Mitokondrium, oxidatív stressz és öregedés

A z ötvenes években látott napvilágot az öregedés szabad gyökös elmélete, amely szerint a metabolikus útvonalak által termelt reaktív oxigénvegyületek lényeges szerepet kapnak az öregedés folyamatában. A teória később, a mitokond - rium reaktív oxigénvegyületek fő forrásaként történő azonosításával, módosításra került és az öregedés mitokondriá - lis elmélete néven vált ismertté. Ezt követően felvetették egy öregedési „ördögi kör” meglétét, amely szerint a mito - kondriális respiráció során képződő reaktív oxigénvegyületek károsítják a mitokondriális DNS-t, a mitokondriális funkciókat. A mitokondriális diszfunkció következtében megnő a termelődő reaktív oxigénvegyületek mennyisége. Ez az „ördögi kör” a mitokondriális DNS- mutációk felszaporodását válthatja ki, amely öregedéshez vezethet. A kö - zelmúltban létrehozott mtDNS-mutátor egerek mitokondriális DNS-replikációjáért felelős DNS-polimeráz γ exo - nukleáz aktivitását elrontották. Ennek következtében a mitokondriális DNS-ben a szomatikus mutációk száma megnövekedett és egy öregedő fenotípus alakult ki. Érdekes módon a mutáns egerekben sem emelkedett reaktívoxi - génvegyület- termelést , sem oxidatív károsodást nem tapasztaltak, amelyek erősen megkérdőjelezték az „ördögi kör” meglétét

A BGE első évfolyamos egyetemi hallgatóinak intézményválasztási és nyelvtanulási motivációi

A BGE Idegen Nyelvi és Kommunikációs Intézete 2020 szeptemberében nagymintás felmérést végzett az egyetem újonnan felvett hallgatói körében. Arra voltunk kíváncsiak, hogy hallgatóink miért választják intézményünket továbbtanulásuk célpontjául és hogy milyen motivációkkal és elvárásokkal kezdik meg nyelvi tanulmányaikat. Cikkünk e felmérés eredményeit és annak implikációit taglalja: kitérünk arra, hogy milyen tényezők motiválják első éves hallgatóink intézményválasztását és hogy mennyire fontos számukra a nyelvtanulás lehetősége az egyetemen; megvilágítjuk, hogy tanulmányaik alatt és azt követően hosszabb távon milyen céljaik vannak nyelvtanulásukat illetően, valamint leírjuk, hogy mely nyelvek a legnépszerűbbek körükben. A magyar gazdasági felsőoktatásra jellemző és intézményspecifikus adataink bemutatása hasznos támpontként szolgálhat más hazai és külföldi intézmények nyelvoktatási politikájának kialakításához

A kooperáció fejlesztése a felsőoktatásban a portfóliómódszer segítségével:: hallgatói attitűdváltozás egy kérdőíves vizsgálat eredményeinek tükrében

