Kis- és középvállalatok innovációs tevékenysége a válság idején – hálózatok szerepe (Innovation of small and medium-sized enterprises in times of crises – The role of networks)

A hálózati megközelítés alapján a vállalatok nem izoláltan működő szervezetek. A kis- és középvállalkozások számára a hálózatok, a partnerkapcsolatok jelentős támogatást képesek biztosítani a növekedés, a tanulás és az innovációs tevékenység során. A szerző a hálózati, partneri kapcsolatok szerepét a válság idején vizsgálta, kvalitatív kutatás keretében. A tanulmány fontos megállapítása, hogy nem kizárólag a hálózatban rejlő lehetőségek, hanem a korábban biztos partneri kapcsolatok megszűnése is indukálhat innovációt a válság idején, valamint a biztonság, a tartalék-erőforrások megléte esetén lassabb a piaci reagálás, kevésbé kerül előtérbe a változás, s főként az innovációs tevékenység ______ Based on the network perspective companies are not isolated organizations. Networks and partnerships mean a significant support for SMEs in growth, learning and innovation. The author examines the role of networks and partnerships during the crisis, in a qualitative research. An important result of the paper is that not only the opportunities in networks but also the decomposition of prior secure relationships can induce innovation during the crisis. Moreover in case of safety and slack resources the reaction is slower, change and innovation come to the front less

Adaptation and change in organizational learning research

To understand the role of organizational learning in the organization’s endeavor to overcome challenges, organizational learning research need to be spread out to the field of adaptation and change. This paper is the first part of a bigger empirical research, a literature review that examines the link between these topics and search for gaps in prior literature. However, these phenomena are closely related in the prior literature, the thinking about organizational learning is rather idealistic than reflective and there are still research gaps regarding the following questions: (1) Is there a need to examine internal organizational challenges from the organizational learning perspective? (2) How can the earlier organizational adaptation be characterized using the constructs of organizational learning? (3) Is the earlier adaptation process or organizational learning process always good and useful for the organization? Based on reviewing prior literature the author formulated an own organizational learning definition and identified future research directions in order to fill these gaps

A kutatási és fejlesztési tevékenység lehetőségei és korlátai a kkv szektorban = Opportunities and constrains in the r&d activities of the smes: description of the research design and the analyzed cases

Ezen kutatási tanulmány módszertani összefoglalója a Kutatási és fejlesztési tevékenység lehetőségei és korlátai a KKV szektorban című kutatási műhely tanulmányainak. A kutatók feltáró, kvalitatív kutatás végeztek, azon belül pontosabban kvalitatív mélyinterjúkon alapuló esettanulmányos kutatást. A kutatók 14 kis- és középvállalkozás vezetőjével készítettek mélyinterjút annak érdekében, hogy feltárják a kis- és középvállalkozások adaptációs és növekedési lehetőségeit és korlátait, valamint az innovációs tevékenységének lehetőségeit és korlátait. Jelen tanulmány röviden bemutatja a vizsgált 14 esetet is. / === / This research paper is the methodological summary of the research working papers entitled Opportunities and constraints in the R&D activities of the SMES. The researchers carried out an explorative, qualitative research, to be more exact a case study research based on qualitative interviews. The researchers conducted interviews with CEOs of 14 SMEs in order to explore the opportunities and constraints in the adaptation and growth potential and in the innovation activities of the SMEs. This paper introduces in brief the analysed 14 case study, too

Munkahelyi tanulást befolyásoló tényezők – humán-számítógép együttműködés vizsgálata (Influencing factors of on-the-job learning – Analysis of human-computer collaboration)

A komplex, dinamikus, tudásalapú társadalomban nemcsak a tanulás formái, hanem a tanulás helyszínei is módosulnak, s a munkahely tanulásban betöltött szerepe felértékelődött. A munkahelyi környezet is számos átalakuláson esett át, az információs és kommunikációs technológiák (IKT) fejlődésével egyidejűleg lehetővé vált többek között a távmunka, jelentősen átformálva a munkavégzés és a munkahelyi interakciók módját. A kutatók arra keresték a választ kutatásukban, hogy a szervezeten belül milyen tényezők támogatják vagy gátolják a munkahelyi tanulást. A kutatás fő üzenete, hogy a tanulás keretrendszere, az egyéni képességek és az észlelt tanulási szituáció együttesen határozza meg a munkahelyi tanulást. A kutatók eredményüket kvalitatív kutatással feltárt három esettanulmányon keresztül ismertetik. ____ In a knowledge-based society not only the forms of learning have been changed but also the places of learning. The role of workplace in the learning process is becoming more important. Meantime, there has been a substantial change in the working conditions as the development in information and communication technologies (ICTs) makes it possible to telecommute transforming remarkably the way of working and the interactions at the workplace. The central question of the research is which intra-organizational factors support or hinder onthe- job learning. The main message of the research is that the learning framework, the individual cognitive competences and the perceived learning situation influence collectively on-the-job learning. Authors present the results of the qualitative research though three case studies

