A tüdőhámszövet szerkezetének numerikus leírása a radon leányelemek biológiai hatásának elemzéséhez

Kutatócsoportunk hosszú távú célja, hogy számítógépes modellezés segítségével összefüggést találjunk a környezet radon-koncentrációja és az ember tüdőrákban való megbetegedésének valószínűsége között. Ehhez meg kell határoznunk a radonleányelemek kiülepedés-eloszlását a légutakban, majd találatszámot, illetve dózist kell számítanunk, végül valamilyen rákkeletkezési modell segítségével el kell jutnunk a dózistól a kockázatig. A rák kialakulását valószínűleg főként sejt-, vagy sejtkörnyezet-szintű folyamatok határozzák meg. Emiatt törekednünk kell arra, hogy minél kisebb tömegben (térfogatban) határozzuk meg az elnyelt energiát. Létezik olyan modellünk, amelyik a sejtmagok által elszenvedett dózisokat határozza meg. Ezek bizonyosan fontosak és a továbbiakban felhasználandó adatok. Emellett azonban ismertek olyan mikronyalábos kísérletek, melyek szerint a citoplazmát ért találatok a sejtmagot ért találatoknál is veszélyesebbek lehetnek és azokhoz hasonlóan okozhatnak mutációt és sejthalált is. Így célszerűnek látszik egy olyan program elkészítése, amellyel sejtre vonatkozó dózist lehet számolni. A centrális légutakban meg tudjuk határozni a részecskék kiülepedését, és az alapján az α-nyomokat is elő tudjuk állítani. Ezután a sejtszintű dózis meghatározásához még a tüdőhám sejtszerkezetének egy modelljére van szükség. E tanulmány egy ilyen modell kidolgozását mutatja be

Ex situ protection of the European mudminnow (Umbra krameri Walbaum, 1792): Spawning substrate preference for larvae rearing under controlled conditions

Captive breeding programs of endangered fish species, such as the European mudminnow Umbra krameri, are essential for population restoration. To improve captive spawning and larvae rearing under controlled conditions, two experiments were carried out. In the first, the spawning substrate preference was tested in triplicate, where five different types of artificial surface were provided for mudminnow pairs:(i)sand, (ii)artificial plants, (iii)gravel, (iv)sand + artificial plants and(v)gravel + artificial plants. All fish preferred the gravel + artificial plant combination, which indicates that this type of surface could be the most appropriate for spawning in captivity. In the second trial, three feeding protocols were tested in triplicate under controlled conditions. In the first treatment fish were fed exclusively with Artemia nauplii; in the second treatment fish were fed with Artemiafor the first ten days then Artemia was gradually replaced with dry feed; for the third group the transition period started after 5 days of Artemia feeding. Although the survival rate of larvae could be maintained at a high level in some of the feeding protocols, a strong decrease in the growth rate was obvious in all diets containing dry food, which means that live food is essential for the first three weeks of mudminnow larvae rearing