A testedzésfüggőség és a testkép vizsgálata fitneszedzést végző nők körében = Examination of exercise dependence and body image in female fitness exercisers

Háttér: A rendszeres testedzés fizikumra és mentális egészségre gyakorolt pozitív hatását számos vizsgálat alátámasztja, azonban egyes tanulmányok szerint a testedzésnek negatív következményei is lehetnek, például a testedzésfüggőség és a negatív testkép. Célkitűzés: Vizsgálatunk fő célja a testedzésfüggőség korrelátumainak felmérése volt fitneszedzést folytató nők körében. A kutatás keretében magyar nyelvre adaptált Testértékelési Skála (Body Appreciation Scale; BAS) pszichometriai vizsgálatát ugyancsak célul tűztük ki. Módszerek: Keresztmetszeti, kérdőíves, online adatgyűjtést alkalmazó vizsgálatunkban 1231 nő vett részt (átlagéletkor: 31,3 év; szórás = 7,83 év). Mérőeszközök: önbeszámolós antropometriai adatok (testsúly, testmagasság), a testedzés típusára és gyakoriságára vonatkozó kérdések, Testedzés Addikció Kérdőív, Testértékelési Skála. Eredmények: A konfirmatív faktoranalízis nem támasztotta alá a BAS egyfaktoros struktúráját (χ2(65) = 1496,81; p 90 = 0,128—0,140). Az elméleti alapon felállított négyfaktoros szerkezet viszont elfogadható illeszkedést mutatott (χ2(59) = 691,72; p 90 = 0,087—0,100; ∆χ2 = 805,09; ∆DF = 6; p < 0,0001). A kérdőív belső megbízhatósága jónak bizonyult (Cronbach-alfa = 0,91). Az edzések gyakoribb volta (β = 0,15; p < 0,001), a felsőfokú iskolai végzettség (β = 0,13; p < 0,001) és az idősebb életkor (β = 0,09; p = 0,001) a test kedvezőbb, míg a nagyobb mértékű észlelt súlyfelesleg a test kedvezőtlenebb (β = —0,40; p < 0,001) értékelését jelezte előre. A testedzésfüggőség kockázatának prevalenciája 6,7%. A minta 62,4%-a nem függő, de problémás testedzőnek bizonyult. A testedzésfüggőség szempontjából veszélyeztetettek kisebb mértékű észlelt súlyfelesleggel bírnak (OR = 0,94; p = 0,014) és többet edzenek (OR = 3,19; p < 0,001), mint a testedzésfüggőség szempontjából tünetmentes társaik. Konklúzió: Eredményeink hozzájárulhatnak a testedzésfüggőség problémakörének jobb megismeréséhez, illetve az intervenciós programok kidolgozásához. | Background: The mental and physical benefits of regular exercise are well known; however, some forms of exercise may have negative consequences, such as exercise dependence and negative body image. Aims: The primary aim of the study was the examination of exercise dependence and its correlates among female fitness exercisers. The secondary aim of the study was the adaptation of the Body Appreciation Scale (BAS) into Hungarian and the examination of the psychometric properties of the scale. Methods: 1231 female fitness exercisers (mean age: 31.3 years, SD = 7.83 years) participated in this cross-sectional, online questionnaire based study. Applied measures were: self-reported anthropometric data (body weight and body height), questions related to the type and frequency of exercise, Exercise Addiction Inventory, and Body Appreciation Scale. Results: Result of the confirmatory factor analysis did not support the one-factor structure of the BAS (χ2(65) = 1496.81, p 90 = .128—.140). However, the theoretically-based four-factor structure provided acceptable fit indices (χ2(59) = 691.72, p 90 = .087—.100, ∆χ2 = 805.09, ∆DF = 6, p < .0001). The internal consistency of the scale was good (Cronbach’s alpha = 0.91). Higher frequency of exercise (β = .15, p < .001), higher level of education (β = .13, p < .001), and older age (β = .09, p = .001) predicted higher levels of body appreciation, while higher levels of perceived overweight predicted poorer body appreciation (β = —.40, p < .001). The prevalence rate of those who were at risk for exercise dependence was 6.7%, while further 62.4% of the sample was problematic but non-dependent exercisers. Those who were at-risk for exercise dependence reported less perceived overweight (OR = 0.94, p = .014) and exercised more (OR = 3.19, p < .001) than non-dependent exercisers. Conclusion: Our results contribute to the deeper understanding of this phenomenon and eventually to the development of effective intervention programs

