Az "európai kormányzás" és a magyar csatlakozás = "European Governance" and the Hungarian Accession

Az "európai kormányzás" és a magyar csatlakozás téma egyrészt az EU tanulmányok tekintetében alapkutatás jellegű, mert az EU alapintézményeinek jellegét érinti, másrészt a magyar csatlakozás gyakorlatias vizsgálatával alkalmazott kutatási dimenziója is van, s harmadrészt a magyar politikatudományi kutatások európaizálását is jelenti, mivel a nemzetközi konferenciák és publikációk révén a projektünk bekapcsolódott az európai kutatási hálózatokba. A kutatás először a soklépcsős belépési folyamatra koncentrált, majd a tagállami működés kialakítására az intézményrendszer vertikális és horizontális európaizálása révén. 2006 végétől azonban egy új téma is belépett, mivel az EU bevezette a csoportos elnökséget és ennek tanulmányozása került előtérbe, hiszen fontossá vált a spanyol-belga-magyar csoportos elnökség (2010-2011) előkészítése. A kutatás ugyanakkor intenzíven foglalkozott az európai közpolitikákkal is. A magyar csatlakozás, majd a felzárkózás szempontjából nagy jelentősége van az EU strukturális és kohéziós politikájának, amelyet a regionalizálás és az EU támogatások felhasználása oldaláról tanulmányoztunk. A magyar elnökség előkészítése során azonban számos más közpolitika is fontossá vált, mint a bel- és igazságügyi együttműködés és a környezetvédelmi politika, illetve az EU együttműködésben az Európai Szomszédsági Politika, amelyeket ugyancsak feldolgoztunk a hazai közpolitikai alkalmazkodás kutatásában. | The topic of European governance and the Hungarian accession is (1) a basic research direction, since it deals with the character of the EU basic institutions; (2) it has an applied science dimension as well, given the practice-oriented study of Hungarian accession; and (2) it brings about the Europeanization of the Hungarian political science because it leads to the integration of the Hungarian research through international conferences and publication into the European research networks. The project concentrated initially on the accession process, then on the elaboration of the member state activity through the vertical and horizontal Europeanization. At the end of 2006 a new issue emerged, since the EU introduced the team presidency and its analysis has come to the fore. The preparation of the Spanish-Belgian-Hungarian presidency (2010-2011) has become of primary importance. The project has also dealt intensively with the EU public policies. In view of Hungarian accession and catch up the EU structural and cohesion policies are decisive that we have studied from the side of the regionalization and utilization of the EU transfers. During the preparation of the Hungarian presidency some other policies have also gained importance as e. g. the cooperation in justice and home affairs or environmental policy, in addition to the European Neighbourhood Policy that have also been elaborated in the project through the analysis of the Hungarian policy accommodation process

Az agglomerációk intézményesítésének sajátos kérdései a közigazgatási struktúrán innen és túl = Particular questions of institutionalization of agglomerations among and beyond public administration structures

Magyarországon sem a várostérségi együttműködésnek, sem intézményesítésének nincsenek hagyományai. A kutatás három hazai viszonylatban agglomerációnak tekintett, európai léptékben viszont középvárosi térségnek számító nagyvárosi térséget, a Győr, a Miskolc és Pécs központút vizsgálta. Az elemzés kiindulópontja volt, hogy a globális gazdaság működési logikájában a nagyvárosok térszervező szerepének radikális felértékelődése megy végbe, ezért a három térséget a kooperáció tereiként értelmezte. Következésképp a kutatás tematikailag négy fő irányt ölelt fel, az agglomerációk jelentőségét vizsgálta egyrészről közjogi, azon belül intézményi-szervezeti, illetve közigazgatás-szervezési szempontból, másrészről közgazdasági, sőt kifejezetten gazdaságfejlesztési aspektusból, harmadrészt tervezési, negyedrészt kormányzási kérdéseket feszegetett. Az összegzett eredmények azt mutatják, hogy egyik városrégióban sem található az önkormányzatok együttműködését átfogó módon formalizáló intézmény. A városok saját térszervező aktivitása helyett a központi kormányzat által kínált vagy inkább előírt „horizontális” formák váltak a város és környéke együttműködésének keretévé. A tényleges agglomeratív kapcsolódások és szimbiózis, ami a nagyvárost és közvetlen környékét összeköti sem az igazgatási, sem a gazdasági hálózatok szisztematikus kiépítését nem tudta kikényszeríteni, s egyelőre nincs alapja az EU által a városi térségek tekintetében különösen forszírozott governance struktúrák létrejöttének. | In Hungary there is a lack of tradition of city-suburban cooperation. Hungary is a strongly centralised unitary state with fragmented local governmental. In this framework the absence of any regulation of urban-rural linkages can be established – apart from the Budapest metropolitan area. The research work has focused on the three nominated Hungarian city-suburban areas Győr, Miskolc and Pécs (medium-size cities on European scale). The main question of the basic research was in what ways do urban areas differ from traditional urban-rural relations, and what factors reinforce the usage of governance as a special methodology of cooperation. To summarize the findings we can recognize significant obstacles in adaption of governance structures on the one hand, and on the other the very weak vertical connections between the different political levels, owing to the rejection of decentralisation by the state. The agglomerations are still no more than subjects of statistical data collection. That means none of the city regions have institutions that have comprehensively formalised the cooperation, there is no harmonised joint transportation management and there is no joint planning activity, both the core cities and the municipalities in their agglomeration do planning separately and in isolation. Consequently the Hungarian city regions could have a perspective of being networked if they have a chance to intensively integrate into a border region with competitiveness objectives

