HYDROGEOPHYSICAL CHARACTERIZATION OF GROUNDWATER FORMATIONS BASED ON WELL LOGS: CASE STUDY ON CENOZOIC CLASTIC AQUIFERS IN EAST HUNGARY

Ground geophysical surveys can be effectively used for detecting and delineating shallow groundwater structures. For calculating the freshwater reserves, well-logging measurements need to be made in prospecting wells. In this paper, groundwater formations are evaluated using electric and nuclear logging data to extract the petrophysical and hydraulic parameters of aquifers and aquitards. To quantify the relative fractions of rock constituents, the effective porosity, shale content, water saturation and rock-matrix volumes should be estimated. The effective layer-thicknesses of permeable beds are of importance in locating the depth-intervals of water exploitation. The above parameters cannot be calculated reliably when the zone parameters such as cementation exponent, tortuosity factor, pore-water density and resistivity are not certain. With accurate petrophysical and zone parameters, an estimate can be given to hydraulic conductivity, which is one of the most important hydraulic rock properties in solving hydrogeophysical problems. First, a comprehensive interpretation method proposed by Professor János Csókás (1918-2000), former head of the Department of Geophysics, University of Miskolc, is used to give an estimate of hydraulic conductivity and critical velocity of flow without the need for grain-size data. Then, shale volume and hydraulic conductivity are determined separately by statistical factor analysis of well logs. Effective porosity, specific surface of grains and water saturation can be derived by well-known deterministic equations. Those of core measurements confirm the results of well log analysis. A set of detailed regression analyses is performed to specify the local regression relationships between the estimated parameters. It is also shown that there is a strong correlation between shale volume and hydraulic conductivity (and other quantities) and that the independent interpretation results are consistent. The advantage of the Csókás and factor analysis-based approaches is that instead of using a single well log, they utilize all types of well logs sensitive to the relevant petrophysical/hydraulic parameters for a more reliable hydrogeophysical characterization of aquifers

Logisztika 4.0 - Intelligens megoldások az elosztási logisztika optimalizálására – Intelligens elosztási logisztikai rendszerek : Logistics 4.0 – Intelligent designs in distribution logistics

Industry 4.0 and as a relation Logistics 4.0 is a popular and trending topic in these days – be it researches or business aspects for companies. As distribution logistics is also one of the most important and continuously optimized process of the market players there are significant advantages to be derived of using intelligent designs in it. To be able to make the right choices and decisions about utilizing these resources and optimizing the neccessary, expectable outcome it is inevitable to have the proper and comprehensive knowledge – whether it is a market leader who has the best knowledge and resources to use the relevant tools and technologies in their daily operation or a small player who has limited capabilities and only able to follow these. This gave me the reason to take a deep look into it. Kivonat Népszerű és sok lehetőséget rejtő téma napjainkban az Ipar 4.0 és az ehhez kapcsolódó Logisztika 4.0 – mind kutatási, mind hatékonyságnövelési szempontból a vállalatok részéről. Mivel az elosztási logisztika a legtöbb piaci szereplő számára egy kulcsfontosságú és folyamatosan optimalizált folyamat, jelentős előnyök származtathatók a releváns intelligens rendszerek alkalmazásából. Ahhoz, hogy egy vállalat – legyen szó piacvezető, fenti technológiákat alkalmazó vagy kisebb, éppen csak azokkal ismerkedő piaci szereplőről – megfelelő döntést tudjon hozni ezen lehetőségek kiaknázásáról elengedhetetlen azok ismerete, a befektetett erőforrások és a várható előnyök optimalizálása. Kulcsszavak: Ipar 4.0, elosztási logisztika, digitalizáció, intelligens logisztika. &nbsp

