Linking health insurance databases with data from health status assessments and population censuses to identify factors influencing the efficiency of health care

A magyar lakosság egészségi állapotáról a legátfogóbb adatbázist a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) tartja fent. Az adatbázis elsősorban az egészségügyi ellátás finanszírozásához kapcsolódik, így nem tartalmaz a társadalmi-gazdasági státuszra, az életmódra és az attitűdre vonatkozó adatokat, amelyek jelentős hatással vannak az egészségi állapotra és az ellátás igénybevételére. Ezért csak az egészségbiztosítási adatbázisokat felhasználva nehezen valósítható meg a zavaró hatások figyelembevétele az ellátás hatékonyságának értékelésekor. Az adatok más adatforrásokkal történő összekapcsolásával azonban lehetőség nyílik a befolyásoló tényezők figyelembevételére is az elemzésekben, ami hozzájárul a rutinszerűen gyűjtött adatok intenzívebb és gyakorlati igényeket jobban kielégítő hasznosításához. Annak demonstrálására, hogy a hazai jogi és technikai feltételek mellett is lehetséges és hasznos a különböző adatforrások összekapcsolása két linkage study-t hajtottunk végre. Első vizsgálatunkban az Alapellátás-fejlesztési modellprogram keretében végzett Egészségi Állapot Felmérés adatait kapcsoltuk a NEAK szakellátási és gyógyszerfogyasztási adatbázisaihoz. A kapcsolt adatbázis alapján meghatároztuk, hogy a kezeletlen depresszió prevalenciája 27% volt a hipertóniás és/vagy diabeteses betegek körében, illetve a kezeletlen depresszió és a szekellátás fokozott igénybevétele között súlyosságfüggő, szignifikáns kapcsolatot találtunk. Becslésünk szerint a depresszió rendszeres szűrésével praxisonként 67 közepesen súlyos/súlyos kezeletlen esetet lehetne felfedezni a hipertóniás és/vagy diabeteses betegek körében. Ehhez 42 szűrés elvégzésére lenne szükség havonta. Eredményeink alapján indokoltnak tűnik az alapellátás szintjén megvalósuló rendszeres depressziószűrés a hipertóniás és/vagy diabeteses betegek körében. A másik vizsgálatunkban a NEAK háziorvosi teljesítményértékelési rendszerének hatékonyságát értékeltük, amely jelenleg nem veszi figyelembe a lakosság szociodemográfiai összetételét. Az indikátorok korrigált változatának előállítása rávilágított, hogy a jelenlegi értékelés nem képes azonosítani a jobb teljesítményeket, ami miatt a finanszírozás 66%-a átlagos teljesítményű szolgálatokhoz kerül. Ezek alapján indokolt a jelenlegi teljesítményértékelési rendszer továbbfejlesztése. Összességében az eredmények alátámasztják, hogy a megfelelő adatkapcsolási módszerek alkalmazásával a meglévő NEAK adatok hasznosítása javítható. A kapcsolt adatbázisok másodlagos elemzése hozzájárulhat az egészségügyi kockázatok jobb értékeléséhez

Synthesis of Axially Chiral Carboxamides via Aminocarbonylation of Aryl and Vinyl Iodides with 2,2'-Diamino-1,1'-binaphthalene in the Presence of Palladium Catalysts

Palladium-catalysed aminocarbonylation of iodobenzene and 1-iodocyclohexene with both enantiomerically pure and racemic 2,2'-diamino-1,1'-binaphthalene (BINAM) asN-nucleophile was carried out. The mono- and dicarboxamide enantiomers possessing axial chirality were synthesised using (S-ax)-BINAM. In the possession of these reference compounds the partial chiral kinetic resolution of racemic BINAM was carried out using various optically active bidentate ligands such as (2S,4S)-BDPP, (2S,3S)-CHIRAPHOS and (R)-BINAP. It was revealed by chiral HPLC measurements that up to 10 % enantiomeric excess of carboxamides can be achieved in this way. Although with low enantioselection, enantioselectve aminocarbonylation was carried out for the first time

Exploring quality of care and social inequalities related to type 2 diabetes in Hungary: nationwide representative survey

K

Factors associated with practice-level performance indicators in primary health care in Hungary: a nationwide cross-sectional study

L

Association between the General Practitioner Workforce Crisis and Premature Mortality in Hungary: cross-Sectional Evaluation of Health Insurance Data from 2006 to 2014

L

Healthcare utilization and all-cause premature mortality in Hungarian segregated roma settlements: evaluation of specific indicators in a cross-sectional study

K

Determinants of Primary Nonadherence to Medications Prescribed by General Practitioners Among Adults in Hungary: cross-Sectional Evaluation of Health Insurance Data

L

Az indikátoralapú teljesítményértékelésre épülő forráselosztás hatékonysága Magyarországon a felnőtteket ellátó háziorvosi praxisokban = Resource allocation effectiveness of indicator-based performance monitoring in Hungarian primary care for adults