Employers expect that those entering the world of work including recent university graduates are equipped with the skills necessary for working in groups and teams. Therefore, training institutions – including higher education – try to adapt to this expectation. At the language courses offered at Budapest Business School Faculty of Finance and Accountancy , students’ cooperation skills are developed hand in hand with their foreign language skills. Since foreign language learning is mostly carried out through in-class group activities, language classes provide ample and natural opportunities for addressing the improvement of cooperation skills. As part of foreign language instruction at Budapest Business School Faculty of Finance and Accountancy, students’ cooperation skills are developed with the help of the portfolio method through tasks to be completed in groups. The present paper (1) provides an account of the way our research sought to make students’ attitudes to cooperation measurable, and (2) describes whether it was possible to achieve some improvement in our students’ attitude to cooperation through assignments used as part of the portfolio method applied in our research. In this paper, first the theoretical background is presented with a detailed description of the concepts of “team” and “skill”. Then, based on the literature, the cognitive and non-cognitive sub-skills enabling successful implementation of team cooperation are presented. Finally, the paper introduces our own questionnaire used for measuring cooperation as well as the results of this empirical study. From our data it appears that the portfolio method in its current form only slightly improves students’ attitude to cooperation and only modestly develops cooperation skills in teams, which necessitates the reconsideration and revising of the portfolio tasks applied in the scope of this study.A munkaadók csoportban és csapatban végzett tevékenységek ellátását várják el a munka világába belépőktől, így az egyetemi friss diplomásoktól is. A képzőhelyek – beleértve ebbe a felsőoktatást is – igyekeznek ehhez az igényhez alkalmazkodni. Ezt elősegítendő a nyelvi készségek mellett a Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számviteli Karának szaknyelvóráin a hallgatók kooperációs készségét is fejlesztjük: mivel az idegennyelv-tanulás amúgy is gyakran csoportfeladatokon keresztül valósul meg, ezeken az órákon a kooperációs készség fejlesztése szinte természetesen adódik. Hallgatóink kooperációs készségének fejlődését portfóliómódszer keretében alkalmazott, csoportokban elvégzendő feladatokkal segítettük elő. Jelen tanulmányunk azt veszi górcső alá, hogy hallgatóink nyelvórai keretek közötti együttműködési hajlandóságát milyen módon tettük mérhetővé, és hogy az általunk alkalmazott portfóliómódszer keretében használt feladatok segítségével szaknyelvórai keretek között sikerült-e pozitív attitűdváltozást előidézni hallgatóink kooperációs hajlandósága terén. Cikkünk bemutatja a releváns elméleti hátteret, leírja a „csapat” és a „készség” fogalmát, majd a szakirodalom alapján részletezi azokat a kognitív és non-kognitív alkészségeket, amelyekkel csapatban végzett tevékenységek során a kooperáció sikeres megvalósítása lehetséges. Végül bemutatjuk a kooperáció mérésére használt, saját készítésű kérdőívünket és empirikus vizsgálatunk eredményeit. Adatainkból az rajzolódik ki, hogy a portfóliómódszer jelenlegi formájában csak kis mértékben alkalmas arra, hogy a hallgatók kooperációhoz való hozzáállását pozitív irányba mozdítsa el, illetve hogy kooperációs készségeiket fejlessze, így átdolgozását érdemes fontolóra venni

Helyzetkép a tanulói autonómiáról a digitális oktatás idején: : egy kérdőíves felmérés eredményei

In the spring of 2020, the COVID-19 pandemic in Hungary necessitated that ICT-based teaching be introduced in university education. This resulted in students having less interaction with their peers and instructors, which took place via unknown platforms. Students’ performance and the organization of their studies has also been impacted as in this situation they were partly left on their own devices. With the help of a self-developed questionnaire, the present paper provides a snapshot about the extent to which Hungarian university students were capable of coping with challenges posed by autonomous learning and the organization of studies in the above period. Our results show that students’ autonomous learning behaviour and attitudes vary greatly in numerous areas. Instructors may contribute to improving the situation by facilitating students’ motivational mechanisms and decision-making capacities.2020 tavaszán a COVID-19 járvány miatt szükségessé vált kényszertávoktatásnak köszönhetően a hallgatók társaikkal és oktatóikkal is kevesebb interakciót folytattak, és ez sem az ismert kommunikációs csatornákon történt. Ezért a hallgatók tanulmányi kötelezettségeik teljesítése és tanulásuk megszervezése terén részben magukra maradtak. Tanulmányunk egy kérdőíves felmérés segítségével pillanatképet ad arról, hogy ezen időszak alatt az egyetemi hallgatók mennyire sikeresen tudtak megfelelni az autonómia jelentette kihívásoknak, és megszervezni saját tanulásukat. Adataink szerint a vizsgált hallgatók autonóm tanulási viselkedése és attitűdje számos téren lényeges különbözőségeket mutat. Erre tekintettel az oktatók segítsége a hallgatók motivációs és döntéshozatali mechanizmusai terén szükséges

Composition of the redox environment of the endoplasmic reticulum and sources of hydrogen peroxide

The endoplasmic reticulum (ER) is a metabolically active organelle, which has a central role in proteostasis by translating, modifying, folding, and occasionally degrading secretory and membrane proteins. The lumen of the ER represents a separate compartment of the eukaryotic cell, with a characteristic proteome and metabolome. Although the redox metabolome and proteome of the compartment have not been holistically explored, it is evident that proper redox conditions are necessary for the functioning of many luminal pathways. These redox conditions are defined by local oxidoreductases and the membrane transport of electron donors and acceptors. The main electron carriers of the compartment are identical with those of the other organelles: glutathione, pyridine and flavin nucleotides, ascorbate, and others. However, their composition, concentration, and redox state in the ER lumen can be different from those observed in other compartments. The terminal oxidases of oxidative protein folding generate and maintain an "oxidative environment" by oxidizing protein thiols and producing hydrogen peroxide. ER-specific mechanisms reutilize hydrogen peroxide as an electron acceptor of oxidative folding. These mechanisms, together with membrane and kinetic barriers, guarantee that redox systems in the reduced or oxidized state can be present simultaneously in the lumen. The present knowledge on the in vivo conditions of ER redox is rather limited; development of new genetically encoded targetable sensors for the measurement of the luminal state of redox systems other than thiol/disulfide will contribute to a better understanding of ER redox homeostasis

