A korábbi esetekre történő hivatkozások mintázatai a magyar bíróságok ítéleteiben

A tanulmány egy közel egy évig tartó kutatás eredményeit foglalja össze, amelyet a Bírósági Határozatok Gyűjteménye (BHGY) több, mint 60 000 ítéletet felölelő adatbázisán végeztünk el. A kutatás célja a korábbi bírósági ítéletekre történő hivatkozások mintázatainak megismerése, és magyar bírói gyakorlat "precedens-vezéreltségének" feltárása volt. A dolgozat, a bevezető módszertani fejezet után három részre tagolódik. Az első rész a precedensjog és a precedensek természetét, a kontinentális, valamint a magyar bírói gyakorlat esetre történő hivatkozásainak elméleti kereteit és a kettő különbségét mutatja be. A második rész a 2007 és 2012 között a BHGY-ben publikált ítélethalmaz számítógéppel feltárt statisztikai összefüggéseit ismerteti. Végül a harmadik részben egy kisebb, 520 ítéletet felölelő mintán végzett kvalitatív kutatás eredményeit ismertetjük. Ebben a részben olyan elolvasást és értelmezést igénylő kérdésekre kerestük a választ, mint hogy milyen szövegösszefüggésekben használják a bírák a korábbi ítéleteket, és hogyan építik be ezeket érvelésükbe

Hogyan változtatja meg a jog nyelvezetét a számítógép? A logika és a tekhné a jogban

"Bár egyesek máig vitatják, nagyjából mégis konszenzus van a jogtudományban, hogy a jogi nyelv a hétköznapi nyelv része , legfeljebb a jogászok egy alcsoportot alkotnak a nyelvi közösségen belül, ahol a szavak hétköznapi jelentéseit időnként megváltoztatják, korlátozzák, vagy épp kiterjesztik. Az pedig nehezen vitatható állítás, hogy a hétköznapi kommunikációnkat, és a nyelvünket a számítógép, és főképp az internet, és a vele összefüggő új kommunikációs platformok és csatornák drámai módon megváltoztatták. Ugyanakkor, ha vizsgálat tárgyává tesszük ezt a változást, nagyon nehéz szétszálazni az okokat és a következményeket. Például itt van a jogalkotás felgyorsulása és mennyiségi növekedése Magyarországon. Vajon mi okozza ezt? A magyar politika azon törekvése, hogy egyre inkább eszközként használja a jogot? Vagy ez a változás egy általánosabb trendbe illeszkedik, és a beavatkozó állam kiterjedésével függ inkább össze? Vagy benne van a technológia is, esetleg mindjárt kettős okként? (Egyrészt, mert a technológiát szabályozni kell, és sok szabály ennek nyomán keletkezik, másrészt a technológia lehetővé teszi hogy könnyebben állítsunk elő szövegeket.) A társadalom és a nyelv folyamatai mindig soktényezősek, ahol az okok gyakran következményei más, mélyebb okoknak, sőt az okok egyszerre következmények is, mert reflexív, önerősítő folyamatokról van szó. Ezeket a megszorításokat előrebocsátva szeretnék a számítógép jogi nyelvet változtató szerepéről beszélni a rengeteg lehetséges elemzési szint és megközelítésmód létjogosultságát elismerve alapvetően csak két aspektusból. Az első aspektus szellemtörténeti: szeretném felvázolni azt a folyamatot, ahogy a jogi nyelv pontosításának és logicizálásának programja előrehaladt, és kulminálódott (majd vallott kudarcot) a számítógép megjelenésének hatására a Jurimetrics mozgalomban. A második aspektus abban a kérdésben foglalható össze, hogy hogyan nyomul be az alapvetően és eredetileg a gyakorlati, (erkölcsi) cselekedetek világát rendező jog szférájába, a phronéziszbe a tekhné, a mesterségbeli tudás, a „létrehozó lelki alkat” , és ezáltal hogyan technicizálódik a jog nyelvezete. Végül a cikk harmadik részében azt elemzem, ahogy a két szellemtörténeti szál összefonódik a jogi szövegek számítógépre vitelében. Ebben az utolsó részben elemzem azokat a (nyelvi) jelenségeket, amelyeket az „elektronikusan előállított jog” okoz, és arra jutok hogy ez a változás a felszínen jóval nagyobbnak tűnik, mint amekkora valójában.

