Sarcopenia és életminőség: a Sarcopenia Quality of Life (SarQoL) kérdőív hiteles magyar fordítása = Sarcopenia and quality of life: the validated Hungarian translation of the Sarcopenia Quality of Life (SarQoL) questionnaire

Absztrakt: Bevezetés: A sarcopenia, vagy időskori izomerő- és izomtömeg-csökkenés, napjaink komoly népegészségtani problémája. A betegséggel járó csökkent fizikai teljesítőképesség miatt az érintettek életminősége bizonyíthatóan romlik. Az általános életminőséget mérő skálák, mint a Rand Corporation Short Form 36 (SF-36) vagy a European Quality of Life (EuroQoL-5D) kérdőív nem mérik, és így nem mutatják ki a sarcopenia – életminőségre kifejtett – speciális hatását. A Sarcopenia Quality of Life (SarQoL – sarcopenia és életminőség) az első kimondottan erre a betegségre vonatkozó kérdőív, amelyet nemrég abból a célból fejlesztettek ki, hogy átfogó képet nyújtson a 65 évesnél idősebb sarcopeniás személyek életminőségéről. Célkitűzés: Az eredeti SarQoL kérdőív magyar nyelvű, érvényes változatának kifejlesztése volt a célunk, annak fordítása, kultúrközi adaptációja és magyar nyelvi validálása révén. Módszer: A fordításhoz az ajánlott nemzetközi protokollt követtük, ennek öt lépése: két külön magyar fordítás, a két változat szintézise, visszafordítása angol nyelvre, az eredeti és a visszafordított változatok szakértői csoport általi összevetése, előtesztelés. A magyar nyersfordítást 20 különböző iskolázottságú és társadalmi hátterű vizsgált személy (10 klinikailag sarcopeniásként kórismézett és 10 nem sarcopeniás) töltötte ki. Minden személynél felmértük a kérdések érthetőségét, a válaszadáskor adódó esetleges nehézségeket. Eredmények: Az eredeti kérdőív szerzői által a fordításhoz előírt módszertan elvárásai szerint a végső változat az eredetivel mind tartalmilag, mind pontosságában megegyezett. A SarQoL kérdőívet kifejlesztő munkacsoport a magyar változatot közérthetőnek, feladatára alkalmasnak, hitelesnek találta. Következtetés: A klinikai jellemzők alapján kórismézett sarcopeniás személyek által kitöltött kérdőív a hazai tartalmi hitelesítést követően hasznos és szükséges életminőség-értékelő eszközként áll majd a sarcopeniás magyar betegek rendelkezésére. Orv Hetil. 2018; 159(36): 1483–1486. | Abstract: Introduction: Sarcopenia, or age-related muscle loss, is emerging as a serious public health concern. Due to the impaired physical performance associated with sarcopenia, a reduced quality of life (QoL) has been evidenced in the affected individuals. Generic instruments, such as Rand Corporation Short Form 36 (SF-36) or the European Quality of Life (EuroQoL-5D) questionnaires do not accurately assess the impact of sarcopenia on QoL. SarQoL (Sarcopenia Quality of Life) questionnaire, was the first disease-specific questionnaire addressing the quality of life in patients with sarcopenia and has been recently designed for providing a global assessment of the quality of life in community-dwelling elderly subjects aged 65 years and older. Aim: Our aim was the development of a valid Hungarian version of the original SarQoL, through the translation, cultural adaptation and content validation of the original questionnaire. Method: We followed the recommended process, the international protocol of translation in five steps: two initial translations, synthesis of the two translations, backward translation, expert committee to compare translations with the original questionnaire and pretest. The pretest process involved 20 subjects (10 clinically sarcopenic and 10 non-sarcopenic with different educational and socioeconomic backgrounds) who were asked to complete the questionnaire. Feedbacks were requested from all subjects regarding the comprehensibility of questions or difficulties in completing the test. Results: Using the recommended best practice protocol for translation, the pre-final version is comparable with the original instrument in terms of content and accuracy. Conclusion: After the content validation with clinically sarcopenic persons it should be a useful tool to assess the quality of life of people with sarcopenia among elderly Hungarian patients. Orv Hetil. 2018; 159(36): 1483–1486

Nem szteroid gyulladáscsökkentők peroralis és transdermalis alkalmazása regionális mozgásszervi fájdalmi szindrómákban = Peroral and transdermal application of non-steroidal anti-inflammatory drugs (NSAIDs) for the treatment of regional musculoskeletal pain syndromes

