Ösztönzési problémák a kiegyenlítő energia hazai piacán

E tanulmány a villamosenergia-szektor egy sajátos piacának, a kiegyenlítő energia piacának a hazai működését vizsgálja. A kiegyenlítő energia a villamosenergia-szállítás folyamatosságát biztosító járulékos szolgáltatás, amelynek beszerzése, nyújtása és elszámolása a villamosenergia-hálózat üzemelését felügyelő rendszerirányító feladata. Az árampiac előre nem látható egyensúlytalanságait a rendszerirányító az erőművek termelésének valós idejű fel- és leszabályozása révén egyenlíti ki. A szabályozáshoz szükséges erőművi tartalékokat a rendszerirányító napi rendszerességgel meghirdetett aukciókon szerzi be. A kiegyenlítés elszámolása érdekében a nagykereskedelmi piac szereplői kereskedők által irányított mérlegkörökbe tömörülnek. A kereskedők a mérlegkörükbe tartozó piaci szereplők másnapra tervezett termeléseinek és fogyasztásainak összegzése révén elkészítik a mérlegkör menetrendjét, benyújtják a rendszerirányítónak, majd rendezik vele a menetrendtől való eltérések pénzügyi következményeit. Tanulmányunkban a kiegyenlítő energia beszerzési és elszámolóárainak menetrendtervezése gyakorolt hatásait elemezzük. Egyedül a pozitív és negatív kiegyenlítő energia árainak különbözetét figyelembe véve megállapítjuk, hogy a menetrendtartásra való ösztönzés a magyar piacon erősnek tekinthető. Ugyanakkor azt is megmutatjuk, hogy a kiegyenlítő energia elszámolóárainak aszimmetrikus struktúrája a versenypiaci kereskedőket menetrendjeik alultervezésében teszi érdekeltté. Végül elemzéseink arra is rámutatnak, hogy a kiegyenlítő energia beszerzési és elszámolóárainak jelenlegi struktúrája a domináns helyzetben lévő közüzemi nagykereskedőt a közüzemi mérlegkör menetrendjének felültervezésére ösztönzi

Mi igazolja a szabályozást? A szabályozás és hatásai = Why regulate? The impacts of regulation

A fokozatosan felhalmozódó nemzetközi irodalmi utalásokra építve, azokat a hazai körülményekre alkalmazva, kísérletet tettünk a gazdasági szabályozás hatásainak számbavételére, az ezekhez szükséges módszertani eszközök kidolgozására és a szabályozás hatásainak részletes bemutatására. Szándékunkban állt a szabályozói hatékonyság eddigi érvényesülésének vizsgálata a fejlett országok megvalósult ágazati- illetve versenyszabályozási rendszerei és a hazai illetve a gyorsan változó közép-kelet-európai szabályozás összehasonlítása alapján. A gazdasági szabályozás hatásainak elméleti kérdéseit a közszolgáltatások egészére vonatkozóan vizsgáltuk, a ténylegesen működő megoldásokat elsősorban az energiaiparban követtük nyomon. | Based on the growing body of both theoretical and empirical literature focusing on regulation, we have attempted to find and adopt an appropriate methodology for the detailed description and assessment of the impacts of economic regulation in Hungary. In this research we have studied the efficiency of the competition policy and the sector specific regulation comparing regulatory politics in developed countries and in new EU member states. We expounded the issues in public utilities in general, while practical matters were discussed in energy industries

Gázolaj-jövedékiadó verseny az Európai Unióban (Fiscal competition on the market for diesel fuel in the European Union)

