Fiatal hazai homokmozgások korának, különböző talajtípusok szélerózió-veszélyeztetettségének, valamint a deflációcsökkentés lehetőségeinek vizsgálata = Dating of young blown sand activity and studying the winderosion-sensitivity of different Hungarian soil types with suggestions of the reduction of deflation

A hazai fiatal homokmozgások korának meghatározására kutatásokat végeztünk a Nyírség és a Duna-Tisza köze lepelhomokkal borított mintaterületein, másrészt laboratóriumi és terepi széleróziós kísérleteket folytattunk a különböző textúrájú talajok erodálhatóságának meghatározására, továbbá a defláció elleni környezetkímélő védekezés lehetőségeinek feltárására. A fiatal homokmozgások korának meghatározásához rétegtani feltárások és sekély mélységű magfúrások szedimentológiai elemzését végeztük el, ott ahol lehetőség adódott a futóhomok-mozgás korát palynológiai, illetve OSL és 14C vizsgálatok alapján határoztuk meg. A koradatokat több feltárásnál összevetettük az ott található régészeti leletekkel. Az eddigi eredményeink szerint a homokleplek eltérő vastagságban és kiterjedésben borították be a választott mintaterületeket. A holocén homokmozgások eredményeink szerint lokálisak voltak, de többször megismétlődtek. A történeti időkben ennek oka elsősorban az antropogén hatásra vezethető vissza. A széleróziós kutatások keretében elvégeztük a terepi kutatásoknál használható saltiphone műszer tesztelését, meghatároztuk a különböző textúrájú nyírségi talajok kritikus indító sebességét és különböző szélsebességnél az erodálhatóságuk mértékét. A környezetkímélő defláció elleni védekezés lehetőségeinek feltárására növényzettel (búza, tritikale, zab, kukorica) kísérleteket végeztünk. Meghatároztuk a növényzettel történő védekezés leghatékonyabb módszereit. | In the frame of the research we have carried out an investigation on (1) the age deter-mination of sand sheets in the Nyírség and Danube Tisza Interfluve, (2) wind erosion meas-urements have been made on plots and in laboratory to determinate the erodibility of different soil types, and (3) the possibilities of environmentally friendly ways of protection against wind erosion have been revealed. In order to determinate the age of young blown sand movements sedimentary records have been analyzed. The age of sand layers have been determined by palinology, OSL and 14C measurements. The data were compared with archaeological findings. According to our results the sand sheet cover differs in thickness and area on the study sites, suggesting local, but repeated Holocene aeolian activity. It can be explained by the human impact in historical times. Within the frame of erodibility studies a saltiphone was tested, which could be used in field measurements. The wind threshold velocities for different soil textures from the Nyírség region have been determined, as well as the degree of their erodibility at different wind speed. In order to reveal the possibilities of wind protection we had tested different crops (wheat, triticale, oat, corn). We have determined the most successful methods using plants in protection

A hazai holocén homokmozgási periódusok, valamint a laboratóriumi és terepi mérésekkel meghatározott szélerózió veszélye a védekezési lehetőségek tükrében = Study on periods of Holocene sand movement, and on wind erosional hazard and the possible ways of protection determined by laboratory and field measurements

A geomorfológiai, fejlődéstörténeti kutatások keretében új (OSL) és hagyományos (14C, palynológiai) kormeghatározási módszerek alkalmazásával a Nyírségben és a Duna-Tisza közén kiválasztott mintaterületeken olyan új adatokat nyertünk, amelyekkel a holocén homokmozgási periódusokat pontosítottuk. Megállapítottuk, hogy a preboreális, boreális fázisokban és az atlantikus szárazabb időszakaiban mindkét területen volt homokmozgás. A holocén második felében a szélerózió már egyértelműen emberi tevékenységhez köthető, amint azt a kor- és régészeti adatok is mutatják. A két terület homokmozgási időszakaiból kitűnik, hogy a Duna-Tisza közén jóval többször mozgott a homok, ami az eltérő csapadékával, növényzetével és az antropogén hatással magyarázhatunk. A szélerózió és az ellene való környezetkímélő védekezés témakörébe tartozó kutatásainkat laboratóriumban és terepen végeztük. Meghatároztuk a kiválasztott mintaterületek eltérő textúrájú talajainak a kritikus indító sebességét, és erodálhatóságukat. Potenciális széleróziós térképeket szerkesztettünk, és jelentősen bővítettük a hazai Széleróziós Információs Rendszer adatbankját. Meghatároztuk a különböző talajok víztartó képességét és a felszínen kialakult kérgek jellemzőit, illetve védő hatását. A mezővédő erdősávokat geoinformatikai és terepi módszerekkel felmértük és értékeltük. A kutatásnak elsősorban a szélerózió elleni védekezésnél, illetve a védekezés tervezésénél van gyakorlati jelentősége. | Based on the results of the geomorphological and sedimentological investigations (OSL, 14C and palynology) new data were published on the Holocene development phases and aeolian activity on the study areas in the Nyírség and Danube-Tisza Interfluve. During the Preboreal, Boreal Phases and in the drier periods of the Atlantic blown-sand movement was typical in both regions. In the second half of the Holocene the aeolian activity was in close relationship with the human activity as it was proven by the age of the samples any the archaeological findings. In the Danube-Tisza Interfluve sand movement was more frequent, which can be explained by the lower precipitation, sparser vegetation and more intensive human impact in the region. The measurements on wind erosion and the possible ways against it were made on natural parcels and in wind tunnel. The threshold velocity and erodibility of soils with different texture was determined. The potential wind erosion map of Hungary was created, building it into the National Wind Risk Information System. The water preserving capacity of the soils was also determined, as well as the characteristics of the soil crusts. Shelter-belts were mapped and analysed applying GIS. The results of the research could be applied in practice during the planning process of the protection against wind erosion