A házi gondozók kihívásai a Covid19 első hulláma alatt

Jelen tanulmány azt vizsgálja, hogy milyen kihívásokkal szembesültek a házi gondozók a Covid19 világjárvány első hulláma alatt. A vizsgálat alapját egy online kérdőíves kutatás képezte, melyet 551 házi gondozó töltött ki. A cikkben a járványügyi szigorítások gondozókra gyakorolt hatását a változásra fókuszálva elemezzük a következő kutatási kérdések mentén: Milyen változásokat érzékeltek a gondozók feladataikban és gondozottjaik létszámában a járványügyi intézkedések bevezetése előtt és az azt követő hónap között? Milyen változást tapasztaltak a gondozáshoz kapott segítségben a pandémia kitörése előtt és a járvány első hulláma alatt? Hogyan változott a gondozók szubjektív leterheltsége és stressz-szintje? A vizsgálat főbb megállapításai: a gondozók több mint fele számolt be az ellátotti létszám csökkenéséről (27%) vagy növekedéséről (25%). A megkérdezettek 75%-a érezte úgy, hogy a járvány kitörése óta többlettevékenysége keletkezett, leginkább a szociális segítés (50%), a mentális támogatás (42%) és a gondozási tevékenységek (30%) területén. A gondozók több mint kétharmada jelentős stressz-szintemelkedést érzékelt a veszélyhelyzet kihirdetése előttihez képest. Feladataik ellátáshoz a veszélyhelyzet kihirdetése előtt és utána is a legtöbb segítséget a kollégáiktól (80%) és a gondozottak családjaitól (50% körül) kapták a válaszadók

The Multifactorial Background of Helping Professionals’ Vital Exhaustion and Subjective Well-Being During the First Wave of COVID-19 in Hungary: A Cross-Sectional Study

Introduction: Vital exhaustion and the well-being of helping professionals are important issues regarding the sustainability of services, especially in a critical situation such as the COVID-19 pandemic. Aims: The purpose of this study was to investigate helping professionals’ vital exhaustion and well-being, concerning different groups of background variables during the COVID-19 pandemic. Methods: In the spring of 2020, Hungarian helping professionals (N = 931) were contacted with an online questionnaire. Results: Our results show that indicators of physical well-being are strongly associated with vital exhaustion and subjective well-being (sleeping quality (χ2 (2) = 251.062, p < .001); frequency of meals (χ2 (2) = 99.454, p < .001)). Health and social care workers were more exhausted than members of other helping professions (χ2(4) =37.782, p < .001). There were statistically significant negative correlations between the Vital exhaustion and Well-being Score and satisfaction with work conditions (rs(929) = -.418, p < .001), satisfaction with family life (rs(806) = -.342, p < .001) and its change (rs(807) = -.287, p < .001), family-work balance (rs(675) = -.444, p < .001) and its change (rs(786) = -.515, p < .001). In the prediction of the Vital Exhaustion and the Well-being Score, the addition of physical well-being indicators to the regression model led to the strongest increase in R2 of .344, p < .001. Conclusion: A clear and consensual framework for life and work provides security amid unpredictable external changes

The Representation of Japanese in American World War II Movies

The thesis can be divided into three main parts – Chapter 2 is giving a basis for detailed analysis by defining the term ‘Cinematic Orientalism’ and also giving a brief overview of the role of Orientalism in American society and moviemaking through relevant examples of earlier made movie classics; the main emphasis is put on three cultic characters of American movies, namely the figure of Fu Manchu, Charlie Chan and Mr. Moto. Chapter 3 is closely connected to the previous chapter, as it is dealing with the role of history in American film industry and how authentically filmmakers handle historical facts and how they reshape certain things in order to fulfill social expectations. The following two chapters are dealing with the depiction of Asian characters in American films, especially the ones that adapt the events of World War II military confrontations between the United States and Japan. In Chapter 4 the main focus is on the deteriorated demonic image of the Japanese, which shows the cruel, ruthless and brutal representation of the inscrutable Oriental. This negative depiction is put into contrast with the humanized picture of Asians, created several decades later by the Americans, in Chapter 5. Through this contrasting analysis we can have a full picture of the representation of Japanese in American war movies from the 1940s till nowadays.egyetemiangol nyelv és irodalo

Segítő foglalkozású szakemberek jólléte a COVID-19 járvány első hullámában – A vitális kimerültség többtényezős vizsgálata

Elméleti háttér: Az olyan válsághelyzetekben, mint a COVID-19, kiemelt hangsúlyt kell kapjon a segítő szakmákban dolgozó szakemberek pszichés támogatása a szolgáltatások fenntarthatósága és a kiégés megelőzése szempontjából. Különösen fontos a kiégés hátte- rében felismerhető vitális kimerültség mérése. Cél: Keresztmetszeti vizsgálatunk célja a segítő területen dolgozók vitális kimerültségének és ennek különböző háttérváltozókkal való összefüggéseinek vizsgálata a COVID-19 első hullámában. Módszerek: Online kérdő- ívünket az egészségügy, a szociális ellátás, az oktatás és a hitélet területén dolgozó szak- emberek (n = 931) töltötték ki. A kérdőív a vitális kimerültség felmérése mellett kitért a szociodemográfiai, fizikai (egészség-magatartással kapcsolatos), munkahelyi és családi jellemzők feltérképezésére. Eredmények: Megállapítottuk, hogy az egészségügyi és szociá- lis dolgozók kimerültebbek, mint mások (F(1, 929) = 16,801; p < 0,001). A vitális kimerült- ség alakulásában a következő változóknak tulajdoníthattunk nagyobb prediktív hatást: az alvás minőségének változása ( β = 0,292; p < 0,01), a család és munka egyensúlyának vál- tozása ( β = –0,238; p < 0,01) és a szubjektív egészségi állapot ( β = –0,201; p < 0,01). Közepes erősségű összefüggést láttunk az étkezések gyakoriságának változása és az alvásminőség változása között (χ2(4, n = 931) = 144,8; p < 0,001), valamint a család-munka egyensúly változása és az alvás minőségének változása között ( χ2(12, n = 788) = 171,4; p < 0,001). Következtetések: Az alvás megfelelő minőségének és mennyiségének, a rendszeres étkezés- nek és a fizikai aktivitásnak nemcsak megelőző szerepe, hanem stabilizáló ereje van akut krízisekben is. Az egyéni tényezőkön túl a munkáltatóknak is fontos szerepük van az al- kalmazottak jóllétének megőrzésében, hiszen a munkahelyi kommunikáció és a munka- körülmények is jelentős mértékben befolyásolják azt