A tanulmány azt a kérdést vizsgálja, hogy versenyeznek-e az európai kormányok gázolajra vonatkozó jövedékiadó-kulcsaikkal a nagyobb adóbevételekért, és ha igen, befolyásolja-e az országok mérete kormányaik adóztatási stratégiáját. Az üzemanyagturizmussal szembesülő kormányok adókivetési magatartását egy kétországos adóverseny modellel jelezzük előre, amelyben a standard modellektől eltérően a fogyasztók kereslete árrugalmas. Megmutatjuk, hogy ha a kereslet nem teljesen rugalmatlan, mint Nielsen [2001], illetve Kanbur-Keen [1993] modelljeiben, akkor a nagy ország kormányának egyensúlyi viselkedése nemcsak abban különbözik a kicsiétől, hogy nagyobb adót állapít meg, hanem abban is, hogy válaszfüggvénye meredekebb. Az aszimmetrikus adóverseny általunk használt modelljét a dízelüzemanyagoknak 16 európai ország 1978 és 2005 közötti jövedékiadó-adatain vizsgáljuk. Az 1995 és 2005 közötti időszakra vonatkozó becslési eredményeink megerősítik, hogy az európai országok szomszédaik adókulcs-változtatásának hatására változtattak saját adókulcsaikon, és hogy a területileg/gazdaságilag kisebb országok kisebb intenzitással reagáltak szomszédaik adóváltoztatásra, mint a nagyobbak. Tanulmányunk ezzel magyarázatot nyújt arra is, hogy miért erősödött fel a tagállamok jövedéki adókulcsainak méret szerinti differenciálódása az elmúlt bő tíz évben, valamint hogy miért nem sikerült az Európai Uniónak a minimumadószintre vonatkozó előírásával előbbre lépnie az egységes adóztatás megvalósításában. / === / The paper assesses spatial competition in diesel taxation among European governments. By adding an extension to the standard model, it is shown that asymmetric competition – small countries undercutting large – implies that small countries respond less strongly to tax changes by their neighbours than large countries do. An estimate is then made of the fiscal reaction functions for national governments, employing a first-difference regression model with a weighting scheme constructed from road-traffic density data at national borders. Data from 16 countries (EU-15 minus Greece plus Norway and Switzerland) between 1978 and 2005 provides evidence that European governments set their diesel tax interdependently, and moreover, that small European countries tend to react less strongly to changes in their competitors' tax rate than large countries do

Liberalizáció a hálózatos szolgáltatások piacán (Nemzetközi tendenciák, hazai gyakorlat) = Liberalization of network industries (International trends and domestic practices)

A kutatás során feltérképeztük, hogy melyek azok lépések, amelyek inkább gátolják, és melyek, amelyek inkább segítik a hálózatos szolgáltatások piacainak liberalizálódási folyamatát és bemutattuk az értékelési rendszerek és módszerek széles spektrumát. Megállapítottuk, hogy az ágazati tanulmányok közül sokan ellentétes álláspontokra jutottak, de a liberalizálódás mértékét növekvőnek és hatásait egészében pozitívnak minősítették. A makroszintű vizsgálatok a liberalizálódás folyamatában egyértelműen pozitív hatásokat mutattak. Bemutattuk, hogy míg a jelenlegi gazdasági válságban a pénzügyi szektornak – a korábbi szabályozás hiányosságait kiküszöbölő - újraszabályozása elkerülhetetlen fejlemény, addig az ágazati szabályozások többségénél a válság miatti újraszabályozás igénye nem merült fel. A hazai energiapiacok vizsgálatánál megállapítottuk, hogy a nemzetközi tendenciákkal szemben az itthoni szabályozási törekvéseket a növekvő állami szerepvállalás jellemzi, a szabályozott energiaárak egyre kevésbé fogják tükrözni a valós költségelemeket, ezáltal a hatékony vállalati viselkedés korlátjává válnak. Különös figyelmet fordítottunk a piacnyitásnak értelmet adó szolgáltatóváltás vizsgálatára. Megállapítottuk, hogy a hazai árampiacot a háztartások esetében alacsony, az üzleti vállalkozások esetében közepesen erős szolgáltatóváltási aktivitás jellemzi, ugyanakkor a felhasználói oldal alkupozícióját a gazdasági válság okozta kereslet-visszaesés megerősítette. | Mapping hindrances and helps of the liberalization process of network industries, the project presented a wide choice of evaluation techniques. It was found that although the studies in sectoral perspective provided conflicting evidences, there final assessment on the extent of market opening and its effects was positive. The more aggregate measures and indices on the liberalization process were even more encouraging. We have stressed that while the reregulation of the financial sector is inevitable in the recent economic crisis, there is no reason in general for changes in the regulatory regime of network industries. Turning to the Hungarian energy sector we have discovered that in contrast to the international experiences the Hungarian regulatory framework have proved to be more interventionist and the regulated energy prices would less and less reflect verified costs, creating a barrier for effective firm behaviour. We have had a special attention to switching among service providers. In case of households we have found a weak, in case of business customers a medium frequency of switching, but their bargaining powers were strengthened by the drop of the demand during the economic crisis

