A diabetes mellitus immunológiája: a hő-shock proteinek, egyéb endogén anyagok és gyógyszerek kölcsönhatása kardiovaszkuláris szövődmények kialakulására = The immunological aspect of diabetes mellitus: the interactions between heat-shock proteins, endogeneous substances and drugs in cardiovascular complications of diabetes mellitus

Autoimmun diabetes mellitust (DM) váltottunk ki streptozotocin (STZ) kis dózisával (3x30 mg/kg, 40mg/kg) patkányon és histidin dekarboxiláz knock-out (KO) egéren és vizsgáltuk a hőshock fehérjék(hsp) szerepét a DM kialakulásában. Vizsgálatainkat kiterjesztettük az endogén nociceptinerg és a hisztamin rendszer valamint a DM kapcsolatának kutatására. Patkányon a hsp65-el történő immunizálás (mind 1x, mind 2x) nem befolyásolta a magas vércukor értéket , de jelentősen növelte a túlélési százalékot . A hsp-vel történő kezelés hatása a DM-os állatok túlélésére szignifikánsnak bizonyult, azonban a hsp65 ellenanyag szint nem változott, továbbá nem befolyásolta a diabeteszes szívfunkció változást. A KO és vad egerek esetén a STZ kevésbé volt hatékony. A hsp-vel immunizált állatokban a vércukorérték csökkent, de az immunizálás csak a vad egerekben okozott szignifikáns hsp elleni antitest szint növekedést. Humán vizsgálatainkban az IDDM-ban szignifikáns eltolódás találtunk Th1 immunválasz irányába p277 esetén. A patkányokban a nociceptin (NC) a liquorban(CSF) a vizsgált agy részekben jelentős hisztamin szint növekedést okozott. A NC plazma koncentrációja életkorfüggő, a 14. hétre stabilizálódik. A CSF magasabb NC szintet mutat, mint a plazma, viszont a nocistatin (NS) a plazmában található magasabb koncentrációban, mint a CSF-ben. A STZ indukálta DM a NC szintre nincs hatással, viszont a NS koncentrációját mind a három vizsgált szövetben (plazma, CSF, májszövet) jelentősen megemelte. | Diabetes mellitus (DM) considered as autoimmune disease was induced by low dose of streptozotocin (STZ) in rats and histidine decarboxylase knock out (KO) mice. The role of different heat shock proteins (hsp65, p277) in the pathophysiology of DM was investigated. The aim was also to study the relationship between histaminergic and nociceptinegic systems and DM. In the rats STZ (3x30 mg/kg) was able to cause diabetes and the hsp65 treatment significantly increased the survival of the diabetic animals. However, the vaccination with hsp65 cause any significant change in the antibody level. In the case of KO and WT mice the STZ dose (3x 40 mg/kg) was not so effective, a less massive diabetes was observed. Vaccination with both hsp65 and p277 caused a significant decrease of glucose level, but the antibody level increased only in WT animals. Determining Th1 and Th2 cytokine levels in Type 1 diabetic patients we found a shift towards Th1 immun response in the case of p277. Nociceptin (NC) significantly increased the histamine levels in various brain region. In DM in rats NC and nocistatin (NS) levels in plasma and liquor(CSF) were measured. Age dependence of both plasma and CSF NC levels reached the adult level in 14 weeks old rats. NC level was higher in CSF than in plasma, while the NS level showed a contrary tendency. Neither plasma nor CSF NC levels showed significant difference from control in DM, while in the case of NS increased levels were observed in DM

Az agy öregedése és a neurodegeneráció: A neuroendokrin szabályozás szerepe = The role of neuroendocrine regulation in brain aging and neurodegeneration

A kutatás célja a hypophysis-mellékvesekéreg (HPA) hormonok és az ösztrogének szerepének vizsgálata volt az agy öregedésére és a neurodegenerációra patkányokban. Vizsgálták az öregkorban adott kortikoszteron (CORT) hatását a szerotoninerg és a kolinerg rostok degenerációjára az öregedés alatt. Vizsgálták továbbá az újszülöttkorban adott ACTH 4-9 analóg peptid hatását a HPA rendszer működésére és az adaptációs magatartásra felnőtt- és öregkorban. Tanulmányozták az agy öregedésével együtt járó szerotoninerg neurodegenerációt félmajmokon (Tupaia belangeri). Az öregkori CORT túladagolás krónikus körülmények között fokozta a szerotoninerg idegrostok degenerációját és csökkentette a tanulási teljesítményt. Immuncitokémiai módszerrel részletes leírást adtak az alfa és a béta típusú ösztrogén receptorok jellegzetességeiről öreg nőstény patkányok hippocampusában. Kimutatták, hogy az újszülöttkori ACTH peptid kezelés mellett az öregkorra jellemző napi kortikoszteron szint-ingadozás beszűkülése jelentős mértékben elmarad. Közölték, hogy az öregedés során a szerotoninerg rostok sűrűsége a hippocampus egyes régióiban szignifikánsan csökken félmajmokon. Végül jelentős előrelépés történt az in vivo állatkísérletes demencia modellek kidolgozásában patkányokon. Az eredmények azt mutatják, hogy az öregedés alatt jelentkező HPA és gonád hormon változások szerepet játszhatnak az öregedésre jellemző neuronális involúcióban és különösen a neurodegeneráció mechanizmusában. | The role of pituitary-adrenocortical hormones (HPA hormones) and that of estrogens on brain aging and neurodegeneration has been studied in rats. During aging the spontaneous degeneration of serotonergic and cholinergic fibers were studied after prolonged corticosterone (CORT) exposure. The immediate and long-term effects of neonatal administration of ACTH4-9 peptide analogue were investigated on the development and age-related functioning of HPA axis and adaptive behaviour. Furthermore, the age-dependent degeneration of serotonergic fibers was also followed in the hippocampus of tree shrews (Tupaia belangeri). Chronic CORT exposure in aged rats resulted in enhanced serotonergic fiber degeneration and inhibited learning performance. A detailed description of qualitative and quantitative aspects of alpha and beta estrogen receptors has been provided in the hippocampus of aging female rats. Neonatal treatment with ACTH4-9 peptide analogue prevented the age-specific attenuation of amplitude of diurnal CORT rhythm in the circulation. Aging has been coupled with a decrement of serotonergic fiber density in some subregions of hippocampus in old tree shrews. A considerable progress has also been achieved in the improvement of in vivo animal models studying brain neurodegeneration. The results show that the disturbed HPA and gonadal functions during aging might be contributing factors to neuronal decline in the advanced age and especially during neurodegeneration