Linking health insurance databases with data from health status assessments and population censuses to identify factors influencing the efficiency of health care

Abstract

A magyar lakosság egészségi állapotáról a legátfogóbb adatbázist a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) tartja fent. Az adatbázis elsősorban az egészségügyi ellátás finanszírozásához kapcsolódik, így nem tartalmaz a társadalmi-gazdasági státuszra, az életmódra és az attitűdre vonatkozó adatokat, amelyek jelentős hatással vannak az egészségi állapotra és az ellátás igénybevételére. Ezért csak az egészségbiztosítási adatbázisokat felhasználva nehezen valósítható meg a zavaró hatások figyelembevétele az ellátás hatékonyságának értékelésekor. Az adatok más adatforrásokkal történő összekapcsolásával azonban lehetőség nyílik a befolyásoló tényezők figyelembevételére is az elemzésekben, ami hozzájárul a rutinszerűen gyűjtött adatok intenzívebb és gyakorlati igényeket jobban kielégítő hasznosításához. Annak demonstrálására, hogy a hazai jogi és technikai feltételek mellett is lehetséges és hasznos a különböző adatforrások összekapcsolása két linkage study-t hajtottunk végre. Első vizsgálatunkban az Alapellátás-fejlesztési modellprogram keretében végzett Egészségi Állapot Felmérés adatait kapcsoltuk a NEAK szakellátási és gyógyszerfogyasztási adatbázisaihoz. A kapcsolt adatbázis alapján meghatároztuk, hogy a kezeletlen depresszió prevalenciája 27% volt a hipertóniás és/vagy diabeteses betegek körében, illetve a kezeletlen depresszió és a szekellátás fokozott igénybevétele között súlyosságfüggő, szignifikáns kapcsolatot találtunk. Becslésünk szerint a depresszió rendszeres szűrésével praxisonként 67 közepesen súlyos/súlyos kezeletlen esetet lehetne felfedezni a hipertóniás és/vagy diabeteses betegek körében. Ehhez 42 szűrés elvégzésére lenne szükség havonta. Eredményeink alapján indokoltnak tűnik az alapellátás szintjén megvalósuló rendszeres depressziószűrés a hipertóniás és/vagy diabeteses betegek körében. A másik vizsgálatunkban a NEAK háziorvosi teljesítményértékelési rendszerének hatékonyságát értékeltük, amely jelenleg nem veszi figyelembe a lakosság szociodemográfiai összetételét. Az indikátorok korrigált változatának előállítása rávilágított, hogy a jelenlegi értékelés nem képes azonosítani a jobb teljesítményeket, ami miatt a finanszírozás 66%-a átlagos teljesítményű szolgálatokhoz kerül. Ezek alapján indokolt a jelenlegi teljesítményértékelési rendszer továbbfejlesztése. Összességében az eredmények alátámasztják, hogy a megfelelő adatkapcsolási módszerek alkalmazásával a meglévő NEAK adatok hasznosítása javítható. A kapcsolt adatbázisok másodlagos elemzése hozzájárulhat az egészségügyi kockázatok jobb értékeléséhez