anterior/posterior commissure, and lesions with subglottic, cricoid, or cricoarytenoid joint infiltration have been highly controversial in the past, from the perspective of oncological safety. Although conservation laryngeal resection options exist, most are limited by the extent of resection proscribed by the technique and the postoperative functional results. Oncologically speaking, extended vertical hemilaryngectomy is often the optimal solution. However, limited reconstruction methods often compel total laryngectomy.MethodsEight patients with vocal fold malignancy, which infiltrated the anterior and sometimes the posterior commissure and with subglottic extension and resultant uni/bilateral vocal fold motion impairment, were treated by single stage extended vertical partial laryngectomy with rotational crico-thyrotracheopexy as a functional reconstruction of the laryngeal framework. Patients were evaluated with objective and subjective function tests.ResultsHistologic examination demonstrated tumor-free margins in every case. Definitive decannulation was successful in all cases within 2 weeks. All patients had a stable and adequate airway during follow-up and reported socially acceptable voice. Oral feeding was possible in seven patients.ConclusionRotational crico-thyrotracheopexy, as a single stage reconstruction technique, is based on well-vascularized, readily available, appropriately shaped local tissues, without significant donor site morbidity or need for long-term stenting to reconstruct large laryngeal defects after extended vertical hemilaryngectomy for advanced unilateral glottic tumors and is applicable even with supra/subglottic invasion or infiltration of the contralateral vocal fold. An adequate airway can be achieved with socially acceptable voice and safe swallowing without compromising oncologic reliability.Level of Evidence4 (retrospective case series review).The study evaluated the effectiveness of rotational crico-thyrotracheopexy as a functional reconstruction technique for the laryngeal framework in patients with advanced unilateral glottic tumors after extended vertical hemilaryngectomy.imag

Módosított Weerda-laringoszkópok alkalmazási területei a fül-orr-gégészeti gyakorlatban = Application of modified Weerda laryngoscopes in the ear, nose, and throat practice

Absztrakt: A légutak és a tápcsatorna felső szakaszának általános érzéstelenítésben történő, mikroszkópasszisztált direkt endoszkópiája a fül-orr-gégészet egyik alapvető diagnosztikai és terápiás módszere. A műtéti feltárás minősége a terület jó vizualizálhatósága és a mikrosebészeti eszközök kellő manőverezhetősége szempontjából kulcsfontosságú. A leggyakrabban alkalmazott Kleinsasser-laringoszkóp mellett a retrocricoid régió feltárására a kettős lapocú Weerda-laringoszkóp előnyösebb választás. A szűk anatómiai viszonyok, az algarat és a gége több alrégiójára is kiterjedő elváltozások vizsgálata és manipulálása bizonyos esetekben azonban még ezzel az eszközzel is problémás lehet. A szerzők négy eset kapcsán bemutatják az általuk módosított, aszimmetrikus lapochosszúságú Weerda-laringoszkópok alkalmazását. Az eszközökkel a retrocricoid régió, az algarat hátsó falának distalis és a nyelőcső proximalis része is jól vizualizálható. A módosítások lehetővé teszik új műtéti technikák bevezetését az alkalmazott mikrosebészeti eszközök számának növelésével és még rugalmasabb használatával. Orv Hetil. 2019; 160(7): 264–269. | Abstract: Microscope-assisted direct endoscopy of the airways and the upper gastrointestinal tract in general anesthesia is an essential diagnostic and therapeutic method of otorhinolaryngology. The quality of surgical exploration is a key for the good visibility and maneuverability of microsurgical tools. Beside the most commonly used Kleinsasser laryngoscope, the distending Weerda laryngoscope is a more favorable option for the exploration of the retrocricoid region. Narrow anatomical situation, examination and manipulation of lesions involving several sub-regions of the hypopharynx or larynx may be problematic in some cases even with this endoscope. The authors present the application of modified Weerda laryngoscopes with asymmetric spatula length in addition with four cases. The retrocricoid region, the distal part of the posterior hypopharyngeal wall and the proximal part of the esophagus can be easily visualized with this device. The modifications allow the introduction of new surgical techniques by increasing the number of applied microsurgical devices and their maneuverability. Orv Hetil. 2019; 160(7): 264–269

Fiberoszkóppal végzett funkcionális nyelésvizsgálat bevezetése és indikációs körének kiterjesztése klinikánkon [Introduction of fiberoptic endoscopic evaluation of swallowing and increase of the range of indications in our department]

A dysphagia a nyelési folyamat előkészítő vagy transzportzavaraiból adódó betegség. A laesio helye szerint oropharyngealis és oesophagealis dysphagiát különböztetünk meg. A fül-orr-gégészeti szakvizsgálat az oropharyngealis fázist érintő eltérésekre koncentrálódik, ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy a dysphagia okának differenciáldiagnosztikája, kivizsgálása és kezelése sokszor multidiszciplináris szemléletet és együttműködést igénylő, komplex feladat. A Szegedi Tudományegyetem Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinikáján fiberoszkóppal végzett funkcionális nyelésvizsgálati módszer (FEES) került bevezetésre, melynek segítségével a fül-orr-gégészeti és a neurológiai eredetű nyelészavarok vizsgálata, illetve a betegek nyelésminőségének objektív elemzése is lehetővé vált. A FEES olyan, minimálisan invazív eljárás, melynek segítségével a nyelés oropharyngealis fázisa vizualizálható, a dysphagiát okozó anatómiai eltérések vagy beidegzési zavarok is azonosíthatók, így a vizsgálat a későbbi betegrehabilitációban szintén meghatározó szerepet játszhat. Közleményünkben fej-nyaki daganat miatt parciális gége- és garatműtéten átesett és légúti szűkület miatt operált betegeinknek, illetve a Neurológiai Klinikával létrejött együttműködéssel a különböző neurológiai eredetű, oropharyngealis nyelészavarral küzdő pácienseknek a vizsgálatai során szerzett tapasztalatainkról számolunk be. Orv Hetil. 2023; 164(46): 1817–1823