E tanulmány a villamosenergia-szektor egy sajátos piacának, a kiegyenlítő energia piacának a hazai működését vizsgálja. A kiegyenlítő energia a villamosenergia-szállítás folyamatosságát biztosító járulékos szolgáltatás, amelynek beszerzése, nyújtása és elszámolása a villamosenergia-hálózat üzemelését felügyelő rendszerirányító feladata. Az árampiac előre nem látható egyensúlytalanságait a rendszerirányító az erőművek termelésének valós idejű fel- és leszabályozása révén egyenlíti ki. A szabályozáshoz szükséges erőművi tartalékokat a rendszerirányító napi rendszerességgel meghirdetett aukciókon szerzi be. A kiegyenlítés elszámolása érdekében a nagykereskedelmi piac szereplői kereskedők által irányított mérlegkörökbe tömörülnek. A kereskedők a mérlegkörükbe tartozó piaci szereplők másnapra tervezett termeléseinek és fogyasztásainak összegzése révén elkészítik a mérlegkör menetrendjét, benyújtják a rendszerirányítónak, majd rendezik vele a menetrendtől való eltérések pénzügyi következményeit. Tanulmányunkban a kiegyenlítő energia beszerzési és elszámolóárainak menetrendtervezése gyakorolt hatásait elemezzük. Egyedül a pozitív és negatív kiegyenlítő energia árainak különbözetét figyelembe véve megállapítjuk, hogy a menetrendtartásra való ösztönzés a magyar piacon erősnek tekinthető. Ugyanakkor azt is megmutatjuk, hogy a kiegyenlítő energia elszámolóárainak aszimmetrikus struktúrája a versenypiaci kereskedőket menetrendjeik alultervezésében teszi érdekeltté. Végül elemzéseink arra is rámutatnak, hogy a kiegyenlítő energia beszerzési és elszámolóárainak jelenlegi struktúrája a domináns helyzetben lévő közüzemi nagykereskedőt a közüzemi mérlegkör menetrendjének felültervezésére ösztönzi
