Egy értelmes nyugdíjrendszer (Koncepcióvázlat)

A nyugdíjrendszerrel szemben megfogalmazható társadalmi elvárásokat a felosztókirovó rendszerek csak zavartalan demográfiai és gazdasági növekedés mellett képesek kielégíteni. Jelenleg ezek a rendszerek válsággal küzdenek, és 2010 után összeomlásuk várható, a nyugdíjba kerülő korosztályok rendkívül nagy létszáma miatt. Ezeket a ma 40–45 éves (és náluk fiatalabb) korosztályokat haladéktalanul át kellene vinni egy tőkésített nyugdíjrendszerbe. Ennek lehetőségét és feltételeit radikálisan új szempontból kell megközelíteni, összefüggésben az emberi gesztáció finanszírozásával, amelynek még nem alakult ki korszerű intézményrendszere. A nyugdíjvagyon befektetése a gesztáció, elsősorban az oktatás költségeinek megelőlegezésébe éppúgy előnyös lenne a nyugdíjbiztosítás és a gazdaság, mint a gesztációs terheket jelenleg viselő intézmények, a család és az állami költségvetés számára. Erre alapozva közgazdaságilag lehetségesnek mutatkozik a tőkésített rendszer bevezetése. Az alapvonásaiban felvázolt áttérési folyamat mintegy 15–20 évet venne igénybe

Alapnyugdíj és pontrendszer

Ez a tanulmány a Nyugdíj és Időskor Kerekasztal (NYIKA) keretében végzett közös kutatásunk eredményeinek összefoglalása, Augusztinovics Mária legutolsó munkáinak egyike. A NYIKA 2007 és 2009 közötti időszakban azt vizsgálta, hogy milyen változatokat tart lehetségesnek a működő nyugdíjrendszer elkerülhetetlen reformjának megvalósítására. Ezek között mi egy olyan rendszer kidolgozását javasoltuk, amelyben a társadalombiztosítási nyugdíj egy része alapnyugdíj, míg a másik rész egy szigorúan járulékfüggő nyugdíj lenne. Az alapnyugdíj bevezetése mindenekelőtt a végletes időskori szegénység elkerülését szolgálná, de egyúttal lehetővé tenné a munkát terhelő járulékok jelentős mértékű csökkentését is. A járulékfüggő nyugdíjat pontrendszerben terveztük, aminek célja a járulékok és a nyugdíjak közötti közvetlen kapcsolat megteremtése, valamint az automatikus indexálás megvalósítása. Emellett fontosnak tekintettük azt is, hogy egy ilyen rendszerben a biztosítottak minden életszakaszban felmérhetik, hogy mekkora az általuk már megszolgált várható nyugdíj mértéke. A számítási eredmények mutatják, hogy ez a rendszer megvalósítható és fenntartható lenne.* Journal of Economics Literature (JEL) kód: H55, J21, J26

Tipikus életpályák - Magyarország a rendszerváltás után = Model life-cycles - The case of Post-transition Hungary

A rendszerváltozás idején keresőkorú évjáratok gazdasági életpályáját vizsgáltuk. Megállapítottuk, hogy az iskolai végzettség döntő szerepet játszik a munkaerő piaci teljesítmény (foglalkoztatási esélyek, relatív kereseti szinvonal) alakulásában és ezen keresztül a relatív nyugdíjak szintjében. Mindezekben igen nagy mértékű differenciálódás következett be az elmúlt 15 évben. A rendszerváltozás óta kialakult alacsony foglalkoztatási szint következtében a 2010-es években nyugdíjba menő évjáratok átlagos relatív nyugdíjszintje alacsonyabb lesz, mint az idősebb nyugdíjasoké. Különösen vonatkozik ez a képzetlen (8 általánost vagy kevesebbet) végzett csoportra, amelynek számos tagja még a nyugdíj jogosultsághoz szükséges 20 évi szolgálati időt sem fogja tudni felmutatni. | The economic life-course of cohorts in active age at the time of transition has been investigated. One of the main findings is that educational attainment has been a decisive factor in determining labour market accomplishment (chances of being employed, relatíve level of wages) and through this in defining relative pensions. All these components of accomplishment have become heavily differentiated in the past 15 years. The low level of employment since transition will result in lower relative pensions in the 2010?s than enjoyed by older retirees. This is particularly true for those with 8 or less years of education, many of whom will not be able to prove 20 years of service, the required minimum for being pensionable