Absztrakt: A tanulmány szerzői a napi gyakorlatban a leggyakrabban fellépő mozgásszervi panaszok hátterében álló regionális fájdalmi szindrómák leggyakoribb kezelési módjával, a per os és transdermalisan alkalmazott nem szteroid gyulladáscsökkentőkkel végzett fájdalomcsillapításról rendelkezésre álló bizonyítékokat gyűjtötték össze. Azon szakterületeken működők számára, akik leggyakrabban találkoznak az átmeneti és fájdalmas epizódokkal (háziorvosok, reumatológusok, ortopédek, foglalkozás-egészségügyi és sportorvosok), külön meghatározták a foglalkozási vagy sporttevékenységük (a mozgásszervek ismétlődő vagy nagy energiájú igénybevétele) miatt kockázatnak kitettek körét és ismertetik fájdalmaik patológiai magyarázatát. A fájdalomcsillapítás eszközei között részletezik a nem szteroid gyulladáscsökkentők hatásának módját és farmakológiai sajátosságait. Kiemelik a gyógyszeres kezelés kockázatait és az emiatt veszélyeztettek speciális csoportjait (gyermekkorúak és idősek). Az általános fájdalomcsillapítási alapelvek és stratégiák ismertetésén túlmenően a hazai és nemzetközi irányelvekből a tanulmány tárgyára vonatkozó ajánlásokat adják közre. Orv Hetil. 2017; 158(Suppl. 3): 3–30. | Abstract: In this review the available evidences regarding the most frequently applied medication (peroral and transdermal non-steroidal anti-inflammatory agents) for the most frequent musculoskeletal complaints (regional pain syndromes) have been collected for the appropriate medical professionals who are most frequently faced with these conditions (general practitioners, rheumatologists, orthopedics, occupational and sports medicine experts). The special population at risk (with repeated and high energy overuse because of occupational or sport activities) and the pathology of their syndromes are identified. Mode of action, pharmacological properties of the non-steroidal anti-inflammatory drugs and the unwanted effects of their application especially in infants and elderly are highlighted. Recommendations of the general and specific pain management guidelines have been selected and listed in the review. Orv Hetil. 2017; 158(Suppl. 3): 3–30

Genetikai és immunológiai tényezők a gluténszenzitív enteropathia és az asszociált csontmetabolikus eltérések patogenezisében = Genetic and immunological processes in the pathomechanism of gluten-sensitive enteropathy and associated metabolic bone disorders

A coeliakia, lisztérzékenység a vékonybél leggyakoribb malabszorpcióhoz vezető immunmediált bélbetegsége, amelyet a gabonafélék gluténfrakciója indít el genetikailag arra hajlamos egyénekben. A gluténexpozíciót követően T-sejt-mediált immunológiai folyamatok indulnak el, amelyek jellemző intestinalis és extraintestinalis tünetekhez vezetnek. Diagnosztikája jelenleg is a jejunalis biopsziára, endomysium és szöveti transzglutaminázellenes antitestek meglétére épül. Genetikai szempontból HLA DQ2/DQ8 asszociáció ismert a bélbetegség hátterében. Gluténmentes étrend szigorú betartása mellett, a klinikai tünetek terén, szövettanilag és szerológiailag is javulás következik be, kedvezően változik a társuló betegségek lefolyása. Az alapbetegség etiopatogenezisében, a genetikai és immunológiai tényezők tekintetében számos új információ vált ismertté az elmúlt években. A társbetegségek körében a mozgásszervi megnyilvánulások közül a csontmetabolikus eltérésekről több, a gyulladásos kórformákkal kapcsolatban kevesebb közlemény jelent meg. Az összefoglaló tanulmány fő célja a genetikai és immunológiai szempontból közös háttér áttekintése az elmúlt évek irodalmi adatainak segítségével. | Celiac disease or gluten-sensitive enteropathy is the most common disease of jejunum, leading to malabsorption. It is an immune mediated disease induced by gluten at the presence of genetic predisposition. After gluten exposition, immune processes are induced by T-cell mediation causing typical intestinal and extra intestinal manifestations. The diagnosis of celiac disease is still set up on the result of jejunal biopsy and detecting of antibodies against endomysium and tissue transglutaminase. From genetic aspect, association with HLA DQ2/DQ8 is identified in celiac disease. On a strict gluten-free diet, the clinical, histological and serological results improve and remission of accompanying diseases may be achieved. In the etiopathogenesis of celiac disease several genetic and immunological mechanisms have been recognized in recent years. Connected to the accompanying diseases, more reviews have been issued about the bone metabolic changes and less about the inflammatory join disorders. In the present work authors review literature data that reveal common background from both immunological and genetic aspects