Innovációbarát kormányzás Magyarországon: a regionális innovációs fejlesztéspolitika kihívásai = Innovation-friendly Governance in Hungary: Challenges of Regional Innovation Policy

A kutatás célterülete az innováció központi és regionális irányításának magyarországi rendszere. Kutatás az innovációs kormányzás intézményi megközelítései mellett a kormányzástudományi és tudásszociológiai aspektusait is feltárta, amit empirikus adatbázisunkon (interjúk, kérdőívek) teszteltük. Igazoltuk, hogy az 1 innovációs teljesítmény szorosan összefügg a kormányzás teljesítményével, a kormányzási rendszer nyújtotta feltételekkel és az innovációs szakpolitika mozgásterével, 2 TTI rendszer működése intézményszervezési és irányítási problémákra vezethetők vissza. A nemzeti innovációs rendszert jellemző szervezeti centralizáltság az irányítás, a tervezés és a stratégiaalkotás esetében is domináns, ennélfogva erősen központi irányítás függő maradt a regionális innovációpolitikai irányítás is, 3 az egyetemek fejlesztő szerepe és térségi elkötelezettsége nemcsak a képzés és a kutatás területein valósulhat meg, hanem például a regionális intézményekben és a helyi kormányzásban is, 4 az innovációs irányítás rendszere a finanszírozás, intézményi aspektusok mellett a társadalmi korlátok kontextusában is vizsgálandó. Fontos eredmények születtek az innovációs szereplők vonatkozásában a siker, a kapcsolati tőke és az állam szerepéről vallott felfogás vonatkozásában, 5 nincs kedvező változás az innovációs szereplők közötti kapcsolatok, a bizalom tekintetében, a növekvő centralizációval a kezdeti regionális intézményfejlesztési és hálózatépítési törekvések is visszaszorultak. | The objective of the research is the investigation of the Hungarian system of the central & regional management of innovation. The novelty of the research is that apart from institutional approaches, innovation was studied from the aspect of the governance science & knowledge sociology as well. The theory was tested through empirical data collection. The research has proved the following 1 A strong correlation exists between innovation performance and governance performance, the conditions provided by the system of governance and the scope of action of innovation policy 2 The central management of the national innovation system is dominant in planning & strategy-making alike, therefore regional innovation policy management has also remained subordinate to central control 3 The innovative role played by universities and commitment to their region can be detected not only in the area of RTD, but within regional institutions and local governance 4 The analysis of the innovation governance cannot be restricted to financing & institutional aspects, it needs to be examined in the context of social constraints as well. Results have been achieved concerning innovation stakeholders’ views on success, social capital and the role of the state 5 No favorable changes have occurred in the area of innovation stakeholders’ relationships, trust, and the increased centralisation led to the weakening of the initial efforts directed at regional institutional development and network building

A politika új dimenziója, a régió (Regionális kohézió a Dél-Dunántúlon) = The new dimension of policy, the region (Regional cohesion in Southern Transdanubia)

A kutatás a Dél-dunántúlon végzett empirikus vizsgálatokra épül. Sor került a térségben végrehajtott regionalizációs reform értékelésére, a regionális közszolgáltatások helyzetének számbavételére, sajtóelemzésre a regionális identitás körében, a régió főbb társadalmi, gazdasági folyamatainak elemzésére, a regionális fejlesztési tanács és a civil szektor működésének vizsgálatára. az uniós kapcsolatok feltérképezésére. A kutatás legújszerűbb, s a legtöbb munkát, energiát igénylő metszete a kérdőíves felmérés volt. Célja az intézményi elit-hálózatok feltárása illetve identitásának és a regionális reformhoz való viszonyának az értékelése. Megindult a fontosabb politikai, közhatalmi, közszolgáltatási, gazdasági, média és civil intézmények körében a regionális hálózatosodás, amelyben központi helyet foglalnak el a fejlesztéspolitikai szervezetek, az önkormányzatok. A hálózatoknak továbbra is a perifériáján helyezkednek el a civil szervezetek, a gazdasági szereplők, gyenge a média regionális identitást támogató hatása. A pártelit csak közhatalmi, közpolitika funkciókat birtokolva válik a regionális politika egyáltalán nem a legbefolyásosabb szereplőjévé. Az elit már elfogadja a régió határait, nem vitatott a régió székhelyének kérdése. Negatív kép alakult ki a kormányzat regionalizációs törekvéseiről, ezek végrehajtási módjáról. A régióépítésben nem az alulról induló elemek, hanem a felülről érkező ingerekre való reakciók a jellemzőek. A politikai, intézményi elit nem képes a reformot alulról mozgatni. Érzékelhető az uniós csatlakozás nyomán a regionális fejlesztési szervezetek pozícióvesztése. | The research has been built on the empirical investigations in the South-Transdanubian region. We have evaluated the regional reform steps, the regional public services, utilities. We have made media-analyis on the regional identity, investigated the main economic and social processes, the functioning of the regional development council and the civic sphere, the international policy mostly towards the EU. The most innovative element of the research needed the most efforts was the survey among the regional institutional elite. The aim was to identify the regional networks of the elite and to evaluate the identity and relation/ attitude towards the regional reform. The research have found that the regional networking among the institutions have already launched. In the middle of the networks are the development organisations and the local governments. The civil organisations, economic actors are still on the periphery, and there is no strong effect of the media on the regional identity-building. The partisan elite just possessing public pollicy positions are able to become influencial actors. The elite has already accepted the borders and the sit of the region. We have found a negative picture on the role of the government in the regionalisations processes and the way of implementation. In the region-building the top down elements are still dominant, the elite is not able to move the regionalisation from the bottom. The power of the regional development council has been decreased after the EU accession