Boldogság tényezők a pedagógusok munkájában

Háttér és célok A munkahelyi jóllét és boldogság empirikus kutatása egyre nagyobb teret nyer már hazai viszonylatban is. Jelen kutatás a magyar pedagógusok munka során átélt boldogságának legfőbb dimenziói és jellemzői feltárását tűzte ki célul kvalitatív és kvantitatív módszerrel. Módszer A vizsgálat részeként 297 pedagógus „Mikor él át/érez boldogságot a munkája során?” nyílt kérdésre adott válaszai, valamint Lyubomirsky és Lepper (1999) nevével fémjelzett, Szubjektív Boldogság Skálán (Subjective Happiness Scale) kapott eredményei kerültek feldolgozásra. Eredmények A szöveges válaszok tartalomelemzése során négy fő dimenzió rajzolódott ki. A pedagógus munka-boldogság élményében a legmarkánsabb meghatározók az eredményesség és siker tényezője, a munkájukra vonatkozó értékelés és visszajelzés, a munkaélményt jelentő tényezők, valamint a társas kapcsolatok. A vizsgált háttérváltozók (pl. a nem, az elégedettség, a munkastressz, az egészségi és családi állapot) közül több is értelmezhető kapcsolatot mutat a Szubjektív Boldogság Skála globális boldogság mutatójával. Következtetések Eredményeink ismeretében, különböző, pozitív pszichológiai intervenciós lehetőségeket is számba véve, gyakorlati megfontolásokat teszünk a munkahelyi jóllét és boldogság növelése érdekében. Ezen javaslatok nemcsak specifikusan a pedagógusok, de más munkakörben dolgozók szempontjából is relevánsak lehetnek

A Rövidített Pozitív Élmények Feldolgozási Módjai Skála magyar változatának reliabilitás- és validitásvizsgálata

Elméleti háttér: A pozitív élmények átélése során megjelenő érzéseinket különböző módokon dolgozhatjuk fel. Különbséget tehetünk az élmények intenzitását növelő és csökkentő reakciók között. Cél: Tanulmányunkban bemutatjuk a Rövidített Pozitív Élmények Feldolgozási Módjai Skála magyar változatának (WOSC-H) reliabilitás- és validitásvizsgálatát. A kérdőív azokat a kognitív és viselkedéses reakciókat vizsgálja, amelyeket pozitív élmények átélése közben adhatunk. Módszer: Keresztmetszeti vizsgálatunkban 596 fő (296 férfi, 300 nő) töltötte ki a kérdőívcsomagot. A skála validitásának vizsgálatára a boldogsággal kapcsolatos orientáció, az élettel való elégedettség, illetve a vitalitás mérőeszközeit alkalmaztuk. Eredmények: A skála főkomponens-elemzése két komponens jelenlétét mutatta: a pozitív élményekbe Bevonódó, illetve a pozitív élményektől Eltávolodó élményfeldolgozást. A kérdőív megfelelő reliabilitású, azonban a kétkomponensű modell illeszkedési mutatói csak közepes szintűek. Az egyes faktorok az elvárt irányú összefüggést mutatták a validálóskálákkal. Következtetések: Összességében a skála a pozitív élményekre adott reakciók megbízható és valid mérőeszközének bizonyult. | Background: Our emotions during positive experiences can be processed in different ways. We can make a distinction between reactions that increase and reactions that decrease the intensity of the experience. Aim: The aim of our study was to present the adaptation of the Hungarian version of the Abridged Ways of Savoring Checklist (WOSC). This scale measures the potential cognitive and behavioral responses during positive experiences. Method: Data from our cross-sectional study (N = 596, 296 male, 300 female) are analyzed. To examine the validity of the scale, we used instruments measuring orientation to happiness, satisfaction with life, and vitality. Results: The principal component analysis revealed 2 components: savoring positive experiences versus dampening positive experiences. The reliability of the scale is good, but the goodness of fit of the two-component model was weak. The validity of the scale proved to be adequate: savoring positive experiences goes with higher level of positive mental health indicators, while dampening positive experiences goes with lower level of positive mental health indicators. Conclusions: The Hungarian version of WOSC is a useful measure of the reactions during positive experiences

Toxicological and Medical Aspects of Aspergillus-Derived Mycotoxins Entering the Feed and Food Chain

L