Betegjogok etnikai metszetben

Absztrakt Bevezetés: Egészség- és betegségtudatunk kulturálisan meghatározott, etnikai és vallási szocializációnk az egészségüggyel kapcsolatos attitűdjeinket is alakítja. A többségi társadalom normáin alapuló betegjogok és betegkötelezettségek a mindennapi gyakorlat során többször szembekerülnek a roma népesség kisebbségi normáival. Célkitűzés: A szerzők célja annak feltárása, hogy a roma népesség egészségügyi ellátása során milyen ütközési pontok merülnek fel a betegjogokkal, valamint a betegkötelezettségekkel kapcsolatban. Módszer: A tanulmányban részben orvosantropológiai és szociológiai tanulmányok eredményeit, részben több mint 40, egészségügyi dolgozók számára tartott betegjogi kurzus tapasztalatait használták fel. Eredmények: A kulturális meghatározottságból, az alacsony társadalmi státuszból fakadó tényezők, valamint a kisebbségi létből eredő szociálpszichológiai mechanizmusok egyaránt alakítják az egészségügyi ellátás szituációit, valamint a betegjogok és kötelezettségek érvényesülését. Következtetések: Az egészségügyi dolgozók és a roma páciensek közötti félreértések többsége elsősorban a kulturális különbségek ismeretének hiányában gyökerezik, ezért is tartják a szerzők kiemelt fontosságúnak a transzkulturális szemléletmód, valamint a romológiai ismeretek népszerűsítését az egészségügyi alap- és továbbképzések során. Orv. Hetil., 2016, 157(18), 712–717

A végrehajtó funkciók zavara afáziában

Háttér és célok Újabb eredmények szerint afáziában a nyelvhasználati képesség diszfunkciójához a végrehajtó funkciók zavara is társulhat. A végrehajtó funkciók a nyelvi feldolgozórendszer működésében is szerepet játszhatnak. Kutatásunkban afáziával diagnosztizált személyeknél vizsgáltuk a munkamemória frissítését és két gátlófunkciót (a válaszalapú konfliktus és a reprezentációs konfliktus feloldását), illetve ezek összefüggését a nyelvi teljesítménnyel. Módszer A vizsgálatban nyolc afáziával diagnosztizált, a frontális lebeny sérülését mutató személy, illetve a hozzájuk korban, nemben és iskolázottságban illesztett egészséges kontrollszemély vett részt. A végrehajtó funkciók vizsgálatára három feladatot használtunk: a Stop Signal, a Nem-verbális Stroop- és az N-back feladatokat. A nyelvi képességeket az afázia diagnosztikájában általánosan alkalmazott teszteken kívül a TROG Nyelvtani Szerkezetek Megértése teszttel mértük. Eredmények Eredményeink a válaszalapú konfliktus gátlásának és a munkamemória frissítésének zavarát mutatták afáziában. Tendenciaszintű összefüggést találtunk a nyelvtani szerkezetek megértése és a munkamemória frissítése között, nem találtunk azonban öszszefüggést a megértés és a gátlási mutatók között. Konklúzió Afáziában a frontális lebeny sérülése esetén a nyelvi problémák mellett a végrehajtó funkciók, azon belül a válaszalapú konfliktus feloldásának és a frissítési folyamatoknak, illetve a munkamemória megtartó funkciójának sérülése is megfigyelhető. A frissítési funkciók sérülése a nyelvi feldolgozórendszer működését is érintheti

Does rhythmic priming improve grammatical processing in Hungarian‐speaking children with and without developmental language disorder?

Research has described several features shared between musical rhythm and speech or language, and experimental studies consistently show associations between performance on tasks in the two domains as well as impaired rhythm processing in children with language disorders. Motivated by these results, in the current study our first aim was to explore whether a short exposure to a regular musical rhythm (i.e., rhythmic priming) can improve subsequent grammatical processing in preschool-aged Hungarian-speaking children with and without developmental language disorder (DLD). Second, we investigated whether rhythmic priming is specific to grammar processing by assessing priming in two additional domains: a linguistic but non-grammatical task (picture naming) and a non-linguistic task (nonverbal Stroop task). Third, to confirm that the rhythmic priming effect originates from the facilitating effect of the regular rhythm and not the negative effect of the control condition, we added a third condition, silence, for all the three tasks. Both groups of children showed better performance on the grammaticality judgment task in the regular compared to both the irregular and the silent conditions but no such effect appeared in the non-grammatical and non-linguistic tasks. These results suggest that (1) rhythmic priming can improve grammatical processing in Hungarian, a language with complex morphosyntax, both in children with and without DLD, (2) the effect is specific to grammar and (3) is a result of the facilitating effect of the regular rhythm. These results could motivate further research about integrating rhythmic priming into traditional speech-language therapy

