Twelve-month observational study of children with cancer in 41 countries during the COVID-19 pandemic

Introduction Childhood cancer is a leading cause of death. It is unclear whether the COVID-19 pandemic has impacted childhood cancer mortality. In this study, we aimed to establish all-cause mortality rates for childhood cancers during the COVID-19 pandemic and determine the factors associated with mortality. Methods Prospective cohort study in 109 institutions in 41 countries. Inclusion criteria: children <18 years who were newly diagnosed with or undergoing active treatment for acute lymphoblastic leukaemia, non-Hodgkin's lymphoma, Hodgkin lymphoma, retinoblastoma, Wilms tumour, glioma, osteosarcoma, Ewing sarcoma, rhabdomyosarcoma, medulloblastoma and neuroblastoma. Of 2327 cases, 2118 patients were included in the study. The primary outcome measure was all-cause mortality at 30 days, 90 days and 12 months. Results All-cause mortality was 3.4% (n=71/2084) at 30-day follow-up, 5.7% (n=113/1969) at 90-day follow-up and 13.0% (n=206/1581) at 12-month follow-up. The median time from diagnosis to multidisciplinary team (MDT) plan was longest in low-income countries (7 days, IQR 3-11). Multivariable analysis revealed several factors associated with 12-month mortality, including low-income (OR 6.99 (95% CI 2.49 to 19.68); p<0.001), lower middle income (OR 3.32 (95% CI 1.96 to 5.61); p<0.001) and upper middle income (OR 3.49 (95% CI 2.02 to 6.03); p<0.001) country status and chemotherapy (OR 0.55 (95% CI 0.36 to 0.86); p=0.008) and immunotherapy (OR 0.27 (95% CI 0.08 to 0.91); p=0.035) within 30 days from MDT plan. Multivariable analysis revealed laboratory-confirmed SARS-CoV-2 infection (OR 5.33 (95% CI 1.19 to 23.84); p=0.029) was associated with 30-day mortality. Conclusions Children with cancer are more likely to die within 30 days if infected with SARS-CoV-2. However, timely treatment reduced odds of death. This report provides crucial information to balance the benefits of providing anticancer therapy against the risks of SARS-CoV-2 infection in children with cancer

Perinatalis stroke: vizsgálati irányelv

A perinatalis stroke egy heterogén neurológiai szindróma, mely agyi érsérülés következtében alakul ki, és hosszú tá- von általában krónikus neurológiai kimenetellel jár. Az akut stroke-ok közé a perinatalis artériás ischaemiás stroke, a sinusthrombosis és a perinatalis vérzéses stroke tartozik. A később, általában 4–8 hónapos kor között motoros aszimmetriát okozó kórképeket feltételezetten perinatalis eredetű stroke-nak nevezzük. A mágneses rezonanciás (MR) képalkotás széles körű használatával az elmúlt években egyre gyakrabban diagnosztizálnak bizonyítottan perinatalis stroke-ot. Az újabb adatok szerint a perinatalis stroke incidenciája 1 körül van 1100 élveszületésből (1/1100). Bár a stroke-os újszülöttek 40%-a később tünetmentesen fejlődik, a többiek hosszú távú neurológiai kimenetele kóros, és a károsodás spektrumához cerebralparesis, epilepszia, kognitív károsodás, magatartászavar, beszédzavar és/vagy valamilyen érzékszervi károsodás tartozik. Az utóbbi időben több tanulmány vizsgálta a rizikótényezők, az MR-képek és a kimenetel összefüggését. A jelen összefoglaló közleményben a perinatalis stroke epidemiológiáját, tüneteit, kivizsgálását, kezelését és kimenetelét, valamint a képalkotás formáit részletezzük. Az akut perinatalis stroke vizsgálatának menetéről és terápiájáról irányelvet készítettünk