„Szervezés és üzemgazdálkodás” – Egy gyakorlati folyóirat az 1920-as évek vezetői számára

A szerzők kutatásuk során a vezetés- és szervezéstudomány hazai fejlődésének feltárására tettek kísérletet. A két világháború közötti évtizedek első ilyen témájú, állandó folyóirata volt a Szervezés és üzemgazdálkodás, amely az újító tartalmak, a nemzetközi környezetbe való illeszkedés, illetve a gyakorló vezetők és tanácsadók közötti diskurzusteremtő szándék szempontjából is korszerűnek számított. A folyóirat egyedülálló vállalkozás volt a korabeli Magyarországon, amely azt tűzte ki céljául, hogy segítse egy formálódó szakmai közösség kialakulását. E tanulmány a folyóirat két évfolyamának tartalmát elemezi

A 20. századi magyar vezetőképzés, vezetés- és szervezéstudomány története

Az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok támogatásával működő kutatócsoportunk azt a célt tűzte maga elé, hogy a 20. századi magyar vezetés- és szervezéstudomány történetét dolgozza fel, beágyazva azt a korszak társadalom és gazdaságtörténetébe. E komplex feladat teljesítése során interdiszciplináris műhelyünkben közgazdász és történész kollégák dolgoztak együtt a kérdéskör feltárásán. Jelen kötet kutatói közösségünk egyik részkutatásának hároméves munkája eredményeit tartalmazza. Az összegző és résztanulmányok a vezetés- és szervezéstudomány magyarországi történetét, a szakma fejlődését, felsőoktatásban és vezetőképzésben való intézményesülését mutatják be, elhelyezve mindezt a társadalom- és gazdaságtörténet, illetve a nemzetközi tendenciák kontextusában. Reményeink szerint kutatásunk eredményei által nem csupán e tudományterületről tudunk meg többet, de alaposabb ismereteket szerezhetünk gazdaság és politika, gazdaság és társadalom változó viszonyairól is a vizsgált időszak Magyarországán

Természetes élőhelyekről és klinikai anyagból származó Trichoderma törzsek összehasonlító ökofiziológiai és molekuláris szintű vizsgálata = Comparative ecophysiological and molecular investigation of Trichoderma strains derived from natural habitats or clinical samples

A pályázat keretében szaprofita és klinikai mintákból izolált Trichoderma törzseket vizsgáltunk meg és hasonlítottunk össze. A potenciális virulenciafaktorok közül megfigyeltük a fiziológiás hőmérsékleti és pH tartományban való növekedés képességét, aminosavak egyedüli szénforrásként és nitrogénforrásként való hasznosítását, továbbá a vizsgált törzsek antifungális szerekkel szembeni rezisztenciáját. A proteázok tanulmányozása során kitűnt, hogy az enzimek aktívnak bizonyultak fiziológiás pH-n, és egyes törzsek 37 °C-on nagyobb mennyiségben szekretálták a vizsgált enzimtípusokat, mint 25 °C-on. Több törzs esetében a toxikus metabolitok termelésére való képesség is megfigyelhető volt. A szaprofita törzsekben dsRNS és dsDNS molekulákat mutattunk ki, ugyanakkor a klinikai izolátumok mentesnek bizonyultak ezen elemektől. ITS-szekvenciaanalízis segítségével reidentifikáltunk több klinikai izolátumot. A taxonómiai vizsgálatok céljából a törzsek izoenzimmintázata alapján dendrogrammot készítettünk. A mitokondriális DNS vizsgálata során megállapítottuk a törzsek mtDNS-ének méretét, valamint megvizsgáltuk RFLP-mintázatukat. Az ezen adatokból készített dendrogramm nyújtotta a legnagyobb felbontást a kísérletek során, azonban ennél a módszernél sem váltak el egymástól a szaprofita és a klinikai izolátumok a dendrogrammon. A kutatás folytatásaként nemzetközi együttműködésben megkezdtük a patogenitásért felelőssé tehető gének felkutatását génexpressziós vizsgálatok segítségével. | The aims of our project were to gain information about Trichoderma strains isolated either from natural environment or from clinical samples. Amoung the potencial virulence factors, the ability for growth at human physiological temperature and pH, the utilization of amino acids as both cabon and nitrogen sources, and the resistance to antifungal agents were investigated. The proteases seemed to retain their activity at physiological pH, and in some cases higher amounts were secreted at 37 °C than at 25°C. Moreover, the ability to produce toxic metabolites was also charasteristic for certain strains. From the extrachromosomal genetic elements, the presence of dsRNA and dsDNA molecules were detected in the saprophytic strains, while the clinical isolates were free from these elements. The reidentification of certain clinical strains was carried out by means of ITS sequence analysis. To study the taxonomic relationships, the types of isoenzyme patterns were determined and a dendrogram was prepared from the data. The size of the mitochondrial DNA of the strains were determined and the mtDNA RFLP patterns were investigated. The dendrogram developed form the mtDNA RFLP data had the highest discriminatory power in the experiments, nevertheless, the saprophytic and clinical isolates did not form separate clusters on the dendrograms. To continue the research, in an international collaboration we have started the investigation of pathospecific gene expressions

Historical storage cellars in Budapest : The architectural history and functional operation of an industrial building in 19th-century Hungary

The Kőbánya district of Budapest is situated on the eastern margins of the Hungarian capital city. Beneath Kőbánya there is an extensive limestone layer, in which tunnels and passages have been made, ‍some of which appear to date from the 13th century. In the 19th century, the limestone caverns of Budapest-Kőbánya were used for the refrigeration of perishable goods in large quantities. The caverns‍ represent one of Budapest’s historical industrial landmarks, although their architectural history has not been documented in full. This article analyses the architectural development of these evidently low-tech‍ facilities, while also exploring their significant role in the city’s urbanisation. The technical functions and structure of the system of caverns may be useful as a resource for society in the future when the supply‍ of fossil fuels runs out. The effectiveness of the caverns as places for refrigeration can be demonstrated through climatic calculations. The cavern system has significant energy capabilities, given that there is a‍constant air temperature throughout the year. The vast amount of geothermal energy could be used to cool heat pumps or heat exchangers. The results of measurements taken in preparation for this article are‍ presented