A környezet- és energiatudatos épületek

A szakdolgozatom bemutatja, mely házak tartoznak a környezet- és energiatudatos épületek közé, foglalkozik a házak belső energiájával, fontos építési normákkal. Szemlélteti az energiatakarékos építkezés, épületüzemeltetés alternatíváit, mint a napenergia, geotermikus energia hasznosítása. Kitér a zöldtetők típusaira, tulajdonságaira és létrehozásukra. Bemutatja továbbá az esővíz hasznosítás lehetőségeit, az erre vonatkozó jogszabályokat. Tartalmazza az ökologikus hőszigetelő anyagok listáját és egy példát, hogyan lehet a külső fal hőellenállását és hőátbocsátási tényezőjét kiszámolni. Bemutatja, hogyan tesznek a növények környezet- és energiatudatossá egy házat.BscBiológiag

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem kiválósági megítélése az ARWU nemzetközi rangsorban és a hazai hvg.hu rangsorban

A diplomamunkámmal igyekeztem bemutatni, a hazai Heti Világgazdaság rangsorának főbb jellemzőit, szerettem volna érzékeltetni, hogy az Eötvös Loránd Tudományegyetem miért szerepel legtöbbször az élmezőnyben, ebben a rangsorban, ráadásul a nemzetközi shanghai rangsorban is szép eredményeket ér el évek óta. Ma már számos publikáció és esettanulmány foglalkozik a rankingek témakörével, hiszen egyre nagyobb figyelmet kap az utóbbi időben az egyetemek rangsorpozíciója, már csak az intézményekre is kiterjedő felsőoktatással kapcsolatos változások miatt is. A kutatásom során, számomra egyértelművé vált, hogy a rankingekről szóló cikkek nagyban befolyásolják a gimnazisták és a hallgatók véleményét. Azonban a legtöbb vizsgált cikk koránt sem említi akár a hazai akár a nemzetközi rangsorok főbb módszerét, amivel rangsorokról egy középiskolás vagy egyetemista számára átfogóbb kép alakulna ki arról, hogy miért van egyáltalán szükség a felsőoktatási intézmények karait, képzéseit összehasonlítani. Fontos lenne, hogy ne csak a rangsorverseny bemutatása legyen a cikkek elsődleges célja, hanem hogy a nemzetközi rangsorokról szóló közismert honlapokon születő ismeretterjesztő cikkekkel nagyobb érdeklődés alakuljon ki egy-egy intézmény, egy képzés, a rangsorok módszertana, tudományos tevékenységek iránt. Ez azért rendkívül fontos, hogy ne csak egy hangzatos cím alapján vagy az alapján döntsön a szülő, s vele együtt a gyerek, hol kezdi meg a felsőoktatási képzést, hogy az adott intézmény egyik évben rosszabbul vagy jobban teljesít a rangsorban. Az interjúkból is világosság vált, hogy a rangsorok egyfajta iránymutató eszközök, melyek orientálják a hallgatókat, köztük a külföldi hallgatókat is, segítve az intézményválasztásukat. De, hogy a teljes képet átlássa az olvasó, fontos lenne feltüntetni a cikkekben is a rangsorok metodikáját is. A kérdőívekből kiderült, hogy a végzős gimnazisták és az egyetemisták viszonylag tájékozottak a rangsor témában, többen is hallottak már a nemzetközi, hazai és egyéb felsőoktatási rangsorokról, viszont statisztikai adatokat valószínű keveset olvasnak a felsőoktatással kapcsolatban. Egyértelműen leszűrhető az interjú alanyok véleményéből, hogy ma már egyik intézmény sem hagyhatja figyelmen kívül a rangsorokat, hiszen azok segítik felhívni a figyelmet egy egyetem vagy főiskola akár tudományos területein, karain, képzéseink az esetleges hiányosságokat. Köztudott, hogy az Eötvös Loránd Tudományegyetem az egyik leghíresebb a „nagyok” közül, kérdés, hogy az indikátor felhalmozás korában, hogyan érhetjük el, hogy bármely magyarországi felsőoktatási intézmény egyre feljebb kerüljön a világrangsorok ranglétráján, s vajon tényleg csak az az egyedül módja ennek, ha egy „nagy Budapesti Egyetemmé” olvadnak össze hazánk egyetemei