“The dog chase the cat”: Grammaticality judgments by Hungarian-speaking children with language impairment

In a previous study of language production, a group of Hungarian-speaking children with language impairment (LI) committed a larger number of errors than typically developing peers on verb inflections that mark person, number, tense, and definiteness (Lukács et al. 2009b). However, the error forms produced often differed from the correct form by only a single dimension (e.g., person, number, tense, or definiteness) with no single dimension proving consistently problematic. In the present study, we sought to determine whether a similar pattern applied to the children’s understanding of verb inflections, as reflected in a grammaticality judgment task. We compared the performance of 17 Hungarian-speaking children with language impairment (LI) between ages 8;0 and 11;9 with typically developing children between 6;10 and 11;1 years individually matched on receptive vocabulary raw scores (VC) and also to a control group of children matched on chronological age (AC; between 8;1–12;1). We obtained grammaticality judgments for 68 sentences, including 56 ill-formed sentences that contained a single error of person, number, tense, definiteness, or morphophonology. As the AC group performed at ceiling, the analysis focused on comparisons between the LI and VC groups. Besides comparing accuracy scores in the two groups, we tested how well performance could be predicted by a test of grammatical comprehension (TROG) and a measure of nonword repetition ability obtained prior to the administration of the grammaticality judgment task. There were no significant group differences in the accuracy of grammaticality judgments. Both groups recognized well-formed sentences, and agreement errors of number, person or definiteness, significantly more accurately than tense or morphophonological errors. Although there was no difference between performance levels of the LI and the VC groups, we found differences between the two groups in the types of measures that were most closely tied to performance on the grammaticality judgment task. Performance in the LI group was strongly associated with nonword repetition span, while in the VC group, TROG performance was associated with grammaticality judgment performance. These results suggest that the same level and pattern of performance can be supported by different background mechanisms in typical and atypical language development

Kapcsolati nagytőkések?

A Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Társadalomtudományi Tanszékének kutatócsoportja a hazai ápolók komplex szocioökonómiai státuszának feltárását tűzte ki célul, melynek részét képezte kapcsolati erőforrásaik vizsgálata. Jelen elemzés az ápolók társas környezetének leírására, kapcsolati erőforrásainak azonosítására koncentrál a társas támogatás, valamint a státuszeléréshez szükséges erőforrások operacionalizálásán és leírásán keresztül. Az ápolók kapcsolathálózati jellemzői összevetésre kerültek egy 2015-ben felvett országos reprezentatív felmérés eredményeivel. 2016-ban összesen 682 ápoló töltötte ki értékelhető módon kérdőívünket, melyből jelen tanulmány az érvényesség kritériumai miatt 554 fő (és 3740 alter) válaszait elemzi. A mintát a lakóhely megyéjére, illetve az egészségügyi végzettség típusának a lakóhely régión belüli eloszlására súlyoztuk. A megkérdezett ápolók az országos reprezentatív, aktív korú mintával összehasonlítva szignifikánsan több erős kapcsolattal rendelkeznek, kevésbé zárt kapcsolathálózattal bírnak, több bizalmas kötésük van, valamint több gyenge kapcsolattal rendelkeznek. Habár az ápolók jellemzően alacsonyabb státuszú családokból rekrutálódnak, és jövedelmi helyzetük sem kedvező, kapcsolati erőforrásaik a hozzájuk hasonló háttérrel bíró társadalmi csoportokhoz mérten gazdagabbak. Az ápolói foglalkozás jellege – azaz, hogy nagyobb társadalmi beágyazottsággal, több és széleskörűbb ismeretséggel jár –, képes kompenzálni a társadalmi státusz egyéb tényezőiből fakadó hátrányokat