Infantilis haemangioma: klinikai és demográfiai jellemzők, kezelésében és gondozásában szerzett tapasztalatok az SZTE Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinikán

Absztrakt: Bevezetés: Az infantilis haemangioma a leggyakoribb csecsemő- és kisdedkori vascularis tumor; speciális, különleges klinikai lefolyásának, magas spontán remissziós hajlamának köszönhetően általában nem igényel bőrgyógyászati kezelést. A tumorok 10–15%-a azonban komoly szövődményeket okozhat, ezen utóbbi esetek speciális kezelést és szoros utánkövetést igényelnek. Célkitűzés: A szerzők célkitűzése az volt, hogy négy és fél éves vizsgálati periódus során feldolgozzák a Szegedi Tudományegyetem Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinikájának Gyermekbőrgyógyászati Szakrendelésén infantilis haemangioma miatt kezelt betegek adatait, és bemutassák a kezelést igénylő esetek kapcsán szerzett tapasztalataikat. Módszer: Részletesen vizsgálták a csecsemők demográfiai adatait (nem, gesztációs kor és gesztációs súly, perinatalis anamnézis, édesanya terhességi kórtörténete), az infantilis haemangioma miatt bőrgyógyászati szakrendelésen való megjelenés idejét, a tumorok számát, klinikai altípusát és anatómiai lokalizációját, a tumorokkal kapcsolatosan jelentkező szövődményeket. Ezt követően részletesen elemezték a kezelés módját, időtartamát, eredményességét és a gyógyszeres kezelés során fellépő mellékhatásokat. Eredmények: A vizsgálati periódus alatt 96 gyermeket észleltek infantilis haemangioma diagnózissal összesen 163 tumorral. 54 esetben elegendő volt a rendszeres obszerváció, míg 42 gyermek esetén helyi vagy szisztémás béta-blokkoló kezelés beállítása volt indokolt. A kezelt csoportban valamennyi esetben a tumorok regressziója következett be, mellékhatás mindössze hat esetben jelentkezett. A béta-blokkoló kezelést igénylő gyermekek átlagos gesztációs kora és gesztációs súlya szignifikánsan alacsonyabb volt a kezelést nem igénylő gyermekekéhez képest. Következtetések: A komplikált infantilis haemangiomák kezelésében jelenleg a szisztémás propranololkezelés az első vonalbeli terápia. Eredményeink egyértelműen megerősítik a gyógyszer kiváló terápiás effektusát. Jelentős probléma, hogy a gyermekek sok esetben későn kerülnek a tumorok kezelésében jártas bőrgyógyászati centrumokba. A korai életkorban elkezdett terápia jelentősége hangsúlyozandó. Orv Hetil. 2017; 158(39): 1535–1544. | Abstract: Introduction: Infantile haemangiomas are the most common vascular tumours of infancy. The vast majority of the lesions do not require dermatological treatment due to their unique clinical course and the high rate of spontaneous regression. Approximately 10–15% of the tumours result in severe complications and sequale, requiring special management and close follow-up. Aim: The aim of the present study was to assess the data of the patients treated with infantile haemangiomas, and to summarize the results of the therapy during 4.5 years of study period, in the Paediatric Dermatology Outpatient Clinic of the Department of Dermatology and Allergology, at the University of Szeged. Method: Demographic data of the infants (gender, gestational age and weight, perinatal history of the infant and medical history of mothers), exact date of the visits at Paediatric Dermatology Outpatient Clinic and tumour characteristics (number, subtype, anatomical localisation and complications) were analysed in details. Treatment modalities and therapy intervals, outcomes and the adverse events of the therapies were also discussed in the survey. Results: During the study period, 96 infants with 163 infantile haemangiomas were observed. 54 patients required regular observations, while 42 infants required local or systemic beta-blocker therapy. All of the tumours treated with local or systemic therapy showed marked clinical regression; adverse effects were observed in only 6 cases. The gestational age and gestational weight of infants requiring beta-blocker therapy was significantly lower as compared to children needed only observation. Conclusions: Systemic propranolol is currently the first-line treatment modality for complicated infantile haemangiomas. Our results confirm the significant therapeutic efficacy of propranolol. Early introduction of the treatment is relevant; unfortunately a great proportion of patients are referred late to Paediatric Dermatology Centres. Orv Hetil. 2017; 158(39): 1535–1544

Ciklonpályák és frontok gyakoriságváltozása az elmúlt 50 évben az európai térségben = Frequency changes of cyclones and fronts in the last fifty years in the European region

Changes in large-scale circulation patterns over the North-Atlantic-European region are presented and analyzed for the 20th century. First, changes in decadal frequency of Hess-Brezowsky macrocirculation patterns (MCP) are evaluated between 1881 and 2000. Frequency of several MCP types increased or decreased considerably during these 120 years, which may be explained by large scale changes in circulation characteristics, e.g. by cyclone activity changes in the different regions. Therefore, cyclone center identification and cyclone tracks and intensity analysis have been accomplished on the base of the European Centre for Medium-range Weather Forecast (ECMWF) reanalysis datasets (ERA-40) on a 2.5º horizontal resolution grid for the period between 1957 and 2002. Results suggest that both the number of midlatitude cyclones and the cyclone activity increased considerably in the North-Atlantic-European region, especially, in the northwestern part of domain. Finally, significant frontal events (e.g. frontal precipitation and temperature changes) are also analyzed, i.e., how often and how intense they occurred in the last few decades, whether or not any trend may be detected in the Carpathian Basin

Növényvédő szerek és növényvédő szer keverékek hatása a környezetre

A mára mindennapjaink részét képező vegyi anyagok egy jelentős csoportját alkotják a növényvédő szerek, amelyek mezőgazdaságunk jelenleg nélkülözhetetlen eszközei. A mezőgazdasági felhasználással párhuzamosan a környezetre gyakorolt hatásaik vizsgálata egyre nagyobb szerepet kap. A növényvédő szer hatóanyagok (számuk százas nagyságrendű) több vegyi és funkcionális osztályba sorolhatók, és a hatóanyagok mellett az egyéb segédanyagokról sem szabad elfeledkeznünk. Az egyes hatóanyagok egyedi toxicitásának vizsgálata így mára már nem elegendő, mivel ezek a környezetben szinte minden esetben egymással keveredve vannak jelen. Sőt, a célszervezetek érzékenységének csökkenése és ellenálló képességének növekedése miatt a növényvédelmi gyakorlatban egyre több olyan készítményt használnak, amelyek két vagy három hatóanyagot is tartalmaznak a megfelelő hatás biztosításának érdekében. A különböző növényvédő szereket a kijuttatás előtt a helyszínen is keverhetik. Így a környezetbe kerülő szerek és hatóanyagok sok esetben már a kijuttatás előtt keverednek egymással. Ennek eredményeként a talajban, vizekben és levegőben már számtalan különböző szer és hatóanyag van jelen különböző koncentrációkban. Mivel az egyedi és a keverék toxicitás sok esetben jelentősen eltér, ezért a környezeti toxicitás értékelésénél egyre fontosabb szempont az együttes hatások mechanizmusának felderítése és azok komplex szemléletű értékelése