A testedzésfüggőség és a testkép vizsgálata fitneszedzést végző nők körében = Examination of exercise dependence and body image in female fitness exercisers

Háttér: A rendszeres testedzés fizikumra és mentális egészségre gyakorolt pozitív hatását számos vizsgálat alátámasztja, azonban egyes tanulmányok szerint a testedzésnek negatív következményei is lehetnek, például a testedzésfüggőség és a negatív testkép. Célkitűzés: Vizsgálatunk fő célja a testedzésfüggőség korrelátumainak felmérése volt fitneszedzést folytató nők körében. A kutatás keretében magyar nyelvre adaptált Testértékelési Skála (Body Appreciation Scale; BAS) pszichometriai vizsgálatát ugyancsak célul tűztük ki. Módszerek: Keresztmetszeti, kérdőíves, online adatgyűjtést alkalmazó vizsgálatunkban 1231 nő vett részt (átlagéletkor: 31,3 év; szórás = 7,83 év). Mérőeszközök: önbeszámolós antropometriai adatok (testsúly, testmagasság), a testedzés típusára és gyakoriságára vonatkozó kérdések, Testedzés Addikció Kérdőív, Testértékelési Skála. Eredmények: A konfirmatív faktoranalízis nem támasztotta alá a BAS egyfaktoros struktúráját (χ2(65) = 1496,81; p 90 = 0,128—0,140). Az elméleti alapon felállított négyfaktoros szerkezet viszont elfogadható illeszkedést mutatott (χ2(59) = 691,72; p 90 = 0,087—0,100; ∆χ2 = 805,09; ∆DF = 6; p < 0,0001). A kérdőív belső megbízhatósága jónak bizonyult (Cronbach-alfa = 0,91). Az edzések gyakoribb volta (β = 0,15; p < 0,001), a felsőfokú iskolai végzettség (β = 0,13; p < 0,001) és az idősebb életkor (β = 0,09; p = 0,001) a test kedvezőbb, míg a nagyobb mértékű észlelt súlyfelesleg a test kedvezőtlenebb (β = —0,40; p < 0,001) értékelését jelezte előre. A testedzésfüggőség kockázatának prevalenciája 6,7%. A minta 62,4%-a nem függő, de problémás testedzőnek bizonyult. A testedzésfüggőség szempontjából veszélyeztetettek kisebb mértékű észlelt súlyfelesleggel bírnak (OR = 0,94; p = 0,014) és többet edzenek (OR = 3,19; p < 0,001), mint a testedzésfüggőség szempontjából tünetmentes társaik. Konklúzió: Eredményeink hozzájárulhatnak a testedzésfüggőség problémakörének jobb megismeréséhez, illetve az intervenciós programok kidolgozásához. | Background: The mental and physical benefits of regular exercise are well known; however, some forms of exercise may have negative consequences, such as exercise dependence and negative body image. Aims: The primary aim of the study was the examination of exercise dependence and its correlates among female fitness exercisers. The secondary aim of the study was the adaptation of the Body Appreciation Scale (BAS) into Hungarian and the examination of the psychometric properties of the scale. Methods: 1231 female fitness exercisers (mean age: 31.3 years, SD = 7.83 years) participated in this cross-sectional, online questionnaire based study. Applied measures were: self-reported anthropometric data (body weight and body height), questions related to the type and frequency of exercise, Exercise Addiction Inventory, and Body Appreciation Scale. Results: Result of the confirmatory factor analysis did not support the one-factor structure of the BAS (χ2(65) = 1496.81, p 90 = .128—.140). However, the theoretically-based four-factor structure provided acceptable fit indices (χ2(59) = 691.72, p 90 = .087—.100, ∆χ2 = 805.09, ∆DF = 6, p < .0001). The internal consistency of the scale was good (Cronbach’s alpha = 0.91). Higher frequency of exercise (β = .15, p < .001), higher level of education (β = .13, p < .001), and older age (β = .09, p = .001) predicted higher levels of body appreciation, while higher levels of perceived overweight predicted poorer body appreciation (β = —.40, p < .001). The prevalence rate of those who were at risk for exercise dependence was 6.7%, while further 62.4% of the sample was problematic but non-dependent exercisers. Those who were at-risk for exercise dependence reported less perceived overweight (OR = 0.94, p = .014) and exercised more (OR = 3.19, p < .001) than non-dependent exercisers. Conclusion: Our results contribute to the deeper understanding of this phenomenon and eventually to the development of effective intervention programs

