„A politika nem a mi feladatunk”. A Szív politikai állásfoglalásai a koalíciós időszakban.

Tanulmányomban A Szív című katolikus (jezsuita) lap történetéből mutatok be néhány epizódot. Arra nem vállalkozhatom, hogy teljes spektrumában mutatom be a lapban megjelent írásokat, de bízom abban, hogy az alább bemutatandó néhány téma is jól szemlélteti azt, milyen nehézségek-kel kellett szembenéznie 1945 után egy katolikus lapnak. A dolgozatot három nagyobb részre bontottam. Először A Szív kiadásával, megjelenésével kapcsolatos nehézségeket mutatom be. Ezután térek át a lapban megjelenő néhány politikai témára. Bemutatom, hogy láttatta a lap az egyház és az állam viszonyát, hogyan értékelte az idővel egyre fokozódó támadásokat a katolikus egyház ellen. Úgy érzem, hogy ezekből világos képet kaphatunk, hogyan is látta egy bizonyos közeg (főként a jezsuiták) a katolikus egyház koalíciós korszakbeli szerepét. Fontos megemlíteni, hogy az itt vizsgált vélemények nem a katolikus egyház mindenkori véleményét tükrözik, hanem egyfajta narratívát mutatnak be bizonyos eseményekkel kapcsolatban

The Integration of Gypsy Children in Light of the Education Policies

A katolikus egyház oktatásával kapcsolatos szakirodalmakat olvasva láthatjuk, hogy a katolikus egyház az oktatásban betöltött évszázados múltja során, általában a jobb társadalmi státuszú családok gyermekeinek nevelését vállalta fel, nem mellékesen figyelve arra, hogy ideológiailag is kötődés legyen a család részéről a vallás irányába. A 2011.évi oktatási centralizációt követően az állam, önkormányzatok és az egyház(-ak) közötti megállapodásként, a katolikus egyház (és szervezetei) több olyan korábbi önkormányzati iskolákat vettek át fenntartóként, ahol feltételezhetően többségében tanulnak hátrányos helyzetű és/vagy cigány gyerekek. A korábbi szociológiai szakirodalmak (Csongor 1991, Forray 1998, Havas-Kemény-Liskó 2000) bizonyították, hogy a cigány többségű iskolák minőségileg rosszabb színvonalon működnek, a gyerekek - ha be is fejezik az általános iskolai tanulmányaikat - kibuknak a középiskola rendszeréből (amelyek sokszor csak piacképtelen szakmákat adó szakiskolákat jelentenek). A 2017 és 2018 között zajló empirikus kutatásom fő célja az volt, megvizsgáljam, hogy az egyházi átvétel jelentett –e minőségi (és egyéb más) javulást a – feltételezhetően- cigány többségű általános iskolák esetében

Vázlat a katolikus egyház professzionális intézményrendszerének működéséről

Manapság sokan gondolják, hogy a keresztény vallás a szekularizált világ politikai rendszerében is fontos tényező maradt (politikai diskurzusokra és szimbolikára, illetve a szavazói viselkedésre gyakorolt hatás). Ezt látszik bizonyítani a keresztény vallások felett definíciós hatalommal rendelkező keresztény egyházak jelentős befolyása és mozgósító ereje. Történelmi jelentősége és széles kiterjedése (mintegy egymilliárdan tartoznak hozzá) miatt kiemelkedik közülük a katolikus egyház, melynek belső működése sok szempontból politikai tevékenység. A politológia mégis gyakran megfeledkezik róla, mivel magát a demokrácia tudományaként definiálja, a katolikus egyház pedig nem demokratikus felépítésű. Dolgozatom célja ezen egyház működésének és intézményének bemutatása a döntéshozatali mechanizmus vizsgálatán keresztül

Modernitás, globalizáció, nemzetközi rendszer és a katolikus társadalmi tanítás fejlődése