Idegenhonos halfajok megjelenése és terjedése a Duna magyarországi szakaszán - Történeti áttekintés = Occurrence and spread of nonnative fish species in the Hungarian section of River Danube – A historical review

A  total  of  32  fish  species  have  been  introduced  into  the  inland  waters  of  Hungary,  either  intentionally  or  accidentally. Of these, a total 24 species can be found on the Hungarian section of the River Danube, and 15  fish  species  of  them are  considered as invasive.  These  non‐native  fish  species  belong  to  7  families and  the  origins of the species are  from  three continents: Asia (7), Europe (10) and North – America (7). This paper  provides a summary of data of the first record, way of introduction, mode of area expansion, impact on native  fish and estimated area of recent distribution on the Hungarian section of the River Danube. Ten of the non‐ native fish species currently occupy more than 50% of the River Danube and his tributaries and flood‐plains  territory  (Ctenopharyngodon idella, Pseudorasbora parva, Carassius gibelio, Hypophthalmichtys sp., Lepomis  gibbosus,  Babka  gymnotrachelus  Neogobius  fluviatilis,  Neogobius  melanostomus,  Ponticola  kessleri,  Proterorhinus semilunaris). Some exotic fish species have only a few data about their distribution (Acipenser  baerii, Polyodon spathula, Rutilus meidingeri, Coregonus sp., Ictalurus punctatus, Ponticola syrman). This paper  is aimed to review the impacts of introduced freshwater fish in Hungarian Section of the River Danube based  on collected data. | A  hazai  hal‐  és  halászatbiológiai  kutatások  összesen  32  betelepített  (gazdasági  vagy  akvarisztikai  célból),  valamint areaexpanzió  útján  bekerült  halfajt írtak le a Magyarország  vizeiből. Ezek  közül  napjainkra  24  faj  előfordulása  igazolt  a  hazai  Duna‐szakaszról,  melyek  közül  15  faj  tekinthető  invazívnak.  Az  általunk  idegenhonosnak tekintett halfajok rendszertanilag 7 családba sorolhatók, 7 Ázsiából, 10 Európából, 7 Észak‐ Amerikából  származik.  Jelen  tanulmányunkban  rendszerezni  kívántuk  a  vonatkozó  szakirodalmat,  összegyűjteni  a  halfajok  első  igazolt  előfordulási  adatait,  meghatározni  a  vízrendszerbe  kerülés  módját,  a  terjedés  valószínűsíthető  okait,  az  őshonos  halfaunára  gyakorolt  hatásaikat  és  a  jelenlegi  elterjedésük  mértéket. Az idegenhonos  fajok  közül  9   a magyarországi Duna‐szakaszon és  a  hozzá  kapcsolódó  víztestek  jelentős részében gyakori (előfordulási gyakoriságuk >50%): Ctenophatyngodon idella, Pseudorasbora parva,  Carassius  gibelio, Hypophthalmichtys sp.,  Lepomis  gibbosus,  Babka (Neogobius)  gymnotrachelus, Neogobius  fluviatilis, Neogobius melanostomus, Ponticola (Neogobius) kessleri, Proterorhinus semilunaris.  Számos  fajból  csak  szórványos  előfordulási  adatok  állnak  rendelkezésre  (Acipenser  baerii,  Polyodon  spathula,  Rutilus  meidingeri,  Coregonus  sp.,  Ictalurus  punctatus,  Ponticola  (Neogobius)  syrman).  Munkánk  célja  a  jelenleg  igazoltan  előforduló  idegenhonos  halfajok  megjelenésének  és  hatásaiknak  az  összegzése  a  magyarországi  Duna‐szakaszon

A vállalkozó felsővezető hatása a szervezeti tanulásra = The Entrepreneurial Manager’s Effect on Organizational Learning

