Developing a Service Quality Framework for a Special Type of Course

This paper addresses the issue of service quality measurement and evaluation in higher education and stresses the need to develop sound measures for special types of courses. During these courses students carry out project works under special circumstances and with special characteristics compared to "ordinary" courses where traditional course evaluation methods have been applied for a long time. The primary aim of the paper is to support the need to develop valid, reliable and replicable measures of service quality in case of these courses. Therefore, a questionnaire was designed for these courses to collect students' perceptions. The results are reported by using an importance-performance analysis supplemented by the draw of statistical conclusions. The presented methodology allows the identification of importance-performance gaps and supports the assessment of quality improvement programs

Szolgáltatásminőség keretrendszer kialakítása és fejlesztése – egy felsőoktatási tantárgy példája = Establishing and improving a service quality framework through – The example of a higher education course

A felsőoktatás fokozódó társadalmi-gazdasági szerepének és az intenzívebbé váló hazai és nemzetközi versenynek köszönhetően az intézmények menedzsmentje egyre inkább felismeri, hogy ahhoz, hogy az intézményi szolgáltatásokat igénybe vevők elvárásait a lehető legteljesebb mértékben ki tudják elégíteni, különböző menedzsmentmódszerek, köztük minőségmenedzsment-módszerek alkalmazása válik szükségessé. Jelen tanulmány célja a szolgáltatásminőség-mérési és -értékelési törekvések bemutatása olyan projektfeladat-kurzusok esetében, amelyek nem részei a rendszeres, szemeszter végi értékeléseknek – hagyományos kurzusoktól eltérő jellegzetességeiknek köszönhetően. A PDCA-filozófiát követve a szerzők kvantitatív és kvalitatív elemzéseinek célja, hogy a hallgatóktól és a konzulensektől származó visszajelzéseket felhasználva fejlesszék a konzultációs és az azt támogató folyamatokat, továbbá megfelelő inputokat szolgáltassanak az alkalmazott szolgáltatásminőség-mérési és -értékelési módszertan fejlesztéséhez is. Ehhez az elmúlt két év során gyűjtött tapasztalataikat foglalják össze, és vázolják a továbblépés lehetőségeit. ------ Due to the increasing social and economic role of higher education and to the intensifying national and international competition in the sector, institutional management boards gradually accept that the application of various management tools and methods including quality management ones is a necessity in order to fulfil the needs and expectations of those who ‘consume’ the services provided by higher education institutions. The primary aim of this paper is to introduce our service quality measuring and evaluating efforts in case of project work courses which are not part of the regular end-of-semester course evaluation system due to their highly special characteristics. Following the PDCA philosophy, the purpose of the conducted quantitative and qualitative analyses is to continuously improve not only the supervising and related supporting and administrative processes, but also to ensure inputs for the further improvement of the applied framework and methodology. These efforts are supported by the experiences and data gained during the implementation efforts of the last few semesters. Future improvement efforts and further research directions are also outlined

Challenges in Categorization : Corpus-based Studies of Adjectival Premodifiers in English

This thesis draws together a series of articles on premodifying -ing participles and adjectives in English (e.g. "interesting", "advancing"). The studies are intended to contribute to our understanding of a variety of topics, including the meaning and function of participles and other adjectival premodifiers, their use in different registers, and their change over time. The overarching topic that connects all the articles thematically is linguistic categorization, which is here understood as a process of abstraction through which language users group linguistic elements together according to their form, meaning, function and patterns of use. Some of the articles discuss categories and categorization in terms of word classes (adjectives/verbs), while the focus of others is on semantic categorization (subjective/objective premodifiers) or the categorization of linguistic registers based on the distribution of premodified noun phrases. On the one hand, then, this thesis bears on the general discussion of the nature of linguistic categorization and category change. On the other hand, it continues a series of descriptions and analyses of adjectival premodifiers in contemporary research and the large reference grammars of Present-day English. One of the main findings of this thesis concerns the tendency of subjective adjectives, adjective phrases and nouns to be used with indefinite determination and in a complement role in discourse. This tendency is explained by a preferential mapping between subjectivity and new information, and the correlation is shown to have interesting uses in more practical tasks, such as semantic disambiguation, corpus annotation and the study of semantic change. Another important result is the tendency of degree modifiers to be used proportionally more often in predication than in attribution. These kinds of results support a usage-based approach to word classes, where categories like Verb or Adjective are regarded as emergent schemas that arise from actual patterns of use. The thesis also includes a wide-ranging survey of the relevant philosophical and linguistic literature on categorization.Tarkastelen väitöskirjassani englannin kielen eri adjektiivimääritteitä sekä synkronisesta että diakronisesta näkökulmasta. Päähuomio kiinnittyy erilaisten partisiippimääritteiden, etenkin -ing-partisiippien (esim. "interesting", "advancing") kategorisointiin, merkitykseen ja käyttöön, mutta paneudun väitöskirjan osatutkimuksissa myös -ed-partisiippien (esim. "scared") sekä tavallisten adjektiivien käyttöön. Tärkeimpiä teemoja työssäni ovat adjektiivisten sanojen merkityksen subjektiivisuus ja subjektifikaatio, sanaluokkien astemaisuus sekä sanojen vähittäinen kategorian muutos (esim. verbintapaisen -ing-partisiipin astemainen muutos adjektiiviksi). Tutkimukseni pohjaa englannin kielen korpusaineistoon, ja se kattaa ajanjakson aina varhaisuusenglannista nykyenglantiin. Väitöskirjatyöni on vahvasti empiirinen, ja sen tärkeimpiä yleisiä tuloksia on havainto korrelaatiosta subjektiivisten merkitysten ja tietynlaisten rakenteiden välillä. Olen korpusaineiston avulla mm. osoittanut, että vahvasti subjektiivisia merkityksiä ilmaistaan englannin kielessä tyypillisesti indefiniittisissä rakenteissa. Esimerkiksi "a much better result" on aineistossa huomattavasti yleisempi kuin "the much better result". Samoin astemaisuutta kuvaavat adverbit, kuten "very" ja "extremely", esiintyvät aineistossa merkittävästi useammin predikaatiossa kuin attribuutiossa (esim. "this is very nice" on yleisempi kuin "a very nice idea"). Esitän väitöskirjassani, että tällaiset havainnot ovat relevantteja sekä kielen muutoksen selittämisessä että siinä tavassa, jolla sanaluokat tulisi ymmärtää kielitieteen teoriassa: tutkimuksessani sanaluokat käsitetään kielen käyttäjän kokemuksiin perustuvina abstraktioina (skeemoina), jotka ovat dynaamisia ja jotka voivat muuttua sekä pitkällä että lyhyemmällä aikavälillä. Tämä ajatus on erityisen tärkeä konstruktiokieliopin teorian kannalta viitekehyksen, jota sovellan väitöskirjani viimeisessä osatutkimuksessa