A katolikus egyház a 19. század végétől egyre gyakrabban foglalkozott társadalmi kérdésekkel. Az erről szóló megnyilatkozások alapformáját a pápai enciklikák képezték. Ezek alapján kikristályosodott az egyház társadalmi tanítása, amely elsősorban a modern társadalom problémáira adott válaszként fogható fel. Az egyház a középkorban is foglalkozott a társadalmi igazságosság kérdéseivel, de akkori állásfoglalásait inkább közvetlen erkölcsi imperatívuszok határozták meg. Ennek alapján követelte például a 11. században Isten békéjét (treuga Dei), amely a feudális anarchia zűrzavarával szemben a közjó érvényesülését biztosította. A premodern korban a társadalomról való gondolkodás a hierarchikus társadalmat adottságként fogadta el, ezért az egyház sem gondolta úgy, hogy foglalkoznia kell az ideális társadalmi berendezkedés problémáival. Az egymással versengő ideológiák a 19. századi modernség jellegzetes termékei voltak, és a katolikus egyház sem kerülhette meg, hogy válaszoljon a helyes társadalmi berendezkedés elvi és gyakorlati kérdéseire. A nyugati modernség alapvető újdonsága abban is megragadható, hogy létrejöttek az egymással vitatkozó ideológiák, amelyek eltérő módon képzelték el a társadalom felépítését. Ez már önmagában is új jelenség volt, és a katolikus egyháznak időre volt szüksége ahhoz, amíg a polgári társadalom keretei között megfogalmazza saját alternatíváját

Egy egyházpolitikai röpirat utóélete 1848-ban

A cikk a kalandor természetű közíró és röpiratszerző, Gózon Dániel 1842-ben megjelent, a vegyes házasságok ügyében a katolikus egyház álláspontját védő röpiratának utóéletével foglalkozik. 1848-ban a szerző szerette volna röpiratának árát megtéríttetni a nagyváradi püspökséggel

II. János Pál pápa első lengyelországi látogatása – a lengyel pápa a lengyel és a szovjet dokumentumok tükrében (1978─1980)

The first pilgrimage of Pope John Paul II in Poland. The polish Pope in the light of polish and soviet documents (1978-1980). In the first half of the study the author introduces the role that the Polish Catholic Church had in the development of the polish nation. The Catholic Church became the leader of the Polish nation in the absence of state institutes. Signs of this are to be found in the Polish mythology and in the national identity. In the second half of the 20th century, in the totalitarian system of the communism, the Catholic Church was fighting for its existence. After 1956, the Polish Catholic Church grew in a unique way and people crowded on the side of the Church against the state power. It was in the context of this that the election of Karol Wojtyla (archbishop of Krakow) for Pope of the Catholic Church became dangerous for the state power. The study analyzes in detail the events prior to the polish pilgrimage of the new Pope (July 2nd – 10th 1979). The leaders of the Soviet Union and Brezhnev tried to avoid the polish pilgrimage of the Pope, which were planed to take place on the 900 anniversary of the death of St. Stanislaw. The polish state was afraid of the international consequences and due to the bad economic situation they were also afraid of the population’s dissatisfaction. The pilgrimage of the Pope in Poland strengthened the opposition and gave self- confidence to the people that there is another way then the one the state power is offering. The Pope significantly contributed to that one year after the pilgrimage a “solidary society” was formed in Poland. These were the days of the “revolution of polish consciousness” as Norman Davies writes. In the second half of the study the author tries to reconstruct the Soviet – Vatican relationship during the period after the election of Pope John Paul II, based on documents found in Moscow archives. In the “Eastern politics” of the Vatican Poland plaid the most important role. In the same way Poland plaid the most important role for the Soviet Union in the connection with East Germany, as a part of the Warsaw’s Pact. Together with Poland the Vatican increased the influence of Catholics and uniates within the territory of the Soviet Union. The analysis also includes that the Soviet Union experienced it as positive that the polish Pope supported the arms reduction, the SALT II agreement, and that the Pope disagreed with the boycott of the Olympic games of 1980 that was to be held in Moscow. The Vatican indirectly condemned capitalism. Through the soviet documents the author introduces how the activity of the polish Pope was seen from the Kreml. Some Hungarian documents help to shed light on how the leaders of the eastern block evaluated the new situation that had been established in Europe

Államrendszerek és vallási közösségek viszonya

Időről időre érdemes áttekintetni a különböző államrendszerek viszonyát a vallási közösségekhez. A témának számos megközelítési módja elfogadott, jelen dolgozatomban nem cél átfogó elméleti értekezés adása, hanem e viszonyrendszer általános bemutatása