A vezér két teste: a test szerepe Horthy Miklós vezérkultuszában

Ravasz László dunamelléki református püspök 1931. december 6-án, a kormányzó neve napján elmondott prédikációjában a magyar nemzetet „egy élő testnek” nevezte, majd hozzátette, hogy „ennek a testnek mennyire élő tagja a mi kormányzónk”. Azt már nem tudta egyértelműen eldönteni, hogy a kormányzó a nemzet „szívével”, „fejével”, „homlokával”, „szemével” vagy a „kezével” azonosítható-e leginkább, mindezt nem is tartotta túlzottan lényegesnek, miután a legfontosabb szerinte az, hogy „minden magyar ember ő benne érzi magát”. A nemzet és a vezér testére vonatkozó utalások tehát – az egykorú vezérkultuszokhoz hasonlóan – az 1919 és 1944 között hivatalos Horthy-kép alkotóelemének tekinthetők. Milyen összefüggésekben került ezekre sor? Milyen szerepet töltött be a test a Horthy Miklós személyével összefüggő diskurzusban

Démoni kormányzó?

Ungváry Krisztián: Horthy Miklós. A kormányzó és felelősség

Tizenöt éve a nemzet élén: 1934. november 16. Horthy Miklós vezérkultusza Gömbös Gyula miniszterelnöksége idején

A tanulmány, amely az egri Eszterházy Károly Főiskola Történelemtudományi Doktori Iskolája doktorandusz hallgatóinak konferenciáján, 2012. május 9-én elhangzott előadás bővített változata, azt vizsgálja, hogy milyen szerepet töltött be Horthy Miklós vezérkultusza Gömbös Gyula miniszterelnöksége idején. Az elemzés elsősorban Horthy budapesti bevonulásának tizenötödik évfordulójára koncentrál, annak eseményeit mutatja be

Antall József miniszterelnök Horthy-képe

A tanulmány Antall József miniszterelnök Horthy-képét mutatja be, elemzi, Antall nyilvános megszólalásaira (interjúk, beszédek, stb.) támaszkodva. A hangsúlyt az 1993-es újratemetés előtt televíziós interjúra helyezem

Egy elmaradt felelősségre vonás margójára : Horthy Miklós Nürnbergben

„A mindenható és mindentudó istenre esküszöm, hogy az igazat fogom mondani, és semmit sem fogok az igazságból elhallgatni vagy ahhoz hozzátenni” – kezdte tanúvallomását Horthy Miklós Nürnbergben 1948. március 4-én. Magyarország volt kormányzójának először és utoljára kellett megjelennie egy bírósági tárgyalóteremben – s akkor is csak tanúként, nem vádlottként. Mindezek ellenére még így is jó néhány kellemetlen kérdésre kellett válaszolnia a Veesenmayer – Magyarország korábbi teljhatalmú német birodalmi megbízottja – elleni perben. Ez volt az utolsó alkalom, amikor hivatalos szervek érdeklődtek a háború alatti tevékenységéről. Horthyt ugyan 1945 nyarán több alkalommal kihallgatták az amerikai hatóságok, de eljárást sosem indítottak vele szemben. Az alábbi tanulmány a szakirodalomban először mutatja be részletesen ezeket a korabeli kihallgatási és tárgyalási jegyzőkönyveket, és veti össze Horthy emlékirataival, valamint a fennmaradt korabeli dokumentumokkal

A magyar politikai elit 2009 = The Hungarian Political Elite 2009

A kutatás az 1988/93-as és 2001-es empirikus kutatás sorozat folytatása. A 2009-es politikai eliten belül egy éles határvonalat jelent a tevékenységszerkezetbeli eltérés az intézményi pozíciók és a hivatásos politikusi pozíciók között. A párt és kormányzó elit fő sajátossága a professzionalizálódás, a szakmai tudás háttérbe szorulása és a politikusi hivatás térnyerése, míg a közéleti elit esetében a szakmai tudás alapján megszerzett pozíció dominál. Az analitkus identitáselemzés eredménye szerint a politikai elit adott identitásuk (származási családjuk státusa) szempontjából két típust különböztethetünk meg. Az egyik típus magas státusú családból származik, és főleg a fővárosban éltek gyerekkorukban. A másik típusba alacsony vagy vegyes státusú családból származók sorolhatóak, akik főként faluban vagy kisvárosban nőttek fel. A választott identitás elemeként a foglalkozási karrierutak jellemzője, hogy a jelenlegi politkai elitnek van munkatapasztalata (sőt, sok esetben jelentős) az állami vagy államközeli vállalatoknál. Tehát karrierjük felépítésében főként a közszférához kötődtek, ennek a logikáját ismerték meg, és kamatoztatták később ezeket az ismereteiket. A megkérdezettek mindössze harmada tekinti magát jelenleg is a politikai elit tagjának. | This research is a follow-up of our 1988/93 and 2001 empirical studies. Within the political elite there is a sharp divining line - based on the structure of activity -between the institutional and the politician positions. The main characteristics of the parties and the elite of government is professionalization: the professional knowledge falls into background and the politician profession gets into foreground, while for the elite of public it is the professional knowledge which is dominant. As a result of analytical identity analysis the political elite’s identity (their descent family’s status) has two types. One type is from a high status family, mainly spending childhood in the capital. The other type is from low or mixed status family, mainly grew up in villages or small towns. As an element of chosen identity, the characteristics of professional carriers are that current political elite has working experience (in many cases a lot indeed) at firms close to the state or the state. Thus, in building their carrier they are linked to public sphere, they know the functions and the logic and later they profit from this knowledge. Altogether the third of the respondents are regarding themselves as member of political elite