Energiapolitikai ajánlások 2010 - A hazai árampiaci szabályozás kritikája és javaslatok a továbblépésre

E tanulmány célja a fenti jelenségek mögött meghúzódó szabályozási és piacszerkezeti problémák minél alaposabb feltárása, és olyan ajánlások megfogalmazása a következő kormányzat számára, amelyek elősegíthetik a gazdasági növekedést szolgáló, hatékony és diszkriminációmentes hazai árampiac további fejlődését. Először a nagykereskedelmi piac szerkezetét és legfontosabb szabályozási körülményeit vesszük szemügyre. Külön taglaljuk a hazai termelői kapacitásokhoz való hozzáférés kérdését, a kötelező átvételi (KÁT) rendszer jellemzőit, az importverseny szempontjából döntő határkeresztező kapacitásokhoz való hozzáférés problémáit, illetve a rendszerszintű szolgáltatások piacát. Ezután értékeljük a piacszerkezeti jellemzők és a szabályozás hatását a szabadpiaci szegmenset jellemző áralakulást illetően. Külön értékeljük az egyetemes szolgáltatás (ESZ) rendszerét. Végül a hazai árampiac működési környezetét meghatározó olyan fontosabb intézményi jellegű kérdéseket tekintünk át, mint a szabályozási környezet stabilitása és kiszámíthatósága, a transzparencia és a hazai áramtőzsde lehetősége. Végül összefoglaljuk javaslatainkat, ajánlásainkat. A tanulmány a Magyar Villamosenergia-kereskedők Egyesületének megbízásából készült

Characterization of Yeast Strains with Ketoreductase Activity for Bioreduction of Ketones

This study describes six yeast strains for stereoselective ketone reductions. The reaction conditions for the yeast strains (Pichia carsonii, Lodderomyces elongisporus, Candida norvegica, Candida guillermondi, Debaromyces fabryi and Candida parapsilosis) were optimized in a design of experiments for three ketones of different properties. The pH tolerance, temperature stability and productivity of the bioreductions with lyophilized cells of the yeast strains were characterized. In several cases, the optimized bioreductions resulted in enantiopure alcohols (ee > 99 %) with conversions ranging from moderate to excellent

Nagykereskedelmi villamosenergia-ár prognózis 2009

Jelen tanulmány célja, hogy előrejelezze a villamos energia nagykereskedelmi árának 2009-re várható szintjét. Ennek érdekében elemezzük azokat a tényezőket, amelyek döntő szerepet játszanak majd a hazai villamosenergia-piaci folyamatok alakításában 2009-ben. Bemutatjuk az Energia Hivatal közelmúltban hozott piacszabályozási intézkedéseit, vizsgáljuk a HTM-ek felbontását előíró EU határozat lehetséges következményeit, prognosztizáljuk az erőművi energiaköltségek és a nemzetközi áramárak jövő évi alakulását, és végül modellezzük mindezen tényezők hatását a hazai villamosenergia-árra