Felix Somló and John Austin building blocks of two analytical theories

Abstract The general picture about Somló’s Juristische Grundlehre is, that it is the continental version of John Austin’s The Province of Jurisprudence Determined, or even more harshly, the ‘carbon-copy’ of it. The paper attempts to show that this picture is misleading and oversimplified. Somló developed further his master’s theory in important points, and in very creative ways. Three fields, or building blocks have been selected for illustrating this thesis. 1. The place, role, methodology, and use(fulness) of the jurisprudence in general, and its place within the system of legal sciences. 2. The definition of norm in general, (as genus proximum of the law), and the relationship between different norm-types. 3. The concept and the distinctive features of law

A bírósági ítéletek adatbázisa mint Big Data

A „Big Data” szóról általában az intelligens hálózatokhoz kapcsolódó eszközök által generált, és a közösségi médiában keletkezett adatok jutnak eszünkbe, valamint a nevezetes (és elcsépelt) „3/4/5V-definíció”. Így nem tűnik triviálisnak, hogy az állami szervezetrendszer termelte, legtöbbször „open data”-ként (nyílt hozzáférésű adatként) is emlegetett különféle adatok szintén ebbe a körbe sorolhatók (NITRD [2016]), hiszen ugyanúgy rendkívül sokféle forrásból származnak, különféle formátumúak, hatalmas mennyiségben termelődnek, és további komoly feldolgozásra, értelmezésre szorulnak ahhoz, hogy bármire is használni lehessen őket, ami az eredeti, keletkezéskori céljuktól eltér. Ezek között találhatunk relációs adatbázisokból származó adatokat épp úgy, mint szöveges állományokat. A következőkben röviden ismertetem egy 2012-ben lefolytatott kutatásomat, amely a nyilvános bírósági ítéleti adatbázist, mint szövegkorpuszt használta kiindulópontként (Ződi [2014]). Az ismertetést megpróbálom tágabb kontextusba helyezni, és részben szólni a hasonló Big Data-alapú, „szövegempirikus” kutatások helyéről és szerepéről a jog területén, részben pedig néhány tanulságot megfogalmazni

Law and Legal Science in the Age of Big Data

The paper aims to contribute to the understanding of the connection of law and legal science, on the one hand, and the Big Data phenomenon, on the other. The connection of Big Data and law can be thematised in several ways. This article makes a distinction whereby there are two levels of interplay between Big Data and the law (and legal science). Big Data on the one hand can be the subject of legal regulation and legal science, but it also can be a tool for better, ‘predictive’ law making and lawyering. This latter is also true for legal science: Big Data opens a whole range of possibilities as a new tool. Thus, this article discusses three fields and questions in three sections: 1. Big Data as the subject of legal regulation. What kind of moral questions does Big Data, and the predictive potential it has, raise? How does law recently frame, define and regulate the Big Data phenomenon? How does Big Data affect existing legal framework rules regarding privacy, data protection, competition, business regulatory, etc.? What will the new rules, regulating Big Data look like? 2. Big Data as a tool in the regulator’s and the lawyer’s hand. How can we exploit the new possibilities provided by Big Data in law making, policy creation and the application of law? How can we design new ways of ‘Big Data-based social engineering’? How can we create predictive tools and inferencing techniques based on Big Data in policing, law enforcement and litigation? Finally in part 3. I discuss the impact of Big Data on legal science. How can Big Data, as a research tool help legal science? How do we use legal data-sets and textual corpuses as BD? How will these ‘super-empirical’ research methods affect legal scholarship? What is the relationship between traditional doctrinal scholarship and the new types of BD-based research? How can we use statistical analysis, natural language processing, content analysis, machine learning, behavioural prediction, etc. in legal science?</jats:p