The Use of Sports Celebrities in Advertising: Best and Worst Practices

When should we use an athlete, a sports star in advertising? Which type of product or service is best suitable for these stars to advertise? What can we expect from these ads? Who is the ideal sports star? Is it true that social media is going to transform this area as well? For our research we examined print ads and television commercials using famous athletes such as David Beckham, Cristiano Ronaldo, Rafael Nadal, Tiger Woods, Maria Sharapova or Serena Williams.

The Evolution and Evaluation of City Brand Models and Rankings

The competition between cities is growing more than ever due to cheaper and easier travel opportunities, international investors, a growing free labour force flow and of course due to the Internet. Besides the capabilities of the cities, the emphasis is also on how well they can brand themselves. As a consequence the number of tourists, investors, new inhabitants, or the products of the city depend on the success of this. These also affect the locals and how proud and content they are living in the city. Particularly in the face of today's uncertain economic climate, it's vital to understand the forces and opinions that drive business towards and away from these cities. Fortunately for the cities, more and more brand models and rankings are available to assess their stand among others in respect to image as well as pointing out the shortcomings that need developments and generally direct them on a specific route of branding. Although these models use different methodology, the rankings show the same cities finishing in the top.

Az országnevek mint márkanevek és szerepük az országmárkázásban: néhány eset a világból = Country names as brand names and their role in country branding: Some cases from all over the world

Bár a helymárkázással foglalkozóknak természetes, a laikusokat akár meg is botránkoztatja, ha egy ország nevére úgy tekintünk mint márkanévre. Pedig ugyanúgy működnek: egy-egy ország neve láttán vagy hallatán bizonyos asszociációk jelennek meg a fejünkben. Ezek aztán befolyásolják, hogy turistaként ellátogatunk-e ide, tőkebefektetőként invesztálunk-e, vagy éppen fogyasztóként megvásároljuk-e az adott ország termékeit. De vajon megváltoztathatja-e egy ország a nevét, hasonlóan ahhoz, ahogy termékmárkák teszik időnként? Azt bizonyosan állíthatjuk, hogy előbbi nem olyan egyszerű, mint utóbbi, hiszen a földrajzi helyek neveinek, így az országokénak is többnyire messzire nyúló történelmi gyökerei vannak. A név kötődik az ott lakók életéhez, akik hozzászoktak ahhoz, ezért sem könnyű azt megváltoztatni. Mégis, akadnak rá példák, melyeket márkázási szempontból is értelmezhetünk. Az egyik ilyen, amikor az új márkanévvel-országnévvel új kezdetet akarnak jelezni. Amikor például a gyarmatok kivívták függetlenségüket, első dolguk volt, hogy új neveket adtak maguknak. De hasonló történt az egykori Szovjetunió vagy Jugoszlávia felbomlásakor – a létrejövő utódállamok új nevet kaptak vagy éppen visszatértek régi nevükhöz. A névváltás napjainkban is napirenden van egyes országok esetében. Ennek oka lehet például az, hogy az ország neve bonyolult, vagy az, hogy túlzottan hasonló egy másik ország nevéhez, így az országok versenyében hátrányos helyzetből indul. Az ország nevének azért is kiemelt jelentősége van, mert ez az egyetlen biztos közös elem az ország kommunikációs kampányaiban – és a bölcsebb országok ezt ki is használják, akár a szlogenbe integrálva az ország nevét. Jelen tanulmány az országmárkázás elméletének bemutatása után a fentieket járja körül, sok példával Európából és a világ más részeiből

Country slogans and logos: findings of a benchmarking study

The name of a country, its logo(s) and slogan(s) are important vehicles for development of country brand equity. This paper shows some recent examples for country name changes and categorize country slogans and logos into groups. The study concludes that creating a coherent visual and verbal identity plays a key role in the global competition for tourists, investors and customers. However, even the most brilliant logo and slogan is powerless if it is not backed up by a comprehensive branding system.country marketing, country branding, visual identity, verbal identity, global competition, brand name, slogan, logo

Bodoki Károly földmérő szobra Gyulán

A XIX. század végéig az Alföld területének nagy részét víz borította. Fontos feladat volt a vízfolyások szabályozása. Bodoki Mihály és két fia, Károly és Lajos vízmérnökként vett részt a munkában. Az idősebb fiú születésének 200. évfordulóján, a szintező műszere mellett álló szobrát avatták fel szülővárosában, Gyulán. Ritkán születnek mérnököt vagy térképészt szemléltető szobrok. Még ritkábbak a mérnököt mérőműszerével együtt ábrázoló alkotások. A szerző egy ilyen külföldi szobrot ismer. A felfedező és térképész Samuel de Champlain Kanadában lévő szobra asztrolábiumot tart a kezében

Pirî Reis élete és térképészeti munkássága

Pirî Reis Geliboluban született. Eredeti neve Muhiddin Pirî volt. Fiatalon elszegődött nagybátyja Kemal Reis hajójára és ekkor vette fel a Pirî Reis nevet. Közös hajóútjaikon térképeket készített. 1513-ban szerkesztett világtérképét 1517-ben bemutatta I. Szelim szultánnak. 1521-ben és 1526-ban két változatban elkészítette könyvét a Kitab-ı bahriyét (A hajózásról). Az első változat a tengerészeknek készült, a második elegáns ajándékként, amelyet 1526-ban átadott I. Szulejmán szultánnak. Akkor nyert elismertséget térképészként, amikor az isztambuli szultáni palotában 1929-ben megtalálták világtérképének Amerikát ábrázoló részletét. A munka készítéséhez Pirî 20 régi térképet használt fel, amelyek közül az egyiket Kolumbusz rajzolta, és amelyet nagybátyja, Kemal Reis 1501-ben Valenciánál szerzett meg hét spanyol hajó elfoglalásakor. A Pirî szerkesztette világtérkép a portolán térképek stílusában készült

A térképek szerepéről a másfélszáz éves Magyar Földrajzi Társaság megalakulásában és mai tevékenységében

The desire of recognition of the great geographical discoveries led to the publication of large world atlases and to the establishment of the first geographical societies. The work of Ortelius, the first modern world atlas reflecting the actual political situation was published in 1570, and the world’s first international geographic congress was convened in Antwerp for marking the 300th anniversary of this atlas. The Hungarian participants of the congress were János Hunfalvy and Ágoston Tóth. Hunfalvy was the head of the first Hungarian geography department and Tóth was a cartographer. Having returned to Hungary they presented the recommendation of Congress for the establishment of national geographical societies. Under the direction of János Hunfalvy, the Hungarian Geographical Society was established on January 12, 1872 in the building of the Hungarian Academy of Sciences