MBONE audió - video konferenciarendszer pilot

The MBone is an experimental virtual subnet of the Internet, for the utilization of multicast IP traffic. Multicast is especially suitable for broadcasting data at a high rate to a large number of hosts on the network. Multicast avoids the multiplication of data traffic when sending the same data to several closely situated hosts. Videoconference is the primary application of the MBone. The MBONE videoconference toolkit contains tools for transmitting audio, video, a shared workspace manager, and a session directory which solves the announcement and organization of videoconference events on the MBone. In this paper these tools are described together with our experiences during the broadcast of the JENC7 conference

The design of voting and rating services within Web4Groups

The Web4Groups EU supported project is one of the Telematics Application Development Projects of the Fourth Framework Program. The target of the project is to develop a distributed World Wide Web based, non-simultaneous group communication system that can also be considered as a complete redefinition of the traditional communication services like Usenet. The paper provides with a global overview on Web4Groups system and particularly the concepts followed during the design of Voting and Rating services within Web4Groups

A KOPI Plágiumkereső terhelésének elosztása cloud környezetben

Az MTA SZTAKI Elosztott rendszerek Osztálya által fejlesztett KOPI Online Plágiumkereső és Információs Portál egy egyedülálló, nyílt szolgáltatás az internetező közönség számára, amely lehetővé teszi, hogy a felhasználók saját dokumentumaik valamint mások által feltöltött dokumentumok között azonos részeket, hasonlóságot, esetleg teljes egyezést keressenek. A nyelvfüggetlen algoritmusnak köszönhetően ezt bármely európai nyelven megtehetik. A KOPI rendszer felhasználóinak túlnyomó többsége a felsőoktatásban résztvevő hallgató valamint az ott dolgozó oktatók, ezért a keresések egyenlőtlenül, főleg a diplomaidőszakban érkeznek. Erősen megnő az érdeklődés akkor is, amikor a sajtó felkarolja a plágium ügyét. Az ilyen időszakokban a szerverek terhelése igen egyenlőtlen, lökésszerűen akár tízszeresére is felugrik pár napig az átlagos terheléshez képest. A BonFIRE projekt keretében lehetőségünk nyílt egy részletes kísérlet lefolytatására, annak eldöntésére, hogy miként lehet dinamikus cloud (felhő) erőforrások bevonásával a KOPI Plágiumkereső Quality of Service (QoS) paramétereit (mint például a keresési idő) egy adott határon belül tartani ún. elasztikus skálázódással, amely igény szerint dinamikusan csökkenti vagy növeli a szolgáltatás által használt erőforrások számát. A kísérlet egy cloud federációs környezetben zajlik, amely több helyszínen elhelyezett, heterogén cloud hardverekből áll. Ezeknek a lehetőségeknek a kipróbálására és a skálázási paraméterek tesztelésére eddig az éles környezetben nem volt lehetőség. A BonFIRE projekt biztosította a szükséges komplex infrastruktúrát és a monitorozási lehetőségeket a kísérletek elvégzéséhez. A KOPFire kísérlet nem csak a KOPI Plágiumkeresőnek hasznos, hanem hozzájárul a BonFIRE projekt céljaihoz is azáltal, hogy az ott használt monitorozási eszközöket értékeli, és kipróbál különböző QoS paraméterezési stratégiákat, melyből más szolgáltatások is profitálhatnak

Tudományos repozitóriumok az MTA-ban: a KDK és a SZTAKI tanulságai

Két olyan repozitóriumot mutatunk be a hazai palettáról, melyeknek elsődleges célja a kutatás szolgálata. Ez a feladat új követelményeket támaszt a repozitóriumokkal szemben, kezdve az örvendetesen terjedő nyílt hozzáféréstől a kutatási adatok kezeléséig. A kutatások közzététele ma már nem korlátozódhat a közlemények megjelentetésére, a kutatási adatok és a módszerek, algoritmusok nyilvánosságát is meg kell teremteni. Egy tudományos repozitóriumban lehetővé kell tenni minél színesebb, sokfélébb háttéranyag tárolását, ezzel is elősegítve a tudományos eredmények terjesztését, újrafelhasználását, reprodukálását és ezáltal ellenőrizhetőségét. A tudományágak szokásai határozzák meg, hogy a másodelemzés mennyire elfogadott és elvárt, mely kutatási dokumentumok válnak értékessé és megőrizendővé. Az MTA irányelvei az utóbbi időben erőteljesen változtak e tekintetben. A kutatási adatok az általános problémákon túl, mint például hivatkozhatóság, tudományáganként speciális követelményeket is támasztanak. A szociológia esetében az adatok között találhatunk videókat, vagy kérdőíves válaszokat. Mind a két esetben felmerül a kérdés, hogyan tudná ezeket egy külföldi kutató használni? A tudományos adatok létrehozásának kontextusa fontos értelmezési szempont a másodelemzés során, ennek érdekében tudományágra szabott, extenzív metaadat tárolási igényeket kell kiszolgálni. A repozitóriumok a kutatástámogatás és kutatásmenedzselés számára is nyújthatnak értékes adatokat. Ahhoz, hogy a repozitóriumunk mindezeket lehetővé tegye, legtöbbször az informatikai megoldás erőteljes konfigurálása és testre szabása szükséges. A társadalomtudományos adatok szenzitivitása, az anonimizálási lehetőségek és nehézségek korlátozhatják a nyílt hozzáférhetőséget. Két gyakorlati megvalósítás kapcsán nyújtunk ízelítőt a felmerült problémákból, azok megoldásaiból, valamint kitérünk a világ élvonalbeli trendjeire, fejleményeire is e téren