Absztrakt: Bevezetés: Magyarországon 2009-ben került kialakításra az alapellátási tevékenység értékelését célzó, országosan egységes indikátorrendszer, amely jól kiépített informatikai és jogszabályi háttérrel, illetve finanszírozási vonzattal működik. A jelenlegi teljesítményértékelési rendszer csak részben (a praxisok földrajzi elhelyezkedése tekintetében) veszi figyelembe azt, hogy a betegek ellátásának hatékonyságát háziorvostól független tényezők is befolyásolják, ugyanakkor az egészségbiztosító csak a háziorvost tudja hatékonyabb munkára ösztönözni többletfinanszírozási eszközével. Célkitűzés: Vizsgálatunk célja a praxisok teljesítményértékelési rendszerének módszertani továbbfejlesztése révén olyan indikátorok kialakítása volt, amelyek alkalmasak a teljesítménynek a háziorvos által nem befolyásolható praxisjellemzőktől független értékelésére. Módszer: A felnőtteket ellátó háziorvosi praxisok hatékonyságának jellemzésére kidolgozott 12 NEAK-indikátor 2016. júniusi adatait elemeztük. A praxisjellemzők (az ellátottak kora, neme, a praxisokhoz tartozók relatív iskolázottsága, a praxis megyéje, településtípusa) hatásaitól megtisztított indikátorokat alakítottunk ki. A háziorvosok teljesítményének az országos referenciaszinttől való eltéréseit statisztikai teszttel értékeltük. A jelenlegi és a korrigált indikátorokon alapuló értékelés alapján történő teljesítmények összevetésével elemeztük a monitoringnak és a kapcsolódó többletfinanszírozás felhasználásának megfelelőségét és átalakításának lehetőségeit. Eredmények: A jelenlegi teljesítményértékelési rendszer a többletfinanszírozás 34,46%-át hasznosítja a háziorvosi munka hatékonyságának elismerésére, a finanszírozás nagy része a teljesítmények konzerválását szolgálja. Emellett nem képes minden olyan teljesítmény azonosítására, amely lényegesen hatékonyabb az átlagnál, aminek következtében a jelenlegi többletfinanszírozás 8,83%-ának megfelelő összeg kifizetése marad el. Ha többletfinanszírozásban csak a praxisjellemzők alapján várhatónál szignifikánsan jobb teljesítményt nyújtó praxisok részesülnének, akkor az egy praxisban elérhető havi többletfinanszírozás 176 042 Ft-ról 406 604 Ft-ra növekedne. Következtetés: A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő által jelenleg működtetett értékelési rendszer kiegészítése a praxisjellemzőkre korrigált indikátorok alkalmazásával a jelenlegi monitoringnak és rendelkezésre álló finanszírozás felhasználásának hatékonyságát javítaná. Orv Hetil. 2019; 160(39): 1542–1553. | Abstract: Introduction: The indicator-based performance monitoring and pay-for-performance system for Hungarian primary care was established in 2009, covering the whole country. It is based on a stable legal system and well operating information technology. Although, the health insurance system is able to facilitate the performance improvement only by the financing for general medical practices, the many times modified present system does not take into consideration (apart from the geographical location of practices) factors which determine the performance but cannot be influenced by general practitioners. Aim: The study aimed at renewing the indicator set and evaluation methodology in order to enable the monitoring to evaluate the performance of general medical practices independent of their structural characteristics. Method: Each adult care specific primary care performance indicator from June 2016 covering the whole country has been investigated. Indicators adjusted for structural practice characteristics (age and gender of patients; relative education of people provided; settlement type and county of the practice) have been computed. The difference between adjusted indicators and national reference values has been evaluated by statistical testing. Appropriateness of the present monitoring and financing system has been investigated by comparing the practice level presently applied and adjusted indicators to outline the opportunities to develop the present system. Results: The present monitoring allocates 34.46% of pay-for-performance resources for improving the performance of practices. The majority of resources supports the conservation of performance. Furthermore, the present system is not able to identify each practice with better than reference performance, withholding amount corresponding to 8.83% of pay-for-performance resources. If this financing were restricted to practices with significantly better than reference performance, the maximum of the financing a month in a practice would increase from 176 042 HUF (551 EURO) to 406 604 HUF (1274 EURO). Conclusion: Completing the performance monitoring system operated at present by the National Health Insurance Fund of Hungary with indicators adjusted for structural characteristics of the general medical practices, the resource allocation effectiveness could be improved. Orv Hetil. 2019; 160(39): 1542–1553

The impact of general practitioners' gender on process indicators in Hungarian primary healthcare: a nationwide cross-sectional study

The objectives of our study were (1) to investigate the association between gender of the general practitioner (GP) and the quality of primary care in Hungary with respect to process indicators for GP performance and (2) to assess the size of the gender impact.A nation-wide cross-sectional study was performed in 2016.The study covered all general medical practices in Hungary (n=4575) responsible for the provision of primary healthcare (PHC) for adults. All GPs in their private practices are solo practitioners.Multilevel logistic regression models were used to analyse the association between GP gender and process indicators of PHC, and attributable proportion (AP) was calculated.48% of the GPs (n=2213) were women in the study. The crude rates of care provided by female GPs were significantly higher for seven out of eight evaluated indicators than those provided by male GPs. Adjusted for practice, physician and patient factors, GP gender was associated with the haemoglobin A1c (HbA1c) measurement: OR=1.18, 95% CI (1.14 to 1.23); serum creatinine measurement: OR=1.14, 95% CI (1.12 to 1.17); lipid measurement: OR=1.14, 95% CI (1.11 to 1.16); eye examination: OR=1.06, 95% CI (1.03 to 1.08); mammography screening: OR=1.05, 95% CI (1.03 to 1.08); management of patients with chronic obstructive pulmonary disease: OR=1.05, 95% CI (1.01 to 1.09) and the composite indicator: OR=1.08, 95% CI (1.07 to 1.1), which summarises the number of care events and size of target populations of each indicator. The AP at the specific indicators varied from 0.97% (95% CI 0.49% to 1.44%) of influenza immunisation to 8.04% (95% CI 7.4% to 8.67%) of eye examinations.Female GP gender was an independent predictor of receiving higher quality of care. The actual size of the gender effect on the quality of services seemed to be notable. Factors behind the gender effect should receive more attention in quality improvement particularly in countries where the primary care is organised around solo practices

Influence of patient characteristics on preventive service delivery and general practitioners' preventive performance indicators: a study in patients with hypertension or diabetes mellitus from Hungary

L