Nyelvtanárok és idegen nyelven oktató szaktanárok nyelvvizsga-moratóriummal kapcsolatos véleményei: egy kérdőíves felmérés eredményei

A Covid–19-járványhelyzet hatására 2020 tavaszán hozott rendkívüli kormányrendelet értelmében több mint százezren vehették át diplomájukat nyelvvizsga-bizonyítvány megszerzése nélkül. Normál körülmények között ahhoz, hogy Magyarországon valaki diplomát szerezzen, minimálisan egy élő idegen nyelvből B2-es szintű komplex nyelvvizsgát kell tennie. A 2020-as rendelet hatására nyelvvizsga nélkül valóban sokak zárhatták le felsőoktatási tanulmányaikat, és léphettek be a munkaerőpiacra, az intézkedés megítélésével – tudomásunk szerint – viszont még nem foglalkoznak tanulmányok. Annak érdekében, hogy a nyelvvizsga-moratóriumról és a nyelvvizsga hiányában át nem vett diplomák kérdésköréről szóló vélekedéseket szakmai diskurzusba csatornázzuk, nagymintás kvantitatív vizsgálatot végeztünk. Kutatásunkban kérdőíves módszer (N = 769) segítségével különböző intézményekben oktató nyelvtanárok, illetve idegen nyelven oktató szaktanárok nyelvvizsgamoratóriummal kapcsolatos véleményeit mértük fel. Eredményeink azt mutatják, hogy a kérdőívet kitöltők jelentős része szakmai szempontok mentén megkérdőjelezhetőnek tartja a rendeletet, illetve szkeptikus annak gazdasági hatását és társadalmi igazságosságát illetően

Hallgatói visszajelzések a kényszertávoktatásra való átállásról és a digitális módszertani megújulásról az egyetemi szaknyelvoktatásban:: egy kérdőíves felmérés tanulságai

  This study explores university students’ perceptions on the introduction of emergency remote teaching in March 2020 and summarises related findings. The theoretical part of the paper discusses methodological renewal necessitated by the switch to digital education; more specifically, comprises willingness to learn autonomously and ICT in language education. The study describes how emergency remote teaching was introduced and practiced at Budapest Business School: it details what work forms were used during languages for specific purposes classes; to what extent students felt the given work forms were useful and effective; how the switch to digital education impacted students’ motivation to language learning; and what arrangements of digital education the students regarded the most effective. In addition to a number of conclusions, data collected seem to underpin the following: students unanimously require real-time interaction with educators and peers; those students who had online personal connections with their instructors remained more motivated; in their capacity as facilitators and as co-managers and co-supporters of the learning process, educators continue to assume a pivotal role in maintaining and increasing motivation.Kutatásunk célja, hogy a 2020 márciusában történt digitális munkarendre való átállással kapcsolatos felsőoktatási hallgatói tapasztalatokat felmérjük és a vonatkozó következtetéseket levonjuk. Tanulmányunk elméleti részében kitérünk a digitális átálláshoz szükséges módszertani megújulásra: így foglalkozunk az autonóm tanulási hajlandósággal, valamint az információs és kommunikációs technológia alkalmazásával. Kutatásunk kapcsán leírjuk, hogy a Budapesti Gazdasági Egyetemen hogyan valósult meg a digitális átállás: milyen oktatási környezetben tanultak a szaknyelvi órákon; a hallgatók mennyire érezték hasznosnak az ilyen formájú oktatást; milyen hatással volt a digitális átállás a diákok tanulási motivációjára; a hallgatók véleménye szerint milyen lenne a digitális oktatás leghatékonyabb formája. Számos egyéb megállapítás mellett adatainkból világosan kirajzolódik: a hallgatók egyöntetűen igénylik a valós idejű interakciót az oktatókkal és társaikkal; azon hallgatók, akik személyes kapcsolatot ápoltak az oktatójukkal, motiváltabbak maradtak; az oktatóra kiemelt szerep hárul a motiváció fenntartásában és növelésében facilitátorként, valamint a tanulási folyamat részbeni irányítójaként és támogatójaként