Az impulzivitás, a tanulmányi motivációk és a középiskolában megjelenő csalás kapcsolatának vizsgálata

Abstract

The present research aims to explore the relationship among students’ impulsivity, motivation, grade point average (GPA) and their committed and self-reported cheating behaviour. The study relied on a community sample of high school students (Mage = 16, 55; SDage = 1,26). The sample size was 680 (Nfemale = 287; Nmale = 389). Structural equation modelling was applied to explore the relationship among the variables. In accordance with previous research, it was established that students’ autonomous motivation has significant impact on students’ cheating behaviour and their GPA. Amotivation is also related to the extent of cheating and students’ grade point average, but controlled motivation has no impact on these. Lack of consideration among the factors of impulsivity is related to cheating and amotivation; negative urgency is related to controlled motivation and cheating. Furthermore, lack of perseverance is related to autonomous motivation and amotivation, while lack of consideration has direct and also indirect (via amotivation) impact on cheating, and it is indirectly (via amotivation) associated with GPA. Finally, lack of perseverance is indirectly (via amotivation and autonomous motivation) related to cheating and GPA; and it was also found that negative urgency has direct impact on academic dishonesty.Kutatásunk célja volt, hogy feltárja a diákok impulzivitása, motivációja, tanulmányi eredményeik és a számonkérések során elkövetett és bevallott csalás közötti összefüggéseket. A vizsgálat résztvevői középiskolás diákok voltak (Méletkor = 16,55; SDéletkor = 1,26). A vizsgált minta elemszáma 676 fő (Nnő = 287; Nférfi = 389). Strukturálisegyenlet-modellezést alkalmaztunk a változók közötti kapcsolati mintázatok feltárására. Korábbi kutatásokkal összhangban a változókat összesítő modell segítségével megállapítható, hogy a diákok autonóm motivációja összefüggésben áll a csalással és a tanulmányi átlaggal is. Emellett az amotiváció is összefüggést mutat a csalás mértékével, valamint a tanulmányi teljesítménnyel, azonban a kontrollált motiváció nem. Az impulzivitás faktorai közül a megfontoltság hiánya kapcsolatban van a csalással, valamint az amotivációval, a negatív sürgetettség összefüggést mutat a kontrollált motivációval, valamint a csalással. Ezenkívül a kitartás hiánya kapcsolatban áll az autonóm motivációval és az amotivációval. Összességében elmondható, hogy a megfontoltság hiánya mind direkt, mind indirekt módon (az amotiváción keresztül) összefügg a csalással, valamint indirekt módon (az amotiváción keresztül) a tanulmányi átlaggal. A kitartás hiánya indirekt (az amotiváción és az autonóm motiváción keresztül) kapcsolatot mutat a csalással és a tanulmányi átlaggal is. A negatív sürgetettség pedig direkt módon függ össze az iskolai tisztességtelenséggel