Effects of a single aerobic exercise session on body image

Background and Objectives Most research on the effects of exercise on body image has concentrated on the benefits of regular exercise. However, some research has indicated that exercise has an immediate impact on body image. The aims of this study were to investigate the immediate effects of aerobic exercise in a fitness class and the at-home environment on body image, and to examine the impact of nutritional status (i.e., normal weight vs. overweight/obesity) and exercise addiction on these changes. Method 322 Hungarian women participated in the study with two different environmental conditions, fitness class condition (N = 155) and at-home video condition (N = 167). They completed the Body Appreciation Scale and Exercise Addiction Inventory before and after a one-hour aerobic exercise session. Self-report data on weight, height and exercise frequency were also collected. Results There were no significant differences between the fitness class and video groups in terms of age, educational level, BMI, body appreciation, exercise frequency and exercise addiction. We found that 7.5% (N = 24) of the participants were at risk for exercise addiction. Aerobic exercise had a significant positive effect on body appreciation (t(321) = 7.564, p < .001) independently from environment and nutritional status. Exercise addiction moderated the relationship between exercise and body image, the at risk for exercise addiction group showed the greatest improvement (F(1) = 3.252, p = .040). Conclusion The results indicate that even a one-hour aerobic exercise session has a positive effect on body image; this has important practical implications for intervention strategies and weight-loss treatments. | Elméleti háttér és célkitűzés Bár a legtöbb kutatás a rendszeres testedzés testképre gyakorolt pozitív hatására fókuszál, néhány vizsgálat eredménye a testedzés testképre tett azonnali hatására hívja fel a figyelmet. Jelen tanulmány célja az aerobik edzés testképre gyakorolt azonnali hatásának vizsgálata fitnesztermi és otthoni edzési körülmények között, továbbá a tápláltsági állapot (normális testsúly vs. túlsúly/elhízás) és a testedzésfüggőség potenciális moderátor szerepének vizsgálata az edzés és a testkép alakulása közötti kapcsolatban. Módszer A vizsgálatba aerobikedzést folytató nőket vontunk be (n = 322). A résztvevők egyik része edzőteremben folytatta a testgyakorlást (n = 155), másik része otthon végzett aerobik testedzést, video vagy DVD segítségével (n = 167). Mérőeszközök önbeszámolóval nyert testtömeg és testmagasság, a testedzés gyakoriságára vonatkozó kérdés, Testértékelési Skála, Testedzés Addikció Kérdőív. Az adatfelvétel az egyórás testgyakorlást megelőzően és azt követően történt. Eredmények Nem találtunk szignifikáns különbséget az edzőteremben és az otthonukban aerobik edzést folytató nők között az életkor, az iskolai végzettség, a BMI, a testértékelés, a testedzés gyakorisága és a testedzésfüggőség tekintetében. A válaszadók 7,5%-a (n = 24) esetében jelenik meg a testedzésfüggőség kockázata. Az egyórás testedzés szignifikáns, kedvező hatást gyakorolt a testképre (t(321) = 7,564; p < 0,001), amely hatás a testgyakorlás helyszínétől (edzőterem vs. otthon) és a tápláltsági állapottól függetlennek bizonyult. A testedzésfüggőség azonban moderálta a testgyakorlás és a testkép változásának kapcsolatát: a testedzést követően a testedzésfüggőség szempontjából veszélyeztetett csoportban mutatkozott meg a legnagyobb mértékű, pozitív irányú változás a testkép tekintetében (F(1) = 3,252; p = 0,040). Következtetés Eredményeink arra utalnak, hogy akár egy egyórás testgyakorlásnak is pozitív hatása lehet a testképre, amelynek jelentős gyakorlati implikációi vannak a testsúlycsökkentő kezelések szempontjából