A szervezeti tanulás és adaptáció, mint kérdéskör önmagában fontos gyakorlati jelentőséggel bír. Kutatásomat az a jelenség hívta életre, hogy hogyan fordulhat elő az, hogy korábban innovatív, proaktív cégek, élükön vállalkozó beállítottságú vezetővel egy idő után veszítenek adaptációs képességükből? Ennek okán arra a kérdésre kerestem a választ: Hogyan zajlik az adaptáció és a szervezeti tanulás növekedésorientált középméretű vállalatokban? Vállalkozó szervezetek a környezeti kihívásokra, a jövőbeni trendekre és változásokra koncentrálnak. A jelenlegi adaptációs és szervezeti tanulás szakirodalom nem vizsgálja az útfüggő tényezőket az adaptációban, és ennek köszönhetően a múltbéli adaptáció és tanulás, valamint ezek hatásának vizsgálata a jelenre és a jövőre nincs a kutatók fókuszában. Ezen kutatások az adaptáció és tanulás ideális útját keresik, és nem foglalkoznak azzal, hogy valójában mi történik a szervezeteken belül. Kutatásomban ezen gondolatokat tartottam szem előtt, és egy kritikusabb megközelítéssel vizsgáltam ezen folyamatokat. Ezen idealisztikus megközelítés a vállalkozó vezető megítélésre is vonatkozik, ezért kiemelten foglalkoztam azzal, hogy a felsővezető hogyan hat a szervezeti adaptációs és tanulási folyamatokra. Kutatásom keretében longitudinális kvalitatív esettanulmányos kutatást végeztem egy középméretű vállalat esetét vizsgálva 2015-től 2017 közepéig etnográfiai módszerekkel. Kutatásomban arra világítottam rá, hogy a szervezeti tanulás és adaptáció folyamatát nem lehet a múltbéli adaptációs folyamat vizsgálata nélkül megérteni, ugyanis a korábban berögződött tudás és rutinok meghatározzák azt, hogy a szervezet mire lesz képes a jelenben és jövőben. Kutatásom fő megállapításai, melyek hozzájárulnak az elmélethez a szervezeti tanulás és adaptáció tekintetében tehát a következők: A szervezeti tanulás nem kizárólag egy tudatosan menedzselt, választott folyamat, hanem rutinok kialakulása révén állandóan jelen van. Ennek eredményeként a szervezet nemcsak jó dolgokat tanulhat meg, hanem a teljesítmény és alkalmazkodás szempontjából rossz dolgokat is, valamint ezzel egyidejűleg nem tanul meg fontos és a szükséges dolgokat. A szervezeti tanulás szakirodalma utóbbi kettővel többségében nem foglalkozik. Ezen rossz berögződések főként akkor alakulnak ki, amikor a felsővezető nem irányítja tudatosan a belső szelekciós és megtartási folyamatokat, hanem a szervezetre bízza ezeket. Kialakul evolutív módon a rutin, melyet a korábbi szervezeti szintű rutinok és berögződések fognak alapvetően alakítani. Ez akkor is megtörténik, ha a felsővezető új variációs tevékenységet indít el a szervezeten belül, például új terméket, vevőt, technológiát, eljárást kíván bevezetni. Ez esetben általában a szűk keresztmetszetek mentén kezd el szelektálni a szervezet, amennyiben ezt a felsővezető nem menedzseli. A rutinok, melyek meghatározzák a szervezet tanulási folyamatait, vagy legalábbis hatnak ezen folyamatokra, nemcsak a szervezeti folyamatokban vannak jelen, hanem a szervezet és a vezetés viszonyában is, legyen szó csoport szintről vagy szervezeti szintről. Azaz a vezető vezetési eszköztára és ennek alkalmazása is rutinszerűvé válik és ezáltal a vezető kondicionálja az általa irányított szervezetet bizonyos viselkedésmintákra és gondolkodásmódra. Annak érdekében, hogy mindebben változás álljon be, elsősorban a vezetőnek és az általa működtetett vezetői eszköztárnak kell megváltoznia. Kutatásom módszertani téren is ráerősít arra, hogy fontos a szervezeti tanulás és adaptáció kutatásában a longitudinális és a szervezeten belüli mély vizsgálat. Azaz a keresztmetszeti vizsgálat alkalmazásával nem tárható fel a tanulás valódi folyamata, ehhez folyamatában kell vizsgálni a tanulást és adaptációt és az ok-okozati összefüggéseket