A női és a férfiemlőrák standardizált incidencia- és mortalitásadatai Magyarországon 2000 és 2016 között

Bevezetés: A rákbetegségek incidencia- (gyakorisági) értékei világszerte, így Magyarországon is folyamatosan növe- kednek. Az emlőrákok előfordulása és kórlefolyása a két nemben azonban sajátosan különbözik. Célkitűzés: Célul tűztük ki, hogy megvizsgáljuk és értékeljük a női és a férfiemlőrák incidencia- és mortalitási (halálozási) adatait Magyarországon 2000 és 2016 között. Módszer: A Központi Statisztikai Hivatalból és a Nemzeti Rákregiszterből származó adatok standardizált, 100 000 főre számított feldolgozása. Eredmények: Magyarországon a vizsgált időszakban az emlőrákok gyakoriságának növekedése megközelítőleg ugyan- olyan mértékű (39%) volt, mint az összes ráké (34%). Az emelkedés jelentős: a 2016-ban 8,7% részarányú női emlőrák esetében 39%, a 0,22%-os részarányú férfiráknál 60%. Ezzel szemben a halálozási adatok jelentős mértékű csökkené- seket mutatnak mind az összes daganat, mind a női emlőrák vonatkozásában, míg a férfiemlőrák esetében a csökkenés nagyobb mértékű. A rosszindulatú daganatok incidenciája és a 2-es típusú diabetes mellitus (2DM) prevalenciája egyaránt magasan szignifikáns korrelációt mutatott az egy főre jutó bruttó nemzeti össztermék (GDP) értékének növekedésével. Új megfigyelés, hogy a 2DM-növekedés időben megelőzte a daganatok incidenciájának növekedését. Következtetés: A vizsgált időszakban a női és a férfiemlőrákok magyarországi gyakorisági és halálozási adatai a nemzetköziekhez hasonló tendenciákat mutatnak. A férfiemlőrákok sokkal ritkábbak, de kezelésük kevésbé hatékony. Új szempont, hogy a rosszindulatú daganatok gyakoribb megjelenésében a klinikailag kedvezőtlenebb 2DM százalékos arányának (prevalenciájának) emelkedése is jelentős tényező lehet az elhízáshoz kapcsolódva. A GDP növekedése kedvezően hathatott a halálozások csökkenésében a kedvezőbb gyógyítási és megelőzési feltételek megteremtésével. Ugyanakkor ennek a növekedésnek szerepe lehet az elhízással összefüggő 2DM prevalenciájának emelkedésében is

Combined dabrafenib and trametinib treatment in a case of chemotherapy-refractory extrahepatic BRAF V600E mutant cholangiocarcinoma: dramatic clinical and radiological response with a confusing synchronic new liver lesion

K

Alkalmas-e a kavitációs vízkezelés az algavirágzások csúcsainak letörésére? = Is Cavitation Water Treatment Suitable for Breaking the Peaks of Algal Blooms?

Egy kísérleti kavitációs berendezés tervezésével, létrehozásával és kisüzemi alkalmazásával a szennyezett vizek egyik lehetséges tisztítási módját vizsgáltuk. A kísérleti berendezés mobil kivitelű, és alkalmas különböző szennyezettségű vizek tisztítására. Bemutatjuk a kavitáció hatását különböző mikroszkopikus méretű élőlényekre. Először egy hígított zöldalgatenyészetet vizsgáltunk, megállapítottuk, hogy 16–32 perces kavitáció több mint 10–20%-kalcsökkenti a klorofillkoncentrációt és az ép sejtek arányát. Biológiailag bontható szennyvízzel kevert algás halastóvízben, kavitáció hatására a cianobaktériumok, ostoros algák mennyisége 40–80%-kalcsökkent, a zöldalgáknál minimális volt a csökkenés. Ezeknél a méréseknél síkszelepes, nagynyomású kavitációgenerátort alkalmaztunk. Bizonyítottuk,hogy a hajók ballasztvize és a szennyvizek mikrobiótája mennyiségének csökkentésére a kavitációs vízkezelés ígéretes megoldásnak tekinthető, de figyelemmel kell lenni arra, hogy csak elpusztul a mikrobióta